Donnerwand 1799m via Kleinbodengraben

A posztnak “Az ismeretlen Schneealpe III” címet is adhatnám, ugyanis az előző két beszámolóhoz hasonlóan, a méltatlanul a Schneeberg és a Rax homályába vesző Schneealpe nyugati felének a felderítéséről van szó. A Donnerwand pedig a Schneealpe eme szegletének a koronázatlan királya.

Donnerwand_2DKompass Donnerwand_3D
DonnerwandProfile

red A megtett táv (Neuwald/Leitner, Kleinbidengraben, Griesleitensattel, Großbodenalam, Donnerwand, Kleines Waxenegg, Taborsattel, Neuwald/Leitner) 16.6 km, 920 m szintemelkedés bruttó 6:20 óra alatt

A Donnerwand megközelítése az átlagosnál (pl. Windberg) kissé bonyolultabb, mert nem vezet fel rá hivatalosan jelölt turistaút. Sziklamászás nélkül nyugati irányból, a Taborsattel felől, illetve déli irányból valamelyest meredekebb kaptató árán lehet elérni.

Felkeltette figyelmemet egy beszámoló, mely a Kleinbodenbach völgyéből, azaz a Kleinbodengrabenból, egy nem jelzett vadászösvényen visz fel a csúcsra. Mivel egyébként is bizonyos affinitást érzek a régi, elfeledett ösvények iránt, ezúttal tehát a Donnerwand a célom.

DSC02875

7:30-kor indulok a Neuwald-béli Leitner fogadó elöl. Kánikula ide, kánikula oda, itt bizony vacogtató 10 C fok van csak és elbírok egy pulcsit is, míg követem a széles és némileg unalmas bevezető erdészeti utat (fenti kép).

DSC02877

Félórányi baktatás után érkezem a Kleinbodengrabenba terelő hivatalosan is jelölt turistaút leágazásához (fenti kép). Itt nekivetkőzöm és előveszem a túrabotokat is. Továbbra is a környező hegyek árnyékában kaptatok.

DSC02879

A nyári saláta magasra nőtt és harmatos. Nem árt egy jól impregnált lábbéli, bár alternatívának a „nem árt ha loncs leszek” stílusú kánikulai nyitott terep-szandál is megteszi ilyenkor.

DSC02881
Itt keresztezem először a patakot…

DSC02888
másodszor…

DSC02893
… és harmadszor

A turistaút többször is keresztezi a Kleinbodenbachot, mely számtalan csobogón és kisebbfajta zuhatagon át önti vizét a Kalte Mürzbe. Számolom, hányszor vágok át a patakon, ugyanis harmadszori alkalommal (9:15) maradok a sziklahordalékos mederben.

Követem tehát a vadregényes patak kanyarulatait, melyből rejtélyes módon eltűnik a víz. Feltehetően a vastag sziklamorzsalék alatt csordogál. Közben jobbra fel tekintgetek, mert keresek egy markáns, időszakos patak vájta medret, ami a Gläserkogel felől zuhan a Kleinbodengrabenba. Szerencsém van, mert egy kőemberke jelzi, hogy jó helyen járok (9:20 – lentik épen kissé balra a kép közepétől).

DSC02895

DSC02896

Nekiveselkedem tehát az ároknak (fenti kép), mely száraznak tűnik, de később feljebb víz csobog benne. Legfeljebb 40-50 m szint leküzdése után jobbra felfelé kell kikecmeregni belöle (9:30). GPS segít lokalizálni a helyet, ami gyakorlatlan szemnek nem egyértelmű, de aki keres az talál. Morzsalékos meredek talajon kászálódom kifelé, az árokból is látható, törpefenyők között futó utcácskába (lenti kép).

DSC02899

Valakik rendszeresen gondozzák az ösvényt, látni a levágott ágakon. Ellenkező esetben két-három év alatt teljesen benőné az áthatolhatatlan bozót. A törpefenyők közt haladó utat akésőbbiekben nem lehet elvéteni. Ahol elágazik a jobbra tarts a szabály, hiszen a Donnerwandot is erre kell keresni (lenti kép).

DSC02910

Hamarosan elő is bukkan a hegy a keletre néző zord, függőleges, tiszteletet parancsoló falával (fenti kép). Az út a Großbodenalmon bukkan ki (9:50), majd egyesül a Knopperwiese felöl érkező jelöletlen, de jól kitaposott ösvénnyel.

DSC02918
Idilli Bodenalm

Az út szalagja mindaddig jól követhető, mígnem kiér a Donnerwand füves déli lábához (10:06 – lenti kép). Itt nincs tovább. Mindenkinek magának kell meglelnie a helyes utat. Ez nem nehéz.

