Hohe Veitsch és Großer Wildkamm

Vége az idei nyári szabadságnak (és a Dachstein/Tauern túráknak). Sajnos! A befejezést még az időjárás jóvoltából, meg kell édesíteni egy változatos, érdekes túrával. Cirmi még nem járt a Veitschalpen (A Hochschwab és a Schneealpe közé beékelődött hegység), most lehet pótolni a hiányosságot.

 HoheVeitsch_2DKomp  HoheVeitsch_3D

 HoheVeitschProfile

A táv (Rodel, Gingatzwiese, Hohe Veitsch, Graf Meran Haus, Großer Wildkamm, Sohlenalm, Rodel) összesen 13.4 km, 1280 m szintemelekdés bruttó 6:44 óra alatt (nettó 5:00 óra)

Az egysíkú, közönséges “fel majd le” stílusú túra helyett egy kifejezetten érdekes variánst lehet összedobni a Nagy Vandtaréj (Großer Wildkamm) bekomponálásával. Ez utóbbi egy afféle miniatűr Érdes Taréj (Rauher Kamm).

8:15 lehet, amikor útra kelünk, hogy a Rodeltalon át érjük el a Veitschalpe legmagasabb, 1981 méteres pontját. Jól jelzett turistaúton, két és egynegyed óra leforgása alatt érkezünk a csúcskereszt tövébe. Odafenn egy kisebbfajta zsibvásár, összességében legalább húszan forgolódnak a kereszt körül. Később aztán egy tízfős csapat távozik a völgy irányában.

DSC00129

11:00 óra van, amikor aztán lehuppanunk a csúcs alatt alig félórányi járásra elhelyezkedő Graf Meran Haus teraszán. A menedékháztól a napsütötte teraszon és szomjoltó italokon kívül túl sokat elvárni nem lehet. Megjegyezném még, hogy hasonlóan frekventált menedékházak (pl. Schießtlhaus vagy akár a Fischerhütte), azért valamivel többet adnak magukra. Na, ez a menedékház sem várományosa a dobogós helyezéseknek.

Ebédszünetünk után következik a túra igazi fénypontja, a Nagy Vadtaréjon történő átkelés. Ehhez visszaereszkedünk a Gingatzwiesere, majd derékszögben balra kanyarodva rátérünk egy hivatalosan nem jelölt csapásra, ami a taréjon át a Sohlenalmra vezet. Legutóbbi 2014-es itt jártam óta valaki krémszínű festékkel friss jeleket pingált a sziklákra, ami nagyban megkönnyíti  tájékozódást.

DSC00406

A taréj egy közönséges turistaútszerű csapással indít, majd ott ahol elvékonyodik a szikla, kezeket is igénybevevő, legfeljebb egyes szinten mászunk felfelé. A mászós szakasz összességében rövidke, de élvezetes, főként pedig a két oldalra történö jó meredek kilátás. Alig melegednénk be, máris vége szakad.

DSC00193

12:40-kor érjük el a kicsiny csúcskeresztet, azaz alig fél óra a Gingatzwiesetől a taréj legmagasabb pontjáig. Az ereszkedés a Kleiner Wildkammon át valamivel hosszabb. 14:00-kor vagyunk a Sohlenalmon. Érdemes tudni, hogy az út végében, ahol már elfogynak a törpefenyők, a fák kérgére pingált krémszínű/sárgás jeleket kell keresni és követni. Van belőlük jó egynéhány. Itt tudniillik nincs jól követhető csapás.

További 50 perc az út hossza a kiindulópontig, mely egy hangosan csobogó patakot is érint. Megfáradt vándorok bizonnyal örömmel áztatják majd lábaikat a friss vízben.

Reklámok
Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Scheichenspitze 2667 m

DSCF1812_

Aki életében először érkezik Ramsauba vagy Schladmingba és felpillant a Dachsteinre, a tekintete valószínűleg a Scheichenspitzen illetve a lentről is jól látható csúcskeresztjén akad meg. Esetenként akár a Hoher Dachsteinnek nézik. Ez azért van így, mert a sűrűn lakott lenti területekről nem látszódik a Dachstein tulajdonképpeni legmagasabb triója a Hoher Dachstein, a Mitterspitz és a Torstein.

