Már semmit sem kell tudni…

A technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy az egyébként is már szappanoperai szintre lebutult társadalom még mélyebbre süllyedjen. Mire gondolok? Tulajdonképpen a LOFIC-ra (Lateral Overflow Integration Capacity) de ennek számtalan egyéb más vonzata is van. Hogy mi fán terem a LOFIC? Ez a digitális képalkotásban a kínai DJI által legújabban kifejlesztett szenzor, ami állítólag 17 stoppnyi dinamiktartományt (17 stops of dynamic range) tesz lehetővé. A szenzor a DJI legújabb, Osmo Pocket 4P márkanevű felvevő készülékébe kerül beépítésre.

image1_11e16e-20095_PIC1

Most ne menjünk bele abba, hogy mi a „stopp” meg hogy mi a „dinamiktartomány”, mert pontosan arról van szó, hogy ezeket a dolgokat a mai számítógép által támogatott fényképészetben (computational photography) nem kell tudni. A technika akkor is csodát művel, ha a fényképész éppenséggel botcsinálta. Elég csak okostelefonnal hadonászni és kattintgatni. Az ami elkészül úgyis rövidéletű lesz. A mai digitális kütyükkel elkészített felvételek többsége (nagyjából 95-97%) élettartama alig-alig lépi túl az egytelen másodpercet. Csak néhány apró és gyengéd ujj-mozdulat az okostelefon képernyőjén, és máris a felejtés süllyesztőjében landol szinte valamennyi.

A weboldalakon közölt képek majdnem kivétel nélkül komprimáltak, tehát az eredeti, nagyfelbontású originált, legfeljebb a tulajdonos vagy közvetlen környezete, esetleg üzlettársai láthatják. Akkor meg minek a LOFIC meg ilyesmi? Amit elmondani szeretnék csak annyi, hogy a technológia ismét olyan lehetőségeket nyom az átlagember kezébe, amivel gyakorlatilag semmit sem tud kezdeni. Tudniillik ez a LOFIC-apróság olyan felvételek elkészítését teszi lehetővé, amit jelenleg, többségében csak az úgynevezett full-frame szenzorral ellátott méregdrága profi fényképezőgépek képesek. Na bumm!

Összefoglalom. Tehát a világ filmez és fényképez úgy, hogy semmit (valóban SEMMIT) sem tud már a fényképezés lényegről. A népek autóznak, vándorolnak, túráznak és a GPS segítségével úgy érnek célba, hogy semmit (értsd SEMMIT) sem tudnak a tájékozódásról. És most még mindezeken túl, már egyébként sem kell tudniuk SEMMIT, mert az MI (vagy KI, AI ahogy nevezitek) úgyis felmond mindent. A középkori ember intelligensebb volta a mainál, mert tökéletesen ismerte a csillagok járását, tisztában volt az évszakok változásával, gyalog vagy lóháton, biztosan célba ért és az éltről, a természet körforgásáról is többet tudott mint mai embertársaink.

HowSociety

Természetesen ezek a riasztó jelenségek csak az úgynevezett lejátszás-technikai felszínt érintik. A valóságban egy sokkal mélyebb természetű változásról, egyfajta társadalmi, szociális-kulturális lejtőről van szó. Ezek okait fejtegeti a Philosophy Coded címen futó YT-kanális. Érdemes be-bekukkantani. Lásd például Decline of intelligence az intelligencia hanyatlása (How Society is quietly lowering human intelligence).

Appliances, Computers and Internet, Humanity, soul, mind Kategória | Hozzászólás

Klosterwappen 2076m

Számomra nem újdonság a Fadensteig/Fadenweg, megtettem már az utat mindenféle kombinációban. Most mégis majdnem alulmaradok. A kánikulának bizonyára van benne némi szerepe. Gondoltam is, hogy ebben a forróságban nem sok olyan őrült találtatik, aki nekimegy a hegynek. Aztán láss csodát, a Fadensteiget még nem láttam ilyen benépesültnek. Kisebb-nagyobb csoportok araszolgatnak libasorban a felfelé kanyargó ösvényen.