DSC02920

Toronyiránt neki a Donnerwand csúcsának. Érdemes a sziklásabb részeket választani, mert itt, a füvel benőtt helyekhez viszonyítva, könnyebb a feljutás. A dolog kulcsa betévedni abba a törpefenyő utcácskába, mely már nem sokkal a csúcs alatt köpi ki a látogatókat. Tulajdonképpen elvéteni nem is lehet, hiszen a növényzet tölcsér alakban terelget minden lentről érkezőt a helyes irányba.

A törpefenyők felett aztán szinte tetszés szerint lehet a kissé durvuló terepen mászni felfelé. Kezet sziklára csak kivételesen kell emelni. Itt-ott sziklaemberkék jelzik a helyes irányt, bár nélkülük is jól lehet boldogulni.

DSC02927

DSC02931
Pillantás a csúcsról a Melkbodenba

DSC02934
Pillantás a Kleines és Hohes Waxenegg (jobbra) felé, mögötte a Göller egészen jobbra

10:27-kor érkezem aznapi célomba. Lévén makulátlan stabil túraidő, nem sietek, a csúcson megejtem magammal hozott uzsonnámat. A lefelé menet kulcsa meglelni a Kleines Waxenegg felé vezető törpefenyő utcácska bejáratát. Ez valamivel a csúcs alatt található. Némi nyomolvasás (és persze a GPS) segítenek.

Itt is érvényes a korábbi megállapításom, miszerint dolgos kezek nagy igyekezettel tartják átjárható állapotban a bozótost. A karbantartás nélkül gyakorlatilag képtelenség lenne ide fel, vagy innen lejutni. Némi tájékozódási érzék mindezek ellenére elkel, ugyanis a jól követhető utcácska a terep adottságaiból kifolyólag időnként eltűnik.

DSC02944
A Taborsattel felleti Hohes Waxenegg

DSC02952
Még egy pillantás a nyugati Schneealpe szívébea  Bodenalmra

Egy helyen hosszabb és kitett traverz következik a Kleines Waxenegg elszűkült déli gerincén, aminek úgy lehet elvenni az élét (már aki akarja), hogy alászállva a fal tövében megyünk tovább, majd a végén visszamászunk a haladás szintjére. Jómagam inkább maradok fenn a traverznél.

A Taborsattelban (11:45 – lenti kép) egy nagy csorda tehén kérődzik, megpróbálom őket kikerülni. A legelő szögesdróttal ellátott kerítése alatt mászom át, amivel sikerül utamat is valamelyest lerövidíteni.

DSC02965

Eleinte toronyiránt, a Taborsattelból eső árok legmélyebb pontját követem. Valamikor itt egy turistaút lehetett, mert a piros jelek minduntalan feltűnnek fákon, sziklákon. Később a legelő egy erdőbe torkollik, majd egy más, elhagyatott, magas salátásba vadult legelőre érkezem. Itt a még jó állapotban lévő szögesdrótkerítésen egy úgynevezett Gatteren (átjáró) jutok a túloldalra.

DSC02970

Innentől kezdve ismét jól látható csapáson haladok egy vadászkunyhóig (12:10 – fenti kép). Az út itt egyszeriben arculatot vált és végig vakon követhetővé válik. 13:10 óra körül érkezem vissza a Kalte Mürz mentén haladó széles útra és 13:45-kor vagyok a reggeli kiindulópontomban.

DSC02980

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Erzberg Rock@Man 2018, 24 km

Néhány pillanatfelvétel a szombati versenyről, melyen Cirmi a kategóriájában 3. helyezést ért el. Cirmi remekeltél, gratulálok, nagy vagy! További sok hasonló szép sikert kívánk.

DSCF4052

DSCF4066

DSCF4083

DSCF4097

DSCF4220

DSCF4106

DSCF4108

DSCF4111

DSCF4137

DSCF4169

DSCF4253

DSCF4264

DSCF4299

DSCF4306

DSCF4323

DSCF4351

ResultateJudesz

Kategória: Action, Sport | Címke: , | 2 hozzászólás

Königsberg

Az eisenerzi verseny előtt, kéne valami lazító, formatartó túra. Mármint Cirminek, mert én csak megfigyelő-drukkoló-fényképész leszek. A Königsberg éppen megfelelőnek látszik. Nem fáraszt ki, mégis pezsdíti, mozgásban tartja a vért.

 Königsberg_2DKompass  Königsberg_3D
 KönigsbergProfile

blue A táv (Ebnerbrand, Siebenhütten, Planstein, Schwarzkogel, Turnhöhe, Kitzhütte és vissza Ebnerbrandig) 12.3 km, 600 m szintemelkedés bruttó 4:05 óra alatt.

9:00 óra lehet, amikor leparkolunk a cirka 1100 méteren fekvő, Ebnerbrand névre keresztelt platón, ahol egy tágas parkoló áll a túrázók rendelkezésére. Innen indulunk aznapi havasi (akarom mondani alpesi) legelő-néző utunkra. Tudniillik a Königsberg gerincén szaladó kellemes út több almot is érint.