 Scheichenspitz_2DKomp  Scheichenspitz_3D

 ScheichenspitzProfile

black A táv (Feistererhof, Lärchbodenalm, Anton Baumweg, Guttenberghaus, Gruberscharte, Hoher Rams, Scheichenspitze, Ramsauer Höhenweg, Gruberscharte, Guttenberghaus, Lärchbodenalm, Feistererhof) 17.3 km, 1680 m szintemelkedés, bruttó 8:30 óra alatt

2014-es előszöri ittjártam óta vágyakozom megmászni a hívogató Scheichenspitzet. Végre teljesülhetett ez az óhajom is. Stabil túraidőben indulok 7:20 órakor a Feistererhof alatti parkolóból. A Guttenberghausig vezető 1000 méteres szintkülönbséget leküzdő turistautat már jól ismerem, harmadszor jövök erre. Az ösvény jól jelzett, meglepetések nincsenek. Mint legutóbbi alkalommal, ismét 2:20 óra alatt érem el a menedékházat.

Késedelem nélkül indulok is tovább a 2364 méteres szinten fekvö Gruberscharte felé. 10:15-kor vagyok ott. Mivel a Ramsauer Klettersteig keleti ágán kívánom elérni a csúcsot, amit még nem ismerek, felveszem az előírásos kantárt, beülőt, sisakot.

A Klettersteig cirka B szinten kezdi, ahol bár technikailag az akasztás még nem lenne kifejezetten szükséges, de jó érzés, jót tesz a pszichének a lehetőség. A mászás a folyamatosan képződő és sűrűsödő párafelhők miatt a vártnál misztikusabbra sikeredik. Déli irányban szinte semmit sem lehet látni. A hegy gerince, amin haladok a két világ közti választóvonal. Északon viszont tiszta az ég, nincs pára.

DSC09984

A kitűnő állapotban lévő drótköteles szakaszok közé beékelődnek a legfeljebb 1- szintű mászós részek, sőt gyakran közönséges turistaösvényen haladhatok. 10:55-re érem el a kőhalommal jelzet 2551 méteres Hohe Ramsot. Innen lefelé visz az út a két csúcs közti bevágásba (Scharte).

A pára gyakran teljesen eltakarja célomat. Időnként fel-fellibben a köd és sikerül kivennem a csúcskeresztet. A tövében néhány korai látogatót látok. A drótköteles szakaszok egyre könnyebbek, így aztán a karabinerek az övemen maradnak. A haladás olyan könnyű, hogy egyszerűen nincs rájuk szükség.

DSC09993

11:37-kor bukkanok ki a kereszt alatt. Boldog vagyok annak ellenére is, hogy déli irányban gyakorlatilag zéró a láthatóság. Északi irányban viszont továbbra is kék ég mosolyog. Bár hűvös szél leng, a csúcs közeli tartózkodás mégsem nevezhető kellemetlennek. Tulajdonképpen maradnék még, de meg kell találnom a lefelé vezető utat.

Nyugati irányban haladok tehát tovább a gerincen mindaddig, amíg jobbról egy jól látható, lefelé vezető csapást nem találok. Jelöletlensége ellenére sincs kétségem afelől, hogy ráakadtam a helyes levezetőre. Az ereszkedés, mint általában ilyen magasságból, elég kellemetlen, meredek, morzsalékos, nagy odafigyelést kíván. Később aztán néhány piros jelzésre is lelek, ami megnyugtat.

Alig 15-20 percig tarthat lejönni a hegy északi oldalán. Az út azonnal szelídül, amint elérem a plató szintjét. Egy kereszteződésben rátérek a Ramsauer Höhenwegre, mely egy kis emelkedő árán visszavisz a Gruberscharteba (12:52).

A Guttenberghausban (13:25) megejtem ebédem, majd laza tempóban 15:50-re érkezem vissza reggeli kiindulópontomba.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Eschachalm és Duisitzkarsee

A Duistzkarsee egy hegyek közé szorult gleccsertó, a hasonnevű gleccser formálta katlan közepén (Kar). A tóba ömlő patakok túlcsorduló vizét egy hangosan robajló vízesés vezeti le. A zuhatag mentén az Eschachalmról visz a kifejezetten meredek turistaút fel a Karba, 1648 méteres magasságba.

 Duisitzkarsee_2D  Duisitzkarsee_3D

 DuisitzkarseeProfile

red A fent ábrázolt nyomvonal hossza 7.8 km, 490 méter szintemelkedés bruttó 4:40 óra alatt (nettó 2:40 óra)

A kaptatót mintegy másfél óra alatt gyűrjük le. Az idő, a tegnapelőtti front után, még viszonylag hűvös. A reggel még imitt-amott kikandikáló napot is egyre inkább elrejti a az ég borúja. Nem is csoda tehát, hogy a Karba érkező csapzott turisták szinte azonnal a tó partján lévő két menedékház valamelyikébe keresnek menedéket. Néhány perces várakozás után szabadul számunkra is két hely a Duisitzkarhütte belsejében. A teraszon most inkább csak vacogni lehet.