DSC04264 olvasásának folytatása

Health and wellness, Hiking-Climbing Kategória | , , Címkézve | Hozzászólás

Még egy utolsó Puflatsch

A Marinzenalmon kezdtük dél-tiroli kirándulásunkat és most ott is fejezzük be. Jómagam még felderítek egy utat, ami a Puflatsch platójára visz. Angika közben ingázik a Marinzenalm és a Schlafschafhütte (akarom mondani Schafstall) között. Feljegyzésem szerint 9:47-kor lendülök neki és 11:18-kor már elérem az Arnikahüttet ahol bedobok egy korsó elektrolitot, majd még egyel feljebb megyek a Gollerspitzre (2100 méteren). Itt 11:40-kor megfordulok és ugyanazon az úton újra alászállok. 13:05-kor már ismét visszaérkezem Marinzenalmra ahol Angikával megejtjük a búcsú ebédünket.

DSC04205 olvasásának folytatása

Hiking-Climbing, Hobbies Kategória | , , , Címkézve | Hozzászólás

Túra a Langkofelhüttehez

A Langkofelhütte fekvése sok mindenben hasonlatos a Lienzi Dolomitokban található Karlsbaderhüttehez. Vad, magas, csipkés hegyek karéjában cirka 2200 méteren trónol egymagában, kitéve az elemek dúlásának és természetesen utóbb is a látogatók hadának. A Langkofelhütte nyers környezeti mivolta, és hegyek közé való beszorítottsága azonban valamivel felülmúlja a Karlsbaderhüttet is.

DSCF1837 olvasásának folytatása

Uncategorized Kategória | Hozzászólás

Messner Mountain Museum Sigmundskron

Ma kulturálódunk és nem hagyjuk, hogy bikkfává durvuljunk a természet lágy ölén. Bozenba utazunk, hogy megtekintsük Sigmundskron (Zsigmond koronája, középkori elnevezés) Reinhold Messner hozzánk legközelebb fekvő vár-múzeumát, Bozen szélén egy hegyen. A név nem Luxemburgi Zsigmondra utal, hanem egy tiroli hercegre aki ugyanabban a korban élt.

DSC04085 olvasásának folytatása

Books, Travel Kategória | , Címkézve | Hozzászólás

Kunyhótúra

A tegnapi megerőltető menetű túrám után ma csak lazító gyengédségre vágyom. Keressünk és találjunk kunyhókat (Hütten) a Seiser Almon! Elsőnek a Sattler Schwaigeval kezdjük. Újdonság számba megy az is, hogy a hatüléses Panorámalifttel lendülünk fel a hasonnevű vendégház szintjéig, majd innen követjük azt az utat, ami a Rosszahnscharte felé vezet. Tulajdonképpen kacsingatunk is rá, de ez még függőben van, tudniillik T3 (anspruchsvolle Bergwanderung) szintű vállalkozás és nem alábecsülendő, hogy az árokban ami a hágóra visz, ilyenkor megrekken a hőség.

DSC03945 olvasásának folytatása

Hiking-Climbing, Hobbies Kategória | , , Címkézve | Hozzászólás

Petz 2568 m (Schlern/Monte Pez)

Ma felvirradt az én napom. Tavaly az időjárás szeszélye meghiúsította ezt a tervezetemet. Mire rászántam volna magam, ripsz-ropsz bejött egy hidegfront. Nos, hogy újra a Seiser Almon vagyunk, ahhoz bizony, bevallom, van némi köze annak is, hogy tovább vigyem az elvarratlan szálakat. És íme, az idén minden tekintetben kegyesek hozzám az égiek. Stabil túraidő várható. Nincs forróság, csak kellemes meleg, helyenként felhők úsznak be a nap orcája elé és olyankor egy hűvös gyenge szellő is fellendül, ami kifejezetten kellemes. Különösen amikor padlóig nyomom a kenyérgázt.