Azt mondja a fáma, hogy valamikor régen itt hét legelő (alm) és hét hozzájuk tartozó Hütte (kunyhó) létezett, amiből mára már csak kettő maradt. Nevükben mindmáig megőrizték a múltban rájuk kirótt sorszámokat: Siebenhütte és Vierhütte (Hét-kunyhó és Négy-kunyhó).

Barangolásunk során aztán felfedezni véljük a Fünfhütte maradványait és a Sechshüttet is, bár nem tudni, hogy ez a mi feltételezésünk fedi-e a valóságot. Célunk a Kitzhütte (Gida-kunyhó), ami bár nem sorszám, de meglehet, köze van a néhai egyeshez, az Einshüttéhez (csak találgatás).

DSCF3937

9:20-kor már a Siebenhüttenél vagyunk (fenti kép). Korai még az idő, vendégeknek jócskán híja van. Három szerény csúcs meghódítását is tervezzük, itt van mindjárt az első. Felkapaszkodunk tehát a Siebenhütte feletti 1346 m magas Plansteinre (lenti képek).

DSC02086
Kilátás a Plansteinröl a Siebenhüttere

DSCF3948

A továbbiakban útba ejtjük az 1452 m magas Schwarzkogelt, amire nem vezet jelölt út. A hegy északi hátán fekvő legelő kerítése mentén kaptatunk fel, majd az erdőt elérve átbújunk a szögesdrót alatt. Úttalan vadonban alig-alig látható csapáson érjük el a hegy legmagasabb pontját, ahonnan nincs kilátás. Egy légyölő galóca jelzi a csúcsot (9:50 – lenti kép), legalábbis a GPS útmutatása szerint.

DSCF3954

Lefelé elég vadromantikus, mert keresgélni kell az utat. Legcélravezetőbb mihamarabb visszatérni a legelő kerítéséhez, majd azon átbújva leereszkedni a hegy nyugati lankáin. Itt egyenesen a Vierhütte karjaiba szaladunk, ami viszont nem fogad vendégeket, de szépen rendbe van téve.

DSC02095
Lefelé a Schwarzkogelról egy salátáson át

DSC02098
Leérkezve a Schwarzkogelról jobbra a Vierhütte köszönt. Furcsa fellegek ijesztgetnek.

A harmadik aznapi hegyünk a Durnhöhe (1439m, 10:35), más források Turnhöhenek mondják/írják. Innen szép kilátás nyílik a Stumpfmauerra (egy majdani túra célja). Érdekessége, hogy a Stumpfmauer és a tőle balra látható Tanzboden közti nyereg három osztrák tartomány határpontja: Alsó-Ausztria a hegyen innen, Felső-Ausztria a hegyen túl és Stájerország balkéz felől.

DSCF3975
A Turnhöhe

DSCF3979
A távolban a kétszarvú hegy a Stumpfmauer (jobb) – Tanzboden (bal)

DSCF3984

A Turnhöhet elhagyva folyamatos ereszkedés következik a Kitzhüttéig (11:00 – fenti kép), ahová betérünk egy italra. Főtt étellel itt nem szolgálnak, de ha valaki megéhezne, különféle rakott-kent kenyérkínálatból válogathat.

A megmászott hegyeink alatt vezető széles erdészeti úton poroszkálunk visszafelé. Ennek során fedezzünk fel az említett Fünf– (12:12) és Sechshüttet (12:22 – képek).

DSCF4011
Vierhütte

DSCF4015
Fünfhütte…?

DSCF4018
Sechshütte..?

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Zwickelreiten át a Kogler vízesésekhez

A hétvégén Erzbergben lévén dolgunk (Rock@Man 2018) a cirka 40 percnyire lévő Göstling an der Ybbsben szállunk meg. A délutáni órákban érkezünk. Messze még az est. Induljunk hát feltérképezni a környéket. Egy rövid kör van betervezve késődélutánra. Göstling főteréről indít és Zwickelreit gazdaság érintése után egy mély árokba ereszkedik, ahol számtalan kisebb-nagyobb vízesés mentén vezet (piros nyíl jelzi a helyét a térképen).

ZwickelreitKoglerWf_2D_  ZwickelreitKoglerWf_3D

 ZwickelreitKoglerWfProfile

blue A túra Göstling an der Ybbsből indul és érkezik vissza, érinti Zwickelreitet és a Kogler vízesések mentén halad. Hossza 10.2 km, 400 m szintemelkedés bruttó 2:50 óra alatt. Nyíllal jelölve a vízesések helye.

DSCF3854

Fél négy lehet, amikor indulunk (fenti kép). A környező hegyek felett kövér zivatar-felhők csüngenek, de Göstlingben süt a nap. Vajon kitart-e az idő, míg úton leszünk?

Egy nem túl érdekes aszfaltúton haladunk mérsékelt kaptatón az említett gazdaságig (Zwickelreit). Közben elkap egy gyenge eső, de mire elhagyjuk az aszfaltot és az erdőbe érünk, már újra kisüt a nap.

