A Gemeindealpen még jómagam sem jártam, pedig kínáltatja magát, valahányszor a képbe kerül az Ötscher. Most, viszont végre eljött az alkalom szülte ideje annak is, hogy meglátogassuk. A Gemeindealperől annyit érdemes tudni, hogy egy kisebb síterep, és tehát a turizmus jobbára a havas lesiklókra épül. Nyáron odalenn, inkább az Erlaufsee vize vonzza a látogatókat. Ez érthető is, hiszen a nagy melegben felbaktatni a csúcsra, extra kitartást és szívós elszántságot igényel. Mindezzel, mi Attilával rendelkezünk, tehát semmi kétség, felmegyünk. Ennek időigénye, papírforma szerint, körülbelül két és fél óra lehet.
 |
 |
|
|
|
Mai célunk a távolban, és lenti képen közelítve
Az út alsó része még csak-csak elmegy, hiszen árnyékos erdőben emelkedik mérsékelten mindaddig, míg úgy 1100-1200 m szinten az út el nem éri az immár kopár platót. Innentől kezdve már nincs semmi árnyék, csak a pirulás a napon (lenti képeken).
Annyiban hasonlatos ez a szituáció a Schneeberg platójához, hogy a végső csúcsostromra ott is magashegyi, kopár környezetben kerül sor, akár a Gemeindealpen. Tehát Damböckhaus = Fischerhütte körülbelül úgy aránylanak egymáshoz, mint a Mittelstation/Gasthof Bäreneck = Terzerhaushoz. Az utóbbinál a végső felszökés tán 100-150 m szinttel több (összességében úgy 420 m szint, ami pont egy bő óra kaptatást jelent).
A Gemeindealpe bevétele számunkra azért is érdemes vállalkozás, mert a csúcsáról át lehet tekinteni az elmúlt két nap színtereit, tehát odaát a magasztos Ötschert a Rauher Kammal és az előterében sejlő árokrendszer vonulatát. Az árkokba belátni nem lehet, csak a mélységek okozta szakadások vonalát lehet követni a szemmel. Az Érdes Taréj innen tekintve is nagy tiszteletet parancsol.
A távolben egy majdani szép cél, a Dürrenstein, az Ötscher édestestvére
Summa-sumárum végülis 2:10 óra érjük el a hegy tetejét, így legalább 20 perccel verve a papírformát. Pedig szép nyugodt tempót diktáltunk, a sietség nem volt útitársunk. A köztiállomáshoz érve megörülök a gondolatnak, hogy a csúcsról legalább idáig a libegővel ereszkedhetünk alá, akár az Ötscherről. Mint néhányszor már megemlítettem, ez bár némi pironkodást okoz nekem, de a lábam makacs sajgásai ezt sajnos megkívánják (lenti képek).
Átellenben a Mariazeller Bürgeralpe látszik a sípályákkal, és jobbra a képben a hegy mellett maga Mariazell
Lefelé útba ejtjük még ezt a Hüttet is
Aznapi kalandunk egy hűsítő csobbanással végződik az Erlaufseeben. Utána még egy frissítő tusolás jön a parti zuhanyozók egyikében és élményekkel felpakolva indulhatunk haza.
Sztefano-Space 