DSC03827 olvasásának folytatása

Hiking-Climbing, Hobbies Kategória | , Címkézve | Hozzászólás

Friedrich August Weg

A Friedrich August Weg egy magashegyi körút, mely a Palatschnak nevezett hegyet (2351m) futja körbe miközben mindvégig 2000 és 2250 m szint között hullámzik. Az útnak két markánsan különböző oldala van. Az északi vonulat egy lágy, erdőkön-mezőkön át vezető természeti ösvény, míg a déli jellege kifejezetten nyers, alpesi, a Dolomiten-Höhenweg egy szakasza. Sziklarögökkel gazdagon felszórva kígyózik szinte végeláthatatlanul, fokozatosan emelkedve a Giogi di Fassa hágóig. Itt, a Plattkofel tövében található a Plattkofelhütte, amit célba veszünk. A hágóról az út a Fassa völgybe (Val di Fassa) vezet, de mi arra most nem megyünk.

DSCF1587 olvasásának folytatása

Hiking-Climbing, Hobbies Kategória | , , Címkézve | Hozzászólás

Irány Spitzbühl

Egészen lentről, St.Valentin/InfoPoint szintjéről indulunk fel az Almra. Ez számunkra egy teljesen új útvonal. A Spitzbühlhütteben már ugyan jártunk, de akkor jóval feljebbről kezdtük a túrát.

DSCF1434 olvasásának folytatása

Hiking-Climbing, Hobbies Kategória | , , Címkézve | Hozzászólás

Seiser Alm II.

Tavaly tettem egy szerény próbálkozást röviden vázolni a Seiser Alm lényegi mivoltát, amire most is hivatkoznék. Nos, a dolog akkor úgy sült el, hogy egészen beleszerettünk ebbe a tájba és mivel még rengeteg elvarratlan szál maradt, úgy döntöttünk, hogy az idén folytatjuk majd a vidék csodáinak a felfedezését. Uff! Első nekifutásnak, 8 órás utazás után, úgy döntünk, hogy halaszthatatlanul meg kell mozgatni elgémberedett végtagjainkat és máris indulunk a közeli Marinzenalmra. Természetesen gyalog, tudniillik van itt egy vadonatúj kabinos felvonó is, amivel Kastelruthból lehet feljönni. Üdvözöljük egy éve nem látott hegyvonulatainkat és mivel az időjárás remekel, máris szövögetjük további céljaink terveit.

Marinzenalm-3D-M3
Az így elsőre megtett szerény táv mindössze 3.5 km és 200 m szintemelkedés

olvasásának folytatása

Hiking-Climbing, Hobbies Kategória | , Címkézve | Hozzászólás

A bergsteigen

A népszerű bergsteigen.com Portál (sziklamászás, ferraták) szolgáltatásai, nem tudom mikortól, de hirtelenjében fizetősök lettek. Valamit meg akartam pislantani (egy csúcsra vezető útvonal falrajzát) és nem mutatta meg. Csak homályosan, elmosódva. Mi a szösz? Azt hittem rosszul látok, mert több mint egy évtizede, folyamatosan hasznos forrás volt számomra.

BergsteigenCom

Aztán kiderült, hogy adós fizess, alapon ingyen már csak a lényegtelen leírás hozzáférhető, a lényegi momentumokhoz előfizetős fiókot kell létrehozni. A mai áldatlan trend ide is beférkőzött. Akárhová nézel, először egy ideig megy a beetetés, és amikor rászoktál, akkor jön a vámszedés. Akkor már érdemesebb megvenni az atlaszokat (lásd lenti képek, kattint).