DSCF3861
A  túra legmagasabb pontján Zwickelreit felett: a távolban a Dürrenstein látszik

DSC02071

A körút tulajdonképpeni fénypontja a Kogler vízesések (lenti képsorozat). Egy hajtűkanyarban kell a sárga táblával jelzett helyen letérni a széles útról. A lefelé kenyargó turistaút nedves, jól oda kell figyelni a csúszós köveken. Nyári kánikulában viszont kifejezetten kellemes az árnyékos árok. Lassan, óvatosan ereszkedünk.

Az árok végül egy aszfaltútba torkollik. Szerencsére forgalom nincs, így nyugalomban bandukolhatunk vissza Göstligbe, miközben újra nekiáll cseperegni.

DSCF3897

DSC02074

DSC02078

DSCF3920

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: | 3 hozzászólás

Königschusswandsteig D/E

Nyilvánvaló volt, hogy addig nem élhettem, míg be nem gyűjtöm a vadiúj, felújított Königschusswandrsteig skalpját. Miután a HTL-en (akarom mondani az ÖTK-n) megbizonyosodtam róla, hogy (még) alkalmas vagyok az ilyesfajta kalandokra, már csak a megfelelő időre vártam. És pénteken lecsaptam, mint a sas zsákmányára.

Königschusswand_2D Königschusswand_3D

KönigschusswandProfile

black A táv (Griesleiten, Bachingerbründel, Haidsteig-beszálló, Holzknechstieg, Königschusswandsteig, Preinerwand-csúcskereszt, Neue Seehütte, Trinksteinsattel, Predigstuhl, Schlangenweg, Waxriegelhaus, Griesleiten) 13.7 km, 6:50 óra bruttó, 1200 m szintemelkedés.

10 perccel 8:00 óra előtt indulok Griesleitenből és követem a Haidsteighez vezető klasszikust. Jó tempóban érkezem a Bachingerbründelhoz majd 9:05-kor már a Haidsteig beszállója előtt vagyok. Mögöttem érkeznek a ferratázók csapatai, de maga a Haid még gyakorlatilag szabad.

A továbbiakban a Holzknechstiegen folytatom az utam aznapi beszállóm felfelé. Még soha nem nyüglődtem és nem küzdöttem ennyit egy beszálló elérése érdekében. A sziklamorzsalékos árokban, fűcsomókba, nagyobb szikladarabokba próbálok megkapaszkodni. Sokszor még négykézláb nekifeszülve is visszacsúszom. Ilyet még nem éltem. Tenyerestől, talpastól, úgy ahogy vagyok, megindul velem az egész morzsalékos aljazat. Csak bámulom tehetetlenül, hogyan szánkázom vissza lefelé.

DSC02795

Szerintem a bergsteigen.com a beszálló megközelítését megtévesztően ismerteti: “Bei einer markanten roten Schuttrinne (Markierung, 1495 m) zweigt man vom Weg ab und quert man nach rechts zum Einstieg (1520 m) an einem Pfeiler”. Egy markáns vörös sziklatörmelék árokról beszél (lásd fenti képen balról húzódik középtáj felé), de ha ezt elérnéd, akkor már túlhaladtál. Korábban kell jobbra térni és egy sziklapillér felett egy vörös folt szerint orientálódni. Pontosan alatta van a beszálló (lenti kép).

DSC02797
Kattint  a képre a teljes felbontáshoz. Középen a vörös orientációs folt, tőle balra egy hegymászó látszik. Lenn, a folt alatt a beszálló egy sárga táblával jelezve.

DSC02800
A beszállóból a Haidsteig Fekete Madonnáját lehet látni (kép közepén kattint teljes felbontáshoz)

DSC02803

9:37-kor végre elérem a tibeti imazászlókkal feldíszített beszálló előterét, ahol nyugodtan be lehet öltözni, van rá alkalmas hely. A mászás mindjárt szilajul indít, és teljes erőbedobást igényel, majd később szelídül. A tulajdonképpeni fő attrakcióig, a barlangig (10:15) egy teljesen normális C/D Klettersteig formáját mutatja. A falrajz szerinti D/E egy kamu. Várom, hol lehet, mikor jön, de nincs sehol D/E, legfeljebb D, de inkább csak C/D.

A tulajdonképpeni kulcspont a barlang (ami nem kamu és inkább D/E ízü)  és valójában nem is barlang, hanem egy szűk S-formát követő hasadék. A Wildenauer kürtőjéhez lehetne tán leginkább hasonlítani olyan szempontból, hogy a hátizsáknak alig-alig van helye. E hasadék első jobbra-fel tartó hajlatában van az a pont, ami némi furfangot és erőt igényel.

DSC02804
A kép bal felső szegletében már látszik a barlang-hasadék. A drótkötél pontosan a kép közepén visz (ott van az elöttem járó hegymászó is – na, megtalálod?), majd balra fordul.

