Trükkök, vádaskodások, idegek, avagy egy e-MTB álom vége!


Öt hét elteltével végre megjavították a villany-montimat (állítólag, mert még nem láttam). De nincs benne sok örömöm, csak stressz és keserűség övezi az elmúlt hetek ezzel kapcsolatos eseményeit. Azt tudtam előre, hogy a javítás elhúzódhat, nem lesz ripsz-ropsz kész, de egy teljesen normális garanciális lebonyolításra számítottam. Reméltem, hogy majd az is kiderül, hogy mi volt a baj oka. Vajon mit csináltam rosszul, és mit kéne majd a jövőben másként tennem, hogy ilyen és ehhez hasonló malőrök ne következzenek be? Tévedtem! De mekkorát!

A gyártó (Giant) első reakciója, na meg a többi is, ellenséges és támadó jellegű volt. Senkit nem érdekelt, hogyan, miként történt az esemény, milyenek voltak a körülmények, amelyek elvezettek a hibához. A valós okok felderítése nem volt téma! A számítógép állítólag kiköpött egy „6A” hibakódot, ami egyértelmű manipulációra utal, minek következtében, mondták, elvesztettem garanciális jogaimat. Ez úgy ért, mint akit egy vödör jeges vízzel leöntenek. Még szavakat sem találtam, hisz ilyesmire álmomban sem számítottam, pedig elképzeltem egy-két lehetséges szcenáriót.

Történt ez mindannak ellenére, hogy a kereskedő egyik munkatársa, aki kiépítette a motrot (hogy elküldje a gyártónak), felhívott és elmondta, hogy semmiféle manipulációra utaló jelet nem talált. Tőle tudom azt is, mert felvilágosított, hogy mit is jelent a vád, MANIPULÁCIÓ! Tudniillik Európában a villanybiciklik nem közlekedhetnek 25 km/h sebességnél gyorsabban. Ezt figyeli az elektronika és közbelép, már amennyiben a sebesség a motor teljesítményétől függ. Mert ugye a downhill, csak a gravitáció függvénye, és akkor lehet gyorsabb is. Azt is a kedves fiatalembertől tudom, hogy vannak előre elkészített szettek (cirka 160-200€ árban), kábellel, műanyagba öntött elektronikával, amiket elég gyorsan be lehet építeni a motor mellé és ami hatástalanítja az eredeti sebességkorlátozást. Na tessék, hogy mik vannak! Tényleg nem tudtam.

clip_image002

Azt persze már korábban észrevettem és a GPS feljegyzéseimen is jól látni, hogy sima terepen, szinte egészen pontosan 25 km/h-val haladok (fenti kép), tehát ez a korlátozás mindvégig, az utolsó pillanatig is, rendre működött. A gyártót (Giant) viszont, nem csak az nem érdekelte, hogy miként történhetett az eset, de még a kereskedő abbéli véleménye sem, hogy nincs manipulációra utaló jel. Ráadásnak az általam felkínált összes digitális GPS feljegyzést sem kérte, melyek analízise pedig könnyen kideríthette volna, hogy semmiféle sebességmanipuláció nincs, és nem is volt. Nyilván visszautasította, hiszen ha elfogadja, akkor azonnal ejtenie kellett volna a vádat.

Aki tehát vakon belemegy egy ilyen bicikli megvásárlásába, automatikusan „megkapja” a hozzájáró zsákbamacskát, az ilyen és ehhez hasonló vádakkal szembeni, teljes kiszolgáltatottságot is. Tudniillik amennyiben a gyártó őszintén érdekelt lenne, a manipulációs kísérletek felderítésében, könnyen plombával láthatná el a motorházat, miáltal egyértelműen bizonyítani lehetne, hogy pancserok kinyitották-e, vagy sem. Ilyesmi viszont nincs. Bárki szabadon hozzáférhet mind a motorhoz, mind pedig az elektronikához, ergo, nekünk, zöldfülű fogyasztóknak, esélyünk sincs bizonyítani ártatlanságunkat. De vajon miért is csodálkozom. Mint már azt korábban is megtudtam, az e-biciklik esetében a garanciális igények érvényesítése minden második esetben csorbul, ügyvédek hada, szakértők és bírósági eljárások tarkítják az eseteket.

image

A kereskedőmet (Klosternueuburg, Giant-Store) dicséret illeti, mellém állt, közvetített és betartotta a garanciában vállaltakat. Felkínáltam nekik a bicikli jutányos visszavásárlását. Még nem tudom, hogy rááll-e az üzletre. Ha igen, akkor örökre otthagyhatom és elfelejthetem ezt a rossz álmot.

Összefoglalás: az e-bike technológia a megbízhatóság terén még, minden bizonnyal, nem érett meg a tömeges sorozatgyártásra. Az ipar mégis nagy forgalmat és milliós bevételeket remélve, brutális reklámhadjárat kíséretében, ráállt a gyártásukra. Mivel tudják, hogy később garanciális gondok csorbíthatják a profitot, felkészültek, előre beépítik a kiskapuikat. Gondoskodnak róla, hogy az ilyen igényeket ne lehessen egykönnyen érvényesíteni. Az esetem nem egyedi. Csak akkor érdemes ilyesmivel foglalkozni, ha a dolgokat mindvégig kézben tudjuk tartani, például úgy mint Zsolt, azt írja, „egy Bafang-kittel turbóztam fel hétköznapi MTB-met”.