BergsteigenCom Klettersteigführer

Szerencsére nekem van itt a polcomon néhány kötet, csak éppen úgy gondoltam, online gyorsabb lesz. De nem! A Schall-Verlag atlaszai elsőrendűek. Alternatíva az Alpinverlag Klettersteigführer sorozata. Szóval nem tudom mi értelme lehet egy havi előfizetésnek, amikor egy-egy átlagos túrázó évente egyszer vagy kétszer néz be ide…(?). Úgy látszik a reklámokkal nem kerestek eleget. Számomra mindenképpen egy szakítás. Viszlát bergsteigen.com, soha többet!

Update (frissítés): a trend nyilvánvaló célt szolgál. Adatgyűjtés. Mindenkiről minél többet megtudni, és ezekkel az adatokkal a későbbiekben üzérkedni. Szép árat lehet kicsikarni értük. Aki bejelentkezik, azonnal beleegyezését is adja ahhoz, hogy statisztika és egyéb más „feldolgozás” céljából mindez a „partnerek” számára is hozzáférhető legyen. Ugye milyen cuki?

Books, Hiking-Climbing Kategória | Hozzászólás

Az egyik legmegterhelőbb sportág?

Bár Christopher McDougall szerint „Futni születtünk” (Born to run), mégsem mindegy, hogy ki, hogyan, miként és mely életkorban kezdi el, hogyan folytatja és gyakorolja. Az egyik általunk jól ismert ortopédorvos, nyugdíjazása előtti éveiben egyre gyakrabban hangoztatta, hogy „Sport ist mord”, azaz szabad fordításban, „a sport felér egy öngyilkossággal”.

Nyilván nem szó szerint kell érteni a mondókáját, ami több mint 40 év sport-ortopédiai tapasztalatait volt hivatott frappánsan összefoglalni. Tudniillik zsinórban és gyakran jöttek hozzá, főleg futók. Először azok, akik a tavaszi maratonon kívántak rajthoz állni, majd később azok, akik már túlestek rajta. Az előbbiek azért, hogy egyáltalán elindulhassanak, az utóbbiak meg a versenyen begyűjtött sérüléseik miatt.

Az egyik szomszédom is a betege lehetett, mert minden évben eljátszotta ugyanazt a nótát. Eszerint, mire elérkezett a verseny napja, már bele volt rokkanva a sok tréningbe. Panaszolta, fáj a térde, a bokája meg mindene. Kellett hát valami, ami legalább annyira enyhíti a fájdalmait, hogy rajthoz állhasson. Mert az szóba sem jöhetett, hogy akár egyetlen évadot is kihagyjon.

Nos, miért is hozom mindezt szóba? Mert én is sokat nyargalásztam valamikor. Legjobb félmaratoni eredményem 2010-ben 1:51:19 (5:20 perc/km) illetve 10 kilométeres futóversenyen 00:49:23 (4:56 perc/km). Ám még mielőtt eljött volna az a bizonyos fázis, hogy már csak injekcióval megy, abbahagytam. Nem azonnal, fokozatosan. Itt a blogomon leírtam kétségbeesett kísérleteim, próbálkozásaim (lásd „running” címszó alatt).

Tavaly aztán, jó 10 év elteltével újra nyúlcipőbe bújtam. Puszta kíváncsiságból, hogy vajon milyen érzést nyújt. És persze csak rövidebb távokat bevállalva. Cirka 6 hónapig tartó próbálkozásom (2025 október – 2026 március) idején sikerült feltornászni magam RI (running index, ami a VO2max értékével korrelál) 35-ről 41-re (lenti ábra).

RunningIndexPolar2

Sajnos aztán újfent, ugyanarra sorsa jutottam, mint annak előtte. Ma ismét futottam háromnegyed órát (ha már tavaly megvettem azt a szép új futócipőt), de bizony érzem a futás, ízületekre ható, különösen nagy terhelését. Ha ez így megy, akkor igen, rá kell bólintanom, valóban „Sport ist mord”. Maradnék a kerékpár-montinál meg a hegyi túrázásnál. Pedig a mai RI elég jó formát mutat (lenti ábra).RunningIndexPolar42

Running, Sport Kategória | 2 hozzászólás