DSC02809
Visszapillantás

DSC02813
A barlang előterében az elöttem haladó alakja látszik. Itt nincs D/E sehol.

A hasadékban, tehát, a drótkötél szerinti optimális vonalon a hátiszákommal nekiszorulok a plafonnak és vissza kell ereszkednem. Másodszorra balos ívben próbálkozom. Jobb kezemmel a drótot szorongatva, a ballal pedig sziklát fogva (nincs jó fogódzó sehol) sikerül a számomra nem evidens mutatvány. Közben a jobb lábammal a drótkötelet rögzítő nittre lépek és a cipőm beszorul a szikla és drótkötél közé. Eltart egy ideig, mire sikerül kiszabadulnom. Legközelebb nem árt erre is jobban odafigyelni.

DSC02820

1:10 óra elteltével (10:45-kor) elérem a Klettersteig végét. Ebből a perspektívából még nem láttam a Raxot, ez is újdonság. Még felbaktatok a Preinerwand csúcskereszthez (10:55 – kép) majd jöhet az elektrolitok pótlása a Neue Seehüttében (11:15).

DSC02847

A továbbiakban még felkaptatok a Trinksteinsattelba, meghódítok két névtelen csúcsot és a Predigstuhlon át leereszkedem a Schlangenwegen a Waxriegelhaushoz, majd onnan tovább a megszokott útvonalon vissza Griesleitenbe.

Summa-summarum, nem hiszem, hogy ez a ferrata valaha is túlcsordulna a látogatók hadától. A beszálló extrém nyűgös elérésé nyilván sokakat visszariaszt, de az sem mellékes, hogy ide nem elégséges útravaló a Haidsteigről hozott fizikai erőnlét. Lapos, könnyű hátizsákkal rendelkezők, vagy az nélkül mászók előnyben!

DSC02869
A Königschusswand tulajdonképpen az éppen árnyékban lévö sziklatorony neve. Vele szemben a Preinerwandon van a hasonnevü ferrata, tőle jobbra pedig a Haidsteig. Jól kivehető a Haid katlan-hasadéka is.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Egy történet folytatása tengerszint felett 3662 méteren

Aki hébe-hóba bekukkant hozzám, tán emlékszik még arra a téli beszámolómra, amelyben ecsetelem miként kényszerültem januárban feladni az Érdes Taréjt (Ötscher). Nem úgy Cirmi. Nos, a minap a legutóbbi Robert Rosenkranz szervezte túrán Cirmi első háromezresét ünnepelhette a Großvenedigeren. Kedves Cirmi, még sok-sok további nagyszerű háromezrest kívánok! A képes beszámoló itt található.

IMG_4810

DSC01806

Kategória: Uncategorized | 2 hozzászólás

MTB: Babenberger-körút és Flow Line

A Babenberger-Strecke 20 kilométeres köre önmagában még akkor is túl rövid ahhoz, hogy komolyan legyen véve, ha a keleti oldala megmászása ugyancsak pulzusemelő. Valahogy ki kell bővíteni, hogy kicsit “megártson” a szó kellemes kifáradást sejtető értelmében. Először is Freudenauból indulok, végigbringázom a Duna mentén oda-vissza irányban, ami plusz 40 kilométert ad a csomaghoz.

Babenberger_2DZoomed Babenberger_3D
BabenbergerProfile

A bal felsö térképen pirossal feltüntetve a Flow-Line vonala, a profilon ugyanitt a markáns bevágás. A táv összesen 60 km, 675 m szintemelkedés, bruttó 3:50 óra alatt.

Mindezeken felül a térképen jól látható, hogy a Babenberger kör pontosan a két éve átadott Weidlingbach Trailpark felső szeglete mentén halad el. Nos, mi lenne, ha kipróbálnék egy igazi down-hillt? A Flow Line egy “kék”, közepesen nehéznek feltüntetett pálya a Fun-Line meg egy “piros”, nehéz. Így utólag, elég hülye ötlet volt (kis híján bukom egyet), mivelhogy jusztból sem vagyok downhilles, de ha nem próbálom ki, akkor soha meg sem tudom milyen.

Szóval tudni akarom, milyen egy downhill. Persze kétségeim vannak, mert életemben nem ugrattam még biciklivel és kanyarokat sem szedtem nyaktörő tempóban. A go-pro videók, amiket megnézek, nem sokat árulnak el a valós nehézségekről. Ha sokan lesznek ott, gondolom, akkor inkább nem vállalom, nehogy feltartsam a mögöttem érkező profi fiatalságot.

A Duna-mente simán lemegy. Meglelem és követem a Babenberger vonalát. Standard S0, néhány rövid tüdőköptető szakaszon kívül semmi komoly veszedelem. Széles erdészeti utak dominálnak. Tipikus, nyájas Wienewald.

