Államilag elrendelt terror a társadalm leggyengébbjei, az öregek és a gyerekek ellen, a fasizálódás félreismerhetetlen jelei. Ide jutottunk! Merkel és korrupt bandája az óvodásokat sem kíméli!
Eközben Wolfgang Wodarg aktuális analízisében ismét a helyes kérdéseket teszi fel (lejjebb Screenshot ==> kattint a képre a forráshoz ). De kit érdekelnek még a tények és kit a valóság?
A Schneealpe még tartogat jó egynéhány újdonságot, köztük a számomra is még teljesen ismeretlen Rudolfsteig – Knappensteig – Farfelsteig útvonalat, mely a Krampengrabenból indulva ostromolja a hegy platóját. Odafenn pedig egy sziklaszirt, a Rauhenstein is hívogat a becserkészésére. Ismét Péterrel indulunk felderíteni ezeket a túlcsordult turista ösvényeken kívüli, valamelyest magányosabb helyszíneket, és nem csalatkozunk. Bővebben…
Nem tudom, álom-e avagy valóság? Lám-lám, korábban érkeztünk a fordulóponthoz, melytől féltem. Boldog lehet az, akinek most nincs gyermeke, mert szorongató rémület költözhet a családok szívébe. Németországban szeptembertől maszkában lesznek kénytelenek a gyermekek az iskolapadban ülni. Ez önmagában is kegyetlenség és felér egy gyermekkínzással, ám mint Bodo Schiffmann videójából megtudjuk (közben más bloggerek is megerősítették a hírt), a kormány ezen felül is arra törekszik, hogy koronára pozitívan tesztelt gyermekeket elvegyék a családoktól, az édes szülőktől és karanténba dugják valami elkülönített otthonban. Hát most mond meg őszintén mi akar ez lenni? Mi ez e tömény gonszság? Ez lenne a demokratikus jogaira, a szabadságára oly büszke nyugat? Ezért kellett nekünk az 1989-es forradalom, hogy most egy még szörnyűbb diktatúra áldozatai legyünk? Nem lehet nem észre venni, hogy Európa és különösen pedig a német kormány egy egészségügyi-fasiszta önkényuralmi diktatúrát épít.
A fenti videóban egy erfurti anya felolvassa miféle szörnyüséget hozott haza a gyermeke az iskolából. Vérlázító! Hasonló gyermekek elleni borzalomról ad hírt Jürgen Höller (aki a demokráciában alszik, az majd a diktatúrában ébredhet fel):
Ezt nézd meg, Dr. Lenkei Gábor felvilágosító vidója: https://www.jogazegeszseghez.hu/koronavirus-atveres/
Megjegyzés: eközben Finnországban komplett feloldják a koronavírus miatt korábban elrendelt korlátozásokat
Magam sem gondoltam volna, hogy az új hardverem majd drámai változást fog eredményezni a hegybiciklis szokásaimban. Mint az a korábbi beszámolóimból kiderül, a merevvázas kiszerelésű bringával (XC == cross country) természetszerűleg is azokat az útvonalakat nyomtam, melyek ehhez illettek. Azaz, jószerével széles erdészeti utakon, részben még aszfalton is, ritkán ha egyáltalán igazi single-trailon.
Mióta váltottam (XT == cross trail), szinte vonzanak az erre szabott útvonalak, még ha csak zöldfülű szinten is. A célom mostanában tehát egy-egy trail, a technika gyakorlása, ritkábban a korábbról ismert klasszikus körutak. Ismétlés a tudás anyja, és van okom az örömre. A minap a Südtiroler-Trail volt újfent napirenden, kétszer egymás után, egyetlen komolyabb megtorpanással az alsó harmadban. Tudniillik ott, ahol a pálya optikája mindkétszer leszállni kényszerített. Minden a fejben dől el. Mindazonáltal, ha összevetem a legelső bejárásommal, akkor ég és föld a különbség. Van haladás, de van még kivasalni való is. Még dolgozom rajta.
2020 augusztus elseje Berlinben a szabadság és a demokrácia napja volt. Százezrek (egyes hírforrások 1.2 millióra teszik a résztvevők számát) tüntettek a korona hisztéria ellen és az alapjogok védelmében. A magyarok még mélyen alszanak?
