Törlweg & Gsolhirnsteig

Néhány túrakalauz azt a tévhitet terjeszti, hogy a Rax platójára vezető Törlweget a Knappenhof hotel parkolójából indulva is meg lehet ejteni. Nos, igen, lehet, amennyiben valaki a hotel vendége, akkor természetesen használhatja az ott elszállásoltak rendelkezésre álló parkolót. Egyébként nem. A biztos kiindulópont Hirschwang település valamely nyilvános parkolója. Van ott több is. Hátránya (vagy előnye, ki minek tartja) hogy cirka 270 m szinttel többet kell kaptatni és időben mintegy másfél órával hosszabb a túra. Bővebben…

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Windberg, a télies

Valahányszor a Windbergre tévedek, a kellemetlen, élénk szél, mindig téma. A hegy neve az ilyesfajta viszonyokra is utalhat (ti. Szélhegy). Most sincs másként, holott a tegnapi Unterberghez hasonló kellemes kis vándor-időt remélek. Eltervezem magamnak, hogy majd odafenn a keresztnél szépen elmajszolgatom a tízóraimat és utána szép csendesen leereszkedem. Hát sajnos nagyon nem így lett. Bővebben…

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , , | 3 hozzászólás

Kirchwaldberg-Unterberg

Valahányszor jövet-menet az Unterberge elhaladtam a komor Kirchwaldberg alatt, mindig azt mondogattam, hogy majd legközelebb oda is felmászok. Ez a legközelebb most teljesült. Sanyi még soha nem járt az Unterbergen, ami azonnali orvoslára szorult. Most tehát az ő társaságában teszem meg az egyik klasszikus unterbergi kört a Ramsentalból indulva. Útközben, természetesen, most akkor a Kirchwaldberget is megejtjük. Bővebben…

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies, Uncategorized | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

MTB: Lössterrassen

Nyakunkon a december. Gyengédnyi plusz fokokról szól a hétvége időjárás jelentése. Északról egy ügyeletes ciklon sarkvidéki eredetű hideg levegőt lapátol térségeinkbe. A nap csak hébe-hóba, ha egyáltalán, mutatja majd magát. Nem gond, tudniillik szombat délben rendhagyó módon, ebédre vagyok hivatalos Krems városába. Előtte azonban még jó lenne kicsit megéhezni. Cirmivel felkerekedünk tehát, hogy biciklivel meglátogassuk a városra néző, de már téli álomra szenderült szőlőskerteket. Bővebben…

Kategória: Biking, Sport | Címke: | Megjegyzés hozzáfűzése

Heukuppe, most másképp

A 2007 méteres szelíd Heukuppet, a Rax legmagasabb csúcsát, jól ismerem, nem egyszer voltam már odafenn, de még soha olyan viharos időben, mint most legutóbb.

HuekuppeSchlangenweg_2D HuekuppeSchlangenweg_3D

HuekuppeProfile

red A megtett táv (Preiner Gscheid, Schlangenweg, Karl-Ludwig-Haus, Heukuppe, Karl-Ludwig-Haus, Schlangenweg, Preiner Gscheid) 10.5 km, 980 m szintemelkedés bruttó 4:45 óra (nettó 3:45). A profilon látható “szakállak” a viharos szél okozta nyomáskülönbségekre utalnak

Bővebben…

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , | 2 hozzászólás

Krauste Linde

A Krauste Linde egy romantikus kis vendégház az Anningeren, valahol útközben a csúcs felé. Miután a Kienecken új haszonbérlő vette át a főzés-sütés tudományát és eltűnt az általam oly nagyra tartott őszi tökgulyás finomság, keresnem kellett helyette valami hasonlót. És találtam. Tavaly az Anningerről lefelé jövet szemügyre vettem a Krauste Linde étlapját, és valódi stájer tökből készült tökgulyás is szerepelt a listán. Elhatároztam tehát, hogy az idén mindenképpen kipróbálom. Ez a kóstoló volt tehát szombati kiruccanásom fő célja.