Aztán elérem a Trailparkot, és képzeld, sehol egy lélek. Ezzel nem számoltam! Így aztán, mivelhogy nincs kimagyarázkodás, elindulok a jobb szárnyon (Flow Line). És hova tovább, egyre csak keményedik a dolog. Rémület! Néhány kanyar után eldöntöm, hogy ez nekem nem kenyerem, élvezetesnek nem találom. Igényes és érzem, hogy a szükséges technikai tudásom hiányzik.

Gyorsan megértem, hogy az emelt palánkú kanyarokat nem lehet lassan csordogálva bevenni. Lendülettel kell nekimenni a dolognak. Próbálgatom. Mire kezdenék ráérezni, jönnek az ugratós talajhullámok. Nem akarok repülni, így lassítanom kell, de akkor meg nem sikerülnek a kanyarok, amik egyre élesebben, egyre meredekebben zuhannak lefelé.

Szóval izzadok rendesen. Cirka 400 méterenként kék tábla hirdeti, SOS, és alatta a mentők telefonszáma. Nyilvánvaló! Itt könnyen nyakát töri a magamfajta. Egyszóval nem szeretem, de most már legalább tudom, milyen. Örülök, hogy épségben leérek.

Egy kaptatós erdészeti úton érkezem vissza a Babenberger vonalára. Itt is száguldás következik lefelé, de ez azért jobban illik hozzám. Még vagy 45 km Freudenau. Szerencsésen érkezem vissza a kiindulópontomba.

Kategória: Biking, Hobbies, Sport | Megjegyzés hozzáfűzése

Gahns via Gadenweither-Klamm

Különféle okokból kifolyólag csak egy relaxációs túrát tervezünk, ami aztán mégis kicsit túlcsordul, mert elvétjük az utat. Egyébként száraz idő, de odafenn erős szél van előre jelezve, egy szurdoktúra tehát elvileg éppen alkalmas alternatíva.

 RohrbachGahns_2DKomp  RohrbachGahns_3D
 RohrbachGahnsProfile

red A megett táv (Rohrbach im Graben, Gadenweither Klamm, Gahnsgraben, Große Waldwiese, Rohrbacher Lacken,  Gahnsbauer, Rohrbach im Graben) 13.8 km, 840 m szintemelkedés bruttó 4:45 óra alatt (nettó 4:00).

Megjegyzés: esőről pedig nem szólott az egy nappal korábbi fáma, úgyhogy maradok a korábbi tapasztalataim szerinti álláspontomnál, miszerint a meteorológia a gyengébb humán-tudományok szintjén vegetálgat magának, és még arra sem képes, hogy 12 órás távlatban megbízható előrejelzéssel szolgáljon (legalábbis a bergfex.com nem képes erre).

DSCF3753

9:15-kor van a rajt Rohrbach im Grabenben, ami azért jó, mert előre örülhetünk a visszatéréskor esedékes alpesi lazapecsenyének a Mária Országa (Marias Land) elnevezésű helyi vendéglátóban.

Délkeleti irányban lépegetünk kissé álmosan az aszfaltúton felfelé, miközben az egyre csak komorodó eget fürkésszük. Később mezők mezsgyéjén (fenti kép), majd erdőben ereszkedünk a Gadenweither-Klamm (szurdok) szintjére.

DSCF3760

9:55-kor fordulunk le a széles útról jobbra be a szurdokba. Egy hivatalosan jelölt ösvényről lenne szó (bergfex.at-szerint), de erre utaló jelek alig-alig vannak. Egy évtizedek óta fatörzsön rozsdásodó plakett mellet elhaladva vékony csíkba vesző csapáson kaptatunk enyhén felfelé. A nyomokból ítélve nem egy felkapott turistaút.

Az ösvény két helyen tör át magasba szökő függőleges sziklafalakon (lenti képek). A második egyben egy több ágban csordogáló csermely medre is, és tehát külön odafigyelés szükséges a lehetőségekhez mérten viszonylag száraz átkelésekhez.

DSCF3768

DSC01774

DSCF3778

Alig hagyjuk magunk mögött a vad sziklavilágot és elered az eső. Alkalmazkodunk a körülményekhez, de figyelmünk lankad, minek következtében elvétjük a rendes utat. Ami tulajdonképpen nincs is, mert jelek nem igazítanak útba. Ahol egy széles, egyenesen tovább vezető erdészeti út balra fel elágazik, nos ott követjük el a hibát. Mi egyszerűen haladunk tovább az árok mélyén.

Először eltűnik az út, majd az ezt követő még jól látható csapás és hirtelen ott vagyunk a nagy semmiben (lenti kép). Pillantás a GPS-re elárulja, hogy az út, amin lennünk kellene valahol balra fent a fejünk felett halad. Nosza, mit tegyünk? Visszafordulunk, vagy követjük az árok alját, ami a térkép szerint előbb-utóbb eléri és keresztezi a jelölt utat.

