A das Geländ néven emlegetett 1023 méteres szirt a Hohe Wand legdélnyugatibb csücske koronája. Ez az északkeleten, valahol Dreistettennél induló magaslat itt elfogy, és a stafétát egyenesen a Schneebergnek és darabontjainak adja át. Mivel Angikának még ismeretlen terep, a mai pünkösdhétfőn ide látogatunk.

A megtett táv (Ascher, erdészeti út a Hutberg déli oldalán, Imnitzersteig, Geländehütte, Scheimhitt’n, és ismét jelöletlenül vissza Ascherbe) 11 km, 500 m szintemelkedés bruttó 5:15 óra alatt (nettó 3:30 óra)

Az Ascher nyeregben parkolunk és egy hivatalosan nem jelölt bekötőutat választanék a cél megközelítéséhez, ami sajnos erdészeti munkálatok miatt éppen le van zárva. Na bumm!Az úton széltében egy hatalmas, nagy étvágyú és hangos gépezet köpi a kérgüktől fosztott szálfákat. Gondolom, ilyen tempóban egy hét alatt felfalja a környező erdőt. De a kérdés, hogy akkor most mi legyen? Az eltorlaszolt út a Hutberget kerülné északról. Szerencsére van itt egy alternatíva is, mely a hegy déli lankái alatt visz ugyanoda (fenti képen). Induljunk hát erre.

Cirka bő fél óra alatt el is érjük az immár hivatalosan is kijelölt turistautat, mely a Grünbacher Sattelból indul. A továbbiakban a kékkel jelzett és ugyancsak meredekre sikeredett Imnitzer-Steigen jutunk fel a platóra, a hétvégén és ünnepnapokon nyitva tartott Geländehütte tövébe. Van itt egy különös művészi alkotás, mely egy hatalmas Grizzly medvét és a vele megvívni készülő lándzsás vadászt ábrázol. Állítólag a valahol lejjebb fekvő medvebarlangra (Bärenhöhle) utal a páros.

Innen, a szirt legmagasabb pontjáról, természetesen immár csak lefelé visz az út, egyenesen a Scheimhitt’nhez, ahol megtartjuk déli elemózsiaszünetünket. Elücsörgünk vagy egy jó órát a napos teraszon, majd nekivágunk a visszafelé vezető útnak. Kihasználva a rengeteg jelöletlen, zegzugos erdészeti úthálózatot, egy rövidítés beiktatásával érjük el a délelőtti útvonalunkat. Miután megbizonyosodunk róla, hogy valóban jó helyen vagyunk, még letelepszünk a fűbe és elmajszolunk egy kis magunkkal hozott csemegét, almát.

Nos, a Hohe Wand legészakibb és most a legdélibb részét bejártuk, akkor ezután majd jöhet a középső rész a Plackles, az Eicherthütte meg a többi maradék csudijó látnivaló.