DSCF1780-HDR

Odabenn a fahasábokat fogyasztó kályha áldásos melege fogad. Átöltözünk, és forró rumos teát iszunk. Miután jól átmelegedtünk, körbejárjuk a szép tavat. Hivatalos turistaút ugyan nincs, de jól látható a kitaposott ösvény. Lefelé a széles erdészeti úton jövünk.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Rittisberg

A tegnapi hidegfront nyomán reggel még esik az eső, így csak 10 óra körül kezdünk szedelődzködni. 11:00 körül oszladozni kezdenek a fellegek és kisüt a nap is, így aztán semmi akadálya egy újabb kiruccanásnak, például a Rittisbergre.

 Rittisberg_2DKomp Rittisberg_3D 

 RittisbergProfile

blue A fenti térkép szerinti útvonal 11.3 km összesen 500 méteres szintemelkedésel, amit bruttó 4:22 óra alatt teljesítünk (nettó 3:20 lenne)

A Rittisberg Ramsau község téli-nyári házi hegye. Rendkívül alkalmas egy különleges megerőltetések nélküli kellemes túrára. A hegy lábánál, a kötélpálya völgyi állomása alatt parkolunk és az ún. mese-úton bandukolunk fel a hegyi állomás szintjére. Az út szélén mesemondó automaták vannak felállítva. Mármint azoknak a kisebb-nagyobb gyerekeknek, aki imígyen szeretnek mesét hallgatni. 

DSCF1648

A hegyi állomástól még cirka 30 perc a Rittisberg legmagasabb pontja, ahol egy hatalmas csúcskereszt és kilátó fogad. Később egy széles erdészeti úton folytatjuk, majd a Wurzelwegen szállunk alá a hegy túlsó oldalán. Mint kiderül, azért hívják Wurzelwegnek (Gyökérút), mert az ösvény, vastag gyökerekben gazdag útfelületen, erdőben kanyarog lefelé.

A Gyökérút egy tisztáson ér véget, ahonnan a Skatingwegen sétálunk enyhe lejtésben tovább. Cirka másfél óra még a kiindulópontig.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Reiteralm

Sorrendben a Reiteralm a negyedik schladmingi sí-hegy a Hauser Kaibling, Planai és a Hochwurzen után. A nyári szezonban a Preunegg-Jet kabinos felvonó repít fel az alpesi legelő szintjére. Vigyázat, a Jet csak kedden és pénteken üzemel! Mielőtt valaki útra kél, érdemes megérdeklődni a pontos menetrendet.

 Reiteralm_2D  Reiteralm_3D

 ReiteralmProfile

red A térképen feltüntett útvonal 7.5 km hosszú, 480 méter a szintemelkedés, ami bruttó 5:00 óra alatt könnyen megtehetö (nettó 2:45 óra).

A Reiteralm a Schladminger Tauern eleddig egyetlen Klettersteigjének, a Franzinak az otthona. Mi Angikával ma ferratákban érdekeltek nem vagyunk. Sokkal inkább az itt található tavak világa vonz. Különösképpen a híres Spiegelsee, azaz a Tükörtó, mely a sok turista miatt, akik elállják a kilátást, inkább csalódás. Csendes időben a Dachstein tükröződik páratlan szépséggel a vízfelületen.

DSCF1504

A Spiegelsee tulajdonképpeni hivatalos neve Mittersee (fenti kép), azaz a Középtó. Ezen kívül van egy Untersee (Alsótó) és két Obersee (Felső tavak). A megnevezések közvetlenül is kifejezik a köztük lévő cirka 100 méteres szintkülönbséget.

Ha a víztározó partjáról a kijelölt turistaúton indulunk északi irányban, akkor az Unterseehez le kell ereszkedni. A Mittersee nagyjából ugyanabban a magasságban fekszik, mint maga a turistaút. Az Oberssehez vezető ösvény viszont már piros kategóriás, így a tömegek túlnyomó többségének a Mittersee (Spiegelsee) a végállomás. Ebből adódik az ott fellelhető tolongás.

DSCF1549
A kép bal oldalán a Mittersee, jobbra a két Obersee, szemben a 2133 