AnningerKrausteLinde_2D AnningerKrausteLinde_3D

AnningerKrausteLindeProfile

blue A táv (An der Goldenen Stiege, Prießnitztal, Richardhof, Kalenderweg, Vierjochkogel, Anningerhaus, Krauste Linde, Breite Föhre, An der Goldenen Stiege) 11.7 km, 500 m szintemelkedés bruttó 3:30 óra alatt (nettó 2:30)

Az időjárás pedig olyan savanyú, hogy mint mondogatni szoktam, menni lehet, csak nem nagyon érdemes. Napnak még a nyomát sem lelni. Fényképezőt tehát nem érdemes vinni. A fekete-fehér művészi fotográfiában nem mozgok otthonosan, mert a fényviszonyokból legfeljebb ilyesmi kerekedhet ki. A Goldenen Stiegehez (Aranylépcső) címzett parkolóból elég gyorsan fel lehet jutni a Krauste Lindehez. Túl gyorsan. Ha már itt vagyok, társuljon a felderítéshez egy kiadósabb séta is.

Választok tehát az óramutató járásával ellentétes irányú körutat, mely a Beethoven turistaúton visz déli irányba, majd a Kalenderwegen közelíti meg az Anninger tetejét. Félúton elhagyom a Kalenderweget és meredeken nekimegyek a Vierjochkogelen épített adótoronyhoz vezető útnak. Van itt egy hegyi-biciklis ereszkedő, mely jól mutatja, merre kell mennem. Vierjochkogel! Micsoda név! Az ember ösztönösen is egy tiroli két- vagy inkább háromezresre számít. Ez meg itt 651 méter magas! Egyébként pedig az Anninger legmagasabb csúcsán (675m) a Wilhelmswarte van.

Odafenn aztán cseppet sem esik jól az izzadt hátamra fuvolázó szél, így aztán eretnek gondolataim támadnak. Mi lenne ha inkább a közeli Anningerhausban tenném tiszteltem? Közel van, odabenn meleg is van. Bizony be is nézek, de csak éppen egy pillanatra. Nem mintha nem érezném jól magam odabenn, de ha egyszer mást terveztem, akkor maradjak az eredeti elgondolásnál. Ki is fordulok hamar a vendégházból és sietős léptekkel ereszkedem a cirka 200 m szinttel lejjebb található Karauste Linde felé. És jól teszem, mert valóban van tökgulyás. Képzeld, van tökgulyás! Nem is akármilyen! Minőségében kezet foghat a valamikor Kienecken felszolgáltakkal. Belülről barátságosabb is mint a nagyobb Anningerhaus. A tanulság pedig, hogy van tehát igazi őszi tök-alternatívám.

Kategória: Food and drink, Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

MTB: Helyzetjelentés

Miközben Osttirol eleinte a méteres hórétegek majd utóbb a nedves hólavinák alatt fuldokolt, Alsó-Ausztria keleti felében ilyesminek híre-hamva sincs. Az évszaknak nagyjából megfelelő késő őszi hangulat dominál. Hó még mutatóban sem maradt a Schneeberg tetején.

Tegnap délutánra csendesedik a vad szél és még a nap is kisüt, bágyadtan ugyan, de ez elégséges ahhoz, hogy nyergeljek. Kis változatosság a konzervsport (értsd ergométer/szobabicikli) után. Más az úgynevezett „fíling”. Egy-egy meredekebb kaptatón nincs-mese alapon, mindegy milyen a pulzus, túl kell jutni. Ha megállnék, kétséges, hogy képes lennek-e hegynek fel újra indulni. A szobabiciklin nagyon kell koncentrálni, hogy a kaptatók szimulációján ne csaljon a tudatalatti. A Stefaniewarte tövében száraz gúnyába bújok, a loncsra izzadt gönceimet meg egy zacskóba gyűröm. Felteszem a világítást is élőre-hátra, mert ugyancsak szürkül a látóhatár. A nyugovójára siető napot újra borongós fellegek takarják. Cirka 10 perces száguldás következik lefelé Nußdorfba. Örülök, hogy a hetek óta tartó savanyú időjárás legalább egy ilyen kiruccanást lehetővé tett.

