A Grünbach am Schneeberg település (lenti képen) melletti Isten-áldása parkoló (Segen Gottes Parkplatz), számunkra, már nem ismeretlen kiindulópont. Immár harmadik alkalommal indulunk innen Angikával a Hohe Wand platójára. Célunk a Placklesen (1132m) át az Eicherthütte.

A megtett táv (Segen Gottes Parkplatz, Bergmannsteig, Rastkreuzsattel, Plackles, Eicherthütte, Grafenbergweg, Segen Gottes Parkplatz) 7.5 km, 470 m szintemelkedés bruttó 4:10 óra (nettó 2:45 óra)

A Rastkreuzsattelba (nyereg 868 méteren) történő feljutáshoz a még abszolút fehér foltnak számító Bergmannsteiget választjuk. A neten nem lehet róla sokat megtudni, ami arra utalhat, hogy akik már megismerték, valószínűleg nem igazán tartották érdemesnek megemlíteni.

A Bergmannsteig (fenti kép) valóban nem tartozik a látványos panorámautak közé. Afféle szelíd kaptatók sorozata, mely elég gyorsan felrepít a Scheimhütten székhelyéül szolgáló Rastkreuzsattel nyeregbe.

A napnak már van annyi ereje, hogy begyüjthessem az idei első, ultraibolya okozta enyhe pírt

A nyeregben jobbra fordulunk és megkezdjük a széles erdészeti utak szövevényén át vezető utunkat a Hohe Wand legmagasabb pontjára, a Placklesre. Erről már írtam korábban egy prózai fogalmazást, a rá jellemző címmel: Plackles, a legkiábrándítóbb csúcsélmény. Tudniillik egy vendégház (és tulajdonosai) elrekvirálták maguknak az egész ormot, amivel még nem is lenne gond, hacsak nem juttatták volna a világra rátekintő, csodás teraszával egyetemben ebek harmincadjára.

A Schneebergen még maradt némi hó

A Schneeberg alatt a Hohe Wand legdélibb nyúlványa a Gelände sziklaszirtje látható

Megállás nélkül folytatjuk tehát a menetelésünket, át a csúcson, egészen az Eicherthütte vendégházig (fenti képeken), ahol megtartjuk betervezett déli pihenőnket. Lefelé a már jól ismert Grafenbergwegen (lenti képeken) ereszkedünk alá. Feltételezhető, hogy a beharangozott nagy hidegfront elött, ez volt az utolsó gyengéd tavaszi túránk, merthogy most ismét hidegebb, felemás időjárás lesz porondon.

Hallgass a szívedre….