Maraduk inkább az “árkon-bokrokon át” variáns mellett. Térdig érő csalánoson át, nagyra nőtt páfrányokat és egyéb zöldellő aljnövényzetet kerülgetve, meredeken felfelé, majd egy fakerítésen átmászva (vajon mit keres itt egy völgyzáró?). Végre kiérünk az áhított erdészeti útra.

DSC01778

Közben eláll az eső. Kaptatunk a forgalmasabb napokat is látott, valószínűleg valamikor régebben, fakitermelés céljából a hegyoldalba vágott, most zöld növényzettel benőtt erdészeti úton. Aztán megpillantunk egy fakó piros jelet is, amiből kiderül, hogy jó helyen járunk (lenti kép: még esőköpennyel a zsákomon). Vannak jelöletlen vadászösvények, amiken könnyebb a tájékozódás, mint ezen az elvileg hivatalosan is kijelölten.

DSC01781

A későbbiekben aztán sűrűsödnek a fákra pingált jelek, majd gond nélkül elérjük a Gahns platóját, ahol legnagyobb örömünkre végre napsütés fogad. A Große Waldwiesen még szép panorámát is kapunk ajándékba (lenti kép), pedig már lemondtunk róla, hogy erdőn kívül más kilátásban is részünk lesz.

DSCF3796

DSCF3802

Egy névtelen, de jelentős kereszteződésben (12:45 – fenti képen a tábladzsungel), a kékkel jelzett úton elindulunk vissza a völgybe. A turistaút számtalan helyen rövidíti meredek áthidalásokkal a körülötte kanyargó erdészeti utat. Helyenként annyira benőtt, hogy csak jó odafigyelés árán lehet meglelni. Na, erre sem járnak tömegek, annyi biztos.

DSCF3805

DSCF3811

13:40-kor érkezünk Gahnsbauer szintjére majd 14:10-kor lehuppanhatunk Máriánal az aznapi lazacpecsenyénkre. A körút ártalmatlannak tűnik, de be kell kalkulálni, hogy jobbára gyéren látogatott, sőt helyenként kifejezetten elhagyatott szakaszok is vannak a pakliban (fenti kép), és tehát résen kell lenni.

DSCF3812

Kilátás a Hoher Hengstre, balra a háttérben a Schneeberg

DSCF3832

Jöhet a lazac Smile

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Aflenzer Staritzen utózönge

… avagy egy más kis magyar Hochschwabtan. Mivel szeretem a perspektívákat, íme az alábbiakban az Aflenzer Staritzen a Feistringsteinről nézve és vice-versa a vasárnapi panoráma a Großer Feistringsteinre (lenti kép).

DSC02691

DSC02690_
Jelölve a szakadék ami elválasztja a Feistringstein-szigetet a platótól és a csúcskereszt helye (alsó kép onnan készült)

IMG_4940
A háttérben az Aflenzer Staritzen gerince (képek készülte 2016)

DSC03463
A Feistringstein-sziget, a háttérben jobbra a csúcskereszt, balra az Aflenzer Staritzen. A látszólag szelíd, füves dombot, az alábbi képen látható szakadék választja el a felföld többi részétől.

IMG_4911
… az a bizonyos szakadék a beszálló déli oldalról, amit át kell hidalni, hogy a “szigetre”  jussunk. A markáns bevágásban, a pillértöl jobbra vezet a ferrata. Felette egy éppen felérkezett hegymászó alakja látszik.

perspektiva
A térképen a tárgyaltak pozíciója

Kategória: Hobbies, Photo | Megjegyzés hozzáfűzése

Hochweichsel (2006m) via Aflenzer Staritzen

Harmincas napozókrém többszöri felvitele ellenére is vörösre égett a tarkóm… Sad smile

A Hochweichsel (más források szerint Hohe Weichsel) az Aflenzer Staritzen magányos csúcsa, alig valamivel emelkedik a mágikus 2000 méter tengerszint fölé. A Hochschwabcsoport legkeletibb nyúlványa Seewiesen hegyi falucskát védi, az északi frontoktól. Jellege megegyezik a Hochschwab erózió kerekítette szelíd arculatával .

 AflenzerStaritzen_2DKomp  AflenzerStaritzen_3D

 AflenzerStaritzenProfile

red A megtett táv (Seetal, Seewisen, Sebergsattel, 855-ös turistaút, 853-as út, Hochweichsel, 853-as út, Jägermayer-Steig, Voisthalerhütte, Untere Dullwitz, Seetal) 24.5 km, 1670 m szintemelkedés bruttó 10 teljes óra alatt

Az Aflenzer Staritzen gerincén vezető hosszú turistaút önmagában nem tartogat komoly technikai kihívásokat a tarsolyában, annál inkább az állóképességet és a kondíciót próbálja. Mert egy dolog odafenn elbóklászgatni, más pedig feljutni, majd pedig leereszkedni.