Kategória: Biking, Weather | Megjegyzés hozzáfűzése

Sítúrázók korai öröme

A tél keményen kezdi, legalábbis Tirolban. Az Ötztalban két holland sportolót ért utol a végzet. Megjegyzendő, hogy a hírek szerint mindkettőjüknek volt modern életmentő légzsákja. Ennek ellenére is 2-3 méter mélyen temette be őket a fehér lavina-halál. A lenti kép jobb felső részén jól látható a cirka 50 méter széles hópárkány szakadása.

rettenbachferner-2lawinentote

Kategória: News and politics, Skiing | Címke: , | 2 hozzászólás

A zakuszka

Miután hírt adtam az Attilától kapott zakuszkáról, megérkezett válaszként rá a helyesbítés is. Mint ott helyben olvasható, “az asszony nem ember”, “a sör nem ital”, “a leányka nem gyerek” stb. és a zakuszka pedig nem padlizsánkrém. Na bumm! A felsorolt kategóriáknak viszont azért szoros közük van egymáshoz, tudniillik a zakuszka egy padlizsánkrém alapú, szigorúan fokhagymás pirítósra való finom massza, avagy kutyulmány. A padlizsán: Bővebben…

Kategória: Food and drink, Health | 8 hozzászólás

Nandlgrat, avagy búcsút inteni a vénasszonyok nyarának

Legnagyobb örömömre a múltheti túra után, ismét Attilával lendülhetünk neki a jóval pikánsabb Nandlgratnak, mely a Schneeeberg egyik északkelti gerincén visz fel a platóra. A kékkel jól jelzett ösvény (1/1+ szinten) különlegessége, hogy a Schneeberg távolról is jól megfigyelhető természeti jellegzetessége, a Breite Riess (Széles Katlan) mentén halad. Bővebben…

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies, Uncategorized | 5 hozzászólás

Schober-Öhler és a zakuszka

A sors szeszélye úgy hozta, hogy most Attilával csak egy könnyű kis őszi túrára indulunk a Schneeberg-vidékére. Puchbergben van a találkozó 9:00 óra előtt 5 perccel, de amikor idejekorán 8:40-kor begördülök a parkolóba, Attila már vár. Nicsak! Bővebben…

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , , , | 3 hozzászólás

Manaslu, a film

Ueli Steck halálát az önmaga gerjesztette stressz okozta, mondja a déltiroli Hans Kammerlander a Höhen und Tiefen meines Lebens című, nemrég megjelent életrajzi könyvében. Mivel az ő generációja végérvényesen letarolt mindent, ami még ismeretlen és szűzi kihívás volt a magashegyi alpinizmusban, az újaknak, a fiataloknak, figyelemfelkeltés céljából, nem marad más hátra mint a még többet és a még gyorsabban. Hans Kammerlander neve akkor vált ismertté, amikor Reinhold Messner úgymond felfedezte és több nyolcezres expedíción is a partnere lett.

Hans Kammerlander karrierje viszont csak akkor teljesedett ki, amikor Messner a 14. nyolcezresével befejezte az aktív hegymászást és Hans kiléphetett a minden idők legnagyobb hegymászó sztárja árnyékából. Kammerlander tetteivel átvette Messner megüresedett helyét. Világhírre 1996-ban, a Mount Everestre történő rekordidőjű, 16:40 órás, szóló mászásával tett szert, amit mai napig senki sem tudott megdönteni. Ezen túlmenően felcsatolta a maga után húzott sítalpait, és a világon elsőként leereszkedett az Everestről. Korábban már a Nanga Parbatról is lesíelt, majd pedig a sorozatot 1998-ban a Kangchendzöngaról való leereszkedés követi.

HansKammerlanderEverest

Hans Kammerlander végzetes nyolcezrese a Manaslu, ahol 1991-ben két közeli barátját is elvesztette. Innen a film címe, ami a könyv vászonra vitt változata. Egy hommage, valódi remekmű. Féltem tőle, hogy mint éleztrajzi anyagot feldolgozó munka, majd unalmaskás lesz, de szerencsére nem az. Jól megrendezett, izgalmas filmet sikerült az alkotóknak összeállítani. Aki szereti a hegyeket, gyönyörű felvételekben is örömét lelheti. Sajnos mi kisöregek, későn ébredő “möchte gerne” hegymászók és hegyivándorok csak álmodozhatunk ilyesmiről.

A csattanó, hogy 26 év elteltével Hans Kammerlander tesz egy utolsó kísérletet a Manaslun, melynek tulajdonképpeni célja nem is annyira a hegy megmászása, hanem az ott történt tragédia feldolgozása. A körülmények, a frissen hullott hó mennyisége, végülis megakadályozzák, hogy Kammerlander elérje utolsó, 14. nyolcezrese csúcsát is, de ez nem számít. Tudni kell visszafordulni. Semmi szükség, pont ezen a hegyen, egy újabb tragédiára.

Kategória: Books, Movie and media | Címke: , , | 2 hozzászólás