Kategória: Biking | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Trükkök, vádaskodások, idegek, avagy egy e-MTB álom vége! bejegyzéshez

  1. Zsolt Biró szerint:

    Kedves Sztefanó! Sajnálom, hogy ilyen rossz tapasztalatokat szereztél. Azt mondanám, hogy próbáld meg te is a Bafang vagy Tonsheng utólag felszerelhető készletek valamelyikét. Könnyen elképzelhető, hogy nem nyújt olyan élményt, mint egy eleve elektromosra tervezett kerékpár, de meggyőződésem, hogy ennek hosszú távon nincs túl nagy jelentősége. A kínaiak jellemzően nem sok könnyet ejtenek az európai törvényi korlátozások felett, a maximális sebesség az egyes fokozatokhoz részben egy egyszerű programozókábellel a telefonodról is beállítható, másrészt az első fogaskerék mérete szabadon választható. Nekem speciel nem a sebesség volt a célom, hanem az, hogy utánfutóval együtt is fel tudjak menni meredekebb utakon. Egy 1000W-os motor, 42-es fogaskerékkel azt jelenti, hogy alig van olyan ösvény, amivel ne bírna el, a csúcssebessége viszont nyilván szánalmas. Én általában max 100W rásegítést igénylek vízszintes terepen, ami csak az utánfutó, motor és az akku plusz súlyát kompenzálja. Azonban ott van még az összes többi watt (ideiglenesen összesen akár 1500), ami ki tud rántani mély vízből, sárból, felvisz a meredek oldalakon és szemébe nevet az ellenszélnek. Nyilván a kívánt használattól függ, hogy mennyire válik ez be. Te (amennyire láttam), jórészt rövidebb utakra jársz. Én többnapos bikepacking túrákra.Nálam a sport és a személyes teljesítmény mellékes, a cél a táj és annak élvezete.A motor és az akku jóval nagyobb, ormótlanabb és nehezebb, mint a karcsú és elegáns csúcs e-bike-okon. Ezeknél a készleteknél nyilván eléggé kétséges a garancia érvényesíthetősége. Azonban annyira olcsók (és amúgy is modulárisak és könnyen szerelhetők), hogy még a hibák sem kell torokszorító kétségeket ébresszenek. [image: image.png]

    Üdv, Zs.

    • Sztefanó szerint:

      Tudnád Zsolt ezt “titkosítás” nélkül is megírni? Gondolom Unicoed/Ascii/ISO gond…

      • Zsolt Biró szerint:

        Haha, valamelyik szint nem boldogult a kódolással. Lássuk akkor még egyszer:

        Kedves Sztefanó! Sajnálom, hogy ilyen rossz tapasztalatokat szereztél. Azt mondanám, hogy próbáld meg te is a Bafang vagy Tonsheng utólag felszerelhető készletek valamelyikét. Könnyen elképzelhető, hogy nem nyújt olyan élményt, mint egy eleve elektromosra tervezett kerékpár, de meggyőződésem, hogy ennek hosszú távon nincs túl nagy jelentősége. A kínaiak jellemzően nem sok könnyet ejtenek az európai törvényi korlátozások felett, a maximális sebesség az egyes fokozatokhoz részben egy egyszerű programozókábellel a telefonodról is beállítható, másrészt az első fogaskerék mérete szabadon választható. Nekem speciel nem a sebesség volt a célom, hanem az, hogy utánfutóval együtt is fel tudjak menni meredekebb utakon. Egy 1000W-os motor, 42-es fogaskerékkel azt jelenti, hogy alig van olyan ösvény, amivel ne bírna el, a csúcssebessége viszont nyilván szánalmas. Én általában max 100W rásegítést igénylek vízszintes terepen, ami csak az utánfutó, motor és az akku plusz súlyát kompenzálja. Azonban ott van még az összes többi watt (ideiglenesen összesen akár 1500), ami ki tud rántani mély vízből, sárból, felvisz a meredek oldalakon és szemébe nevet az ellenszélnek. Nyilván a kívánt használattól függ, hogy mennyire válik ez be. Te (amennyire láttam), jórészt rövidebb utakra jársz. Én többnapos bikepacking túrákra.Nálam a sport és a személyes teljesítmény mellékes, a cél a táj és annak élvezete.A motor és az akku jóval nagyobb, ormótlanabb és nehezebb, mint a karcsú és elegáns csúcs e-bike-okon. Ezeknél a készleteknél nyilván eléggé kétséges a garancia érvényesíthetősége. Azonban annyira olcsók (és amúgy is modulárisak és könnyen szerelhetők), hogy még a hibák sem kell torokszorító kétségeket ébresszenek. Haha, valamelyik szint nem boldogult a kódolással. Lássuk akkor még egyszer:

        [image: image.png] Üdv, Zs.

  2. Sztefanó szerint:

    Igen Zsolt, jól látod, én inkább csak rövidebb kiruccanásokra használom a járgányt (50-60 km hossz, 1000-1200m szint), azaz kizárólag a sport égisze alatt és ezen túlmenően némi Single-Trail. A sebesség számomra sem téma, hanem Trail viszonylatában, megfontoltan úgy leereszkedni, hogy ne törjem össze magam. Uff! Ez a sebsség ellentézise! Így-e avagy úgy, számomra az egész ügy egy nagy csalódás. Ha korábban utánanéztem volna a meghibásodási rátának, és az erre vonatkozó nemzetközi tapasztalatoknak, akkor óvatosabb, sokkal óvatosabb lettem volna (minden bizonnyal meg sem veszem). Csak saját figyelmetlenségemet okolhatom. Megpróbálok megválni tőle, már amennyiben megkapom azt az összeget, amely alá nem szívesen alkudnék. Még rágondolni is rossza, hogy ha javítás után, netán újra használnám és megint előjönne ugyanez a hiba. Akkor aztán, a gyártó diadalittasan nyúlhatna babérjai után, „hát nem megmondtuk, hogy ez egy alávaló csaló, manipulátor, gazember”..?

Hozzászólás