Immár 6 éve annak, hogy felfedeztem magamnak a Rudolfsteiget, mely a Höllentalból visz fel a Rax platójára. A minap, amikor valami rendes túra után kutattam, derült ki, hogy újra lenne aktualitása a dolognak. Ezúttal viszont nem szálegyedül, hanem munkatársammal Péterrel vágunk neki aznapi kalandunknak. Bővebben…
2012, 2015 és 2018 után, az idén negyedszer is legyen Novembergrat. Most Cirmivel és Attilával indulunk becserkészni a Krumme Rieß és a Felső Schneidergraben között húzódó sziklás taréjt. Vadregényes, nyers, de sportos alkatok számára élvezetes gerinc, sehol sem nehezebb mint 1/1+. Bővebben…
Még jól emlékszem, valamikor ifjúkoromban milyenek voltak a nyarak. Nos, pont ilyenek mint most. Záporos, zivataros, borongós meleg (de nem forró) alaphangú, megtűzdelve két-három napig tartó napsütéses ablakokkal, miközben a napi maximális hőmérséklet ritkán, ha egyáltalán elérte a 26-28 C fokot.
Akkoriban, mindenki áhítattal várta a rendhagyónak számító kánikulát, ami általában augusztus elején pöffeszkedett a színre és egy-két hétig húzta. Erre az időszakra terveztük a balatoni sátorozásainkat.
Ősi indián hagyomány szerint minden-mindennel összefügg, a jelen állapot tehát lehet akár az áldatlan lockdown következménye is, de ehhez az emberi ész még szerencsére túl csekélynyi felfogni. Azért gondolom szerencsének, mert tapasztalhatjuk, hogy gyakorlatilag minden technológiai előrelépés előbb-utóbb az uralkodó elit világuralmi elképzelései szolgálatába kerül, konfliktusok és az elnyomás eszközeivé válnak. Gondold csak meg, mi történne, ha netán sikerülne nagy hatásfokkal az időjárást irányítani. Lennének régiók, ahol örökös idilli langymeleg uralkodna, éjszakai frissítőd záporokkal. A plebsz háza táján pedig nyilván szárazság, aszály, szélvihar, jégeső lenne honos, aszerint mely évszakot szimulálnák.
A lockdown és az ezzel kapcsolatos hisztériának köszönhetően gyökeresen megváltoztak a tömegmédiák fogyasztásával kapcsolatos szokásaim (mert nem kérek belőlük), és ez kifejezetten az elönyömre szolgál. Felfedeztem magamnak a mainstreamen kívüli, tartalmas újságírást, mely csak azért képes független maradni, mert kizárólag kisemberek adományaiból él (szemben az érdekcsoportokat képviselő, azoktól támogatott, gyakorlatilag tehát felvásárolt közmédiákkal).
Itt van mondjuk példának jó okáért Ken Jebsen, KenFM néven ismert csatornája. Rendkívül tartalmas, minőségi kommentárok, hírek, stúdió beszélgetések és interjúk olyan közéleti személyiségekkel, történészekkel, szociológusokkal, tudósokkal, akik állhatatos elviségük miatt, nem kaphatnak manapság teret a birodalmi híradásban.
Az utóbbi hetekben-hónapokban több érdekességet (valóságot) megtudhattam a világ dolgairól, mint egész korábbi életemben. Világosabban látom az összefüggéseket, melyek mentén a világ dolgai haladnak. Az egyes mozaikszemek lassan-lassan képet alkotnak. A felismerés nem minden esetben megnyugtató, sőt, bevallom gyakorta riasztó. Hiányolom, hogy magyar nyelven még ilyesmi nem létezik. Nagy kár, mert a nemzet így teljesen el van szigetelve az egyébként pedig hozzáférhető alternatív információktól, és nyelvtudás hiányában (ami egyébként is jellemző a magyarra) Viktátor és alternatívái tömegbutító agymosását kénytelen leviselni
Azért indulok csak a Kahlenbergre, hogy gyakoroljak. Addig fogom gyúrni a Südtiroler-Trail kulcspontját a bombakráterrel, amíg nem megy folyamatosan, megtorpanások nélkül. Rendre el is érem ama kritikus pontot és megkezdem a „lecsorgás-felkaptatás” minta szerinti le-fel tartó gyakorlataimat. Bővebben…
Egyszerűen csak vond le a következtetést és helyettesíts be néhány jokert.
Elgondolkodtató, hogy egy szép napon nem ferratázni indulok és nem is túrázni a magaslatokra, hanem hegyi biciklizni. Mert dolgom van a Südtiroler-Trailon. Be kell fejezzem, amit megkezdtem a minap. Pedig régebben még azzal hárítottam a műfajt, hogy „nem vagyok downhilles”. Akkor ez, most itt mi a csoda, kérném szépen, megmagyarázni? Merthogy a Südtiroler-Trail nemcsak single-trail hanem egy downhill is, még szigorú értelemben is. Ezt kellett megélnem deres fejjel 60 fölött. Bővebben…
