Karácsonyi litánia a tények tiszteletéről – a mítosz


 

Bár az ünnepek egyik felének már vége, mai második széljegyzetemben mégis szeretnék néhány gondolat erejéig a karácsonynál maradni. Tudniillik ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mit is ünneplünk mi december 25.-én? Eltekintve a szomorú valóságtól, hogy ez a dátum mára leginkább a kereskedők ünnepévé lépett elő, továbbra is megmarad a kérdésre adott standardizált válasz jogos megkérdőjelezése. Tényleg Jézus születésnapjáról van-e itt szó? A felvetett probléma megválaszolása nem azért fontos, hogy valamiképpen nyugovóra térhessünk felette, hanem azért, mert kitűnően szemlélteti az emberi társadalom és az egyén érdektelenségét amikor nyilvánvalóan hamisított de jól hangzó legendákkal szembesítik. És ez a magatartás, ez a bizonyos evolúciós hiányosság (? -> tudniillik a tények semmibevétele) annyira jellemző, annyira tipikus sajátossága fajunknak, hogy véleményem szerint globális katasztrófáink elsődleges okozója volt és marad is.

December 25. ünnepe azért jó példa, mert még ha történetesen valaki a vallás keretein belül marad, akkor is teljesen tarthatatlan Krisztus születésének ily mód kitalált dátuma. Ha Lukácsot (2, 8) vesszük alapul, akkor az északi félteke téli hónapjai teljességgel kizárhatóak, hiszen Betlehem környékén senki sem legeltet ilyenkor és ez 2000 éve változatlanul így van. A CNN szerint az évvégén Jeruzsálemben +8 és -1 fok közötti hőmérséklet várható. Kertészek tudják, hogy 10 fok alatt a fű már nem nő. Lukács pedig elmondja: „Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett”. És ha ez még nem lenne elég, Lukács (2,1) ezt is megjegyzi: „És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. ” A rómaiak télen aligha tartottak népszámlálást ugyanis mindekinek el kellett utaznia saját szülövárisába, hogy ott összeírják. Teljesen valószínütlen tehát, hogy ez a téli hónapokra legyen odőzítve, amikor az utazás körülményeit jelentősen megnehezíti az időjárás. Az ilyesmi leginkább a betakarítást követő őszi hónapokban, szeptemberben vagy októberben volt szokás.

Sirius_threekings_ Különösen erősen kellene viszont kételkedni mindazoknak, akik túl mernek lépni a vallás szabta kereteken. Innen szemlélődve minden kétséget kizáróan nyilvánvalóvá válik, hogy egy ősi pogány szokás modernizált változatáról van szó, amit csak nekünk, a természettől teljességgel elidegenített civilizáltaknak lehet eladni. Az olyanoknak tudniillik, akik, soha avagy csak nagy ritkán tekintenek a csillagos égboltra. Ez szerencsétlenségükre, mára sok esetben teljesen lehetetlen vállalkozás, mert a nagyváros fényei elhalványítják azt a természetes csillagkupolát, mely az emberiséget év százezredek óta kíséri. Nem is lehet csodálkoznunk, hogy manapság az átlagember jóformán semmit sem tud a sziporkázó égitestekről és „haladónak” számít az, aki a Göncölszekér mellett megtalálja a sarkcsillagot.

Eleink, egy olyan korban, amikor még nem létezett fényszennyezés, jól elboldogultak az égbolt biztos jeleivel. Minden korábbi kultúrában nagy figyelmet szenteltek a Napnak és bár nem voltak a gőgös atomkor gyermekei, mégis (avagy éppen ezért) pontosan tudták, hogy az életet, és annak minden megnyilvánulását a Nap szülte, az tartja életben. Ezért aztán különös misztikuma volt a napfordulóknak, ezen belül is a téli napfordulónak, amikor csillagunk december 21.-én (néha 22.-én) eléri legdélebbi parkoló pályáját, ahol három napra mintha mozdulatlanná válna (meghal) majd 25.-én egyetlen fokkal elmozdul északi irányban, azaz újjászületik (lásd a Zeitgeist első részét).

Rómában a Szaturnusz isten tiszteletére a téli napforduló idejében megrendezett Szaturnália, az ajándékozás ünnepe tekinthető a mi karácsonyunk ősének. Mithra, az iráni napisten születésnapját is december 25.-én tartották és a kereszténység államvallássá történő felemelése után egészen nyilvánvaló, hogy a mindenkori államhatalom részéről felettébb gyakorlatias és kívánatos volt összemosni a régit az újjal. Ez kiválóan sikerült.

Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s