Klettersteigek (via ferrata)

Beszámolóim időrendi sorrendben

Beszámolóim kifejezetten szubjektív jellegűek, tehát nem a kalauzok neutrális, objektivitást mímelő stílusában íródtak. Nem hallgatom el az esetleges sikertelenségeket sem (mint teszik ezt egyes blogoló-guruk, hogy fényezzék az érdemeiket). Érzéseimet és felismeréseimet próbálom eredetiben visszaadni. Mivel az egyes falrajzok a bergsteigen.com-on fellelhetők, ezekre csak akkor térek ki, ha nem fedik az általam megéltet. Felelőséget az ismertetett tartalomért nem vállalok és ezek egyike sem felhívás a cselekvésre.

       Dátum,       hely v. hegy              (saját értékelés, falmagasság, mászás, beszálló elérése)

KlettersteigLegenda_

2018

2017

2016 (8 beszámoló)

2015 (13 beszámoló)

2014 (9)

2013 (14)

2012 (14)

2011 (21)

2010 (2)

Tapasztalatok

A több mint nyolcvanadik mászásom után, már lehetnek megosztható tapasztalataim. A sport biztonságos műveléséhez alapvető szükség a tériszonymentesség és az ismeretlen kihívások kóstolgatásának kifejezett igénye. Mindezeken túl kell egy egészséges koktél az alábbiakban felsoroltakból:

  • Alapvető testi, fizikai adottságok, mozgékonyság, edzettség, erő
  • Kondíció, kitartás, azaz a test képessége huzamos időn át állandó teljesítményt leadni
  • Technikai tudás, lehet veleszületett tulajdonság, de gyakorlással jól fejleszthető
  • Alpinista tapasztalat, amit csak az évek során apránként lehet megszerezni

A ferraták besorolása

Az osztrák A, B, .. F/G-ig terjedő nehézségi skálát saját felfogásom szerint újrafogalmazom. Azért teszem, mert ha az ezzel kapcsolatos irodalmat áttekintem, olyan ködös meghatározásokra bukkanok, mint “komolyabb erőkifejtést igényel” vagy “kifejezetten komoly felsőtesti izomerő elengedhetetlen”. Mégis, mit jelent a kifejezetten komoly izomerő? Hogyan lehetne lemérni? Szerintem a fekvőtámaszok és a széles fogású felhúzódzkodások számából viszonylag jó következtetéseket lehet levonni. Bárki könnyen lemérheti. Közben meg kell különbözteti a szükséges és az elégséges a feltételeket. Mint alkarmár említettem, jó technikával, nagy tapasztalattal, a hiányzó erőt lehet valamelyest kompenzálni. Ez persze nem mehet a végtelenségig.

Megfigyelésem szerint fontos a vasmarok és az erős alkar. Akinek egy nehéz Klettersteigen elfogy az ereje, annak az ujjai közül kicsúszik a drótkötél és belezuhan a biztosításába. ProHands Gripmasterral remekül fejlesztehető (mindíg van egy a zsebemben elővenni nyomogatni, amíg a vonatra várok).

pro_sport_xtraheavy

  • AKönnyű! Egyszerű kaptatók vagy traverzek. Karjainkat soha nem kell megerőltetni. Esetenként a jobb egyensúlyozás kedvéért megkapaszkodhatunk az arra kínálkozó drótkötélben.
  • BFigyelj oda! Túlnyomórészt továbbra is a lábizmok segítségével jutunk előre. A karjainkat viszont már elég gyakran kell támaszként használni, de még anélkül, hogy testünk egész súlyát el kellene bírnia.
  • CEz már nehéz! A karizmok és vállak szerepe a haladásban már jelentős lehet. Pontszerűen, megtörténhet, hogy néhány pillanatra akár egész testsúlyunkkal is a karjainkon lógunk. (10 fekvőtámasz és 2 széles fogású felhúzódzkodás elégséges fizikai adottság). Egy C annyiban is különbözik a D-től, hogy itt még szinte mindenhol van jó lábtámasz. D esetében sokszor lendületből kell az arra alkalmas pihenőhelyet elérni.
  • DKarizomszaggató, tyűha! A karizmozás állandó mintaként vegyül a mászásba és technikai tudásunktól függően felsőtestünknek majdnem végig oroszlánrészt kell vállalnia az előrejutásban. Itt jelenik meg először a kizárólag Klettersteigezésre jellemző úgynevezett “fanyüvő” minta. A drótkötélen húzzuk magunkat felfelé. Fatális zuhanást eredményezhet, ha itt elfogy az erőnk. A kar és a láb izmai kb. fele-fele arányban veszik ki a részüket az erőfeszítésben. (20 fekvőtámasz és 4 széles fogású felhúzódzkodás elégséges, de legalább az előző C-pontban felsoroltakat illene teljesíteni)
  • EExtrém! Áthajlások. A karizmozás átveszi a kizárólagos főszerepet és a lábizmok esetenként csak támasztanak, asszisztálnak az előrehaladásban. Ez a fordított (inverz) C, azaz a szereposztásban helyet cserél láb és kéz. (30 fekvőtámasz és 8 széles fogású felhúzódzkodás képessége elég erőforrást ad, de legalább az előző D-pontban felsoroltakat illeni kihozni magunkból)
  • FInkább ne próbáld ki! Ez már nem is Klettersteig mert az UIAA szerinti 6/7-es sziklamászói képességeket igényel. Sok szakember szerint ez egy hibás fejlödés jele. (Megjegyzés: nincs ilyen tapasztalatom)

Szédülsz a magsban, avagy inkább élvezed? Sokan nem is tudják, hogy bátran, félelem és rettegés nélkül kiléphetnek egy szakadék fölé, mások önismeret hiányában meg vannak győződve az ellenkezőjéről, ami esetenként fatális következményekkel járhat. A legjobb tehát, még a Klettersteig felszerelést megvásárlása előtt, letesztelni a bátorságunkat egy egészen könnyű, de mégis szellősebb Klettersteigen avagy egy arra alkalmas kalandparkban (Hochseilgarten). Jómagam csak 2009-ben, egy kötélparkban tettem próbát. Felkapaszkodtam egy oszlop tetejére, és meglepetésként ért, hogy kifejezetten élveztem. Valaki volt olyan kedves, és ezt a meghatározó pillanatot lekattintotta.

S7300422

Na most mi jön…?

S7300423

Egy új világ kapujában…

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Attila szerint:

    Jesszusom Sztefánó! Rám ilyesztettél, de rendesen. A “C”-hez is már 15 fekvőtámaszt
    és 3 húzódzkodást kellene megcsináljak? 🙂 Ajaj. Sajnos akkor le kell mondjak az eddig teljesített összes “C” -s és “D”-s ferrátáról.
    Egy év edzegetés után tartok 10 db fekvőtámasznál és 1 ( azaz egy ) db szabályos felhúzásnál. Mi lesz így velem? 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s