DSC02646
Seewiesen temploma mellett/alatt elhaladva

Hetek-hónapok már-már hiábavalónak tűnő várakozása után végre teljesül a túrához szükséges legalapvetőbb időjárási feltétel. Stabil, száraz, napsütéses és főleg pedig viharmentes túra időt ígér a meteorológia! Indulás!

DSC02650
Elérem a Seebergsattelt

Egy szép nagyra elnyújtott kört kívánok megtenni, mégpedig úgy, hogy a kaptatója kerüljön a túra kezdetére (tudniillik amikor még virgonc a vér). A Seewiesen nyugati oldalán található Seetalban parkolok tehát, ahová a Dullwitzok felől, (majd onnan érkezem) gond nélkül le lehet sétálni.

7:00 órakor indulok keleti irányba, Seewiesn felé, hogy elérjem első köztescélom, az 1246 méteren fekvő Seebergsattelt. Ott is kezdhetném, hisz tágas parkoló várja a hegyek szerelmeseit, de akkor a túra végén még egy óra kaptatás és 300 m szintemelkedés várna  rám.

DSC02665
Kilátás az Untere Dullwitzba, balról a Feistringstein látható

A jól jelzett 855-ös úton kezdem meg a tulajdonképpeni plató-ostromot. Eleinte teljesen hétköznapi kaptatón araszolgatok felfelé, majd egy hosszú és kellemetlen traverz következik. Később északnak fordul az ösvény és alaposan bekeményít. A feljebbjutás érdekében itt-ott úgymond kezet is kell emelni a sziklára.

DSC02688
A füves plató, jobbról a Mieserkogel, amire nem megyek fel

Megkönnyebbülés felérkezni a dimbes-dombos platóra (9:00). Jól lehet követni a kitaposott  turistaút vonalát. Hosszú, kilátásban, panorámában különösen gazdag vándorlás következik.

DSC02690
Még egy pillantást érdemel a Feistringstein. Jól látható az a bizonyos szakadék (bevágás) amiben a hasonnevü Klettersteig vezet

Tulajdonképpeni fő célom elérése érdekében, 10:20-kor el kell hagynom a normál turistautat. Egy jól jelzett helyen jobbra leágazik a Hohe Weichsel felé vezető ösvény. Jelzések a továbbiakban nincsenek, de a nyomok egyértelműen kalauzolnak a hegy szelíden emelődet nyugati oldalára, melyen át különösebb izgalmak nélkül lehet feljutni a csúcsra (10:50).

DSC02705
Beúszik a képbe fő célom a Hochweichsel

DSC02706
Itt a táblával jelzett helyen kell letérni jobbra

DSC02714
A csúcson

DSC02721
Pillantás a Ringkamp felé és az alatta elterülő Obere Ringbe. Középen a távolban a Hochschwab csúcsa

DSC02722
Fenti kép közelítve (Ringkamp 2153m, Hochschwab 2277m)

DSC02757
A kép közepén a tábla (lenti képen), mely balra, a Vosithalehütte felé terel

DSC02761

A kitérőre cirka másfél órát kell betervezni. 11:30-kor érek vissza a fő turistaút vonalára. Másfél óra elteltével vagyok a Ringkamp és a Hutkogel alkotta nyeregben. További egy óra a Jegermayer Steigen elérkezni a Voisthalerhüttehez, ahol megejtem jól megszolgált déli pihenőmet. Ekkor már 7 órája vagyok úton és bizony jól esik lehuppanni eme hegyi-oázis napsütötte teraszán.

Az ételkínálat hagy némi kívánnivalót (kétféle leves és egyetlen főétel-féleség van porondon), de mivel a mondásos vasszöget is megenném, nem sokat teketóriázom. Sült krumpli tükörtojással. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy hasonló kunyhók, hasonló helyzetben azért jobban igyekeznek (lásd a jóval magasabban elhelyezkedő Schießtelhaust), mert szerintem tutira csak ezen múlik.

DSC02768
A kép közepén a Voisthalerhütte

DSC02774
A Vosithalerhütte festöi környezetbe ágyazva

Közben megtudom, hogy a jövő szezonban (2019) szanálás miatt nagy valószínüséggel nem lesz nyitva a menedékház. Valószínüleg egy teljesen új épül, a régi helyén, vagy egy picivel odébb. Részletek itt olvashatók.

14:30-kor kezdem meg a végső ereszkedést. Nem sietek, mert egyrészt remek az idő, másrészt pedig testileg képtelen lennék rohanni. A fáradtság lassan begyűrűzik a derekamba. Minden lépés egy-egy apró kis gyötrelem. Örülök, hogy a papírforma szerint 2:30 alatt, 17:00-ra visszaérkezem a reggeli kiindulópontomba.

DSC02781
A Voisthalergase

Összességében egy nagyon szép, de méreteit tekintve az átlagosnál jóval igényesebb túráról van szó. Tervezéskor különösen nagy figyelmet kell szentelni az időjárásnak, mert odafenn a platón egy esetleges zivatar vagy front elöl nincs mód a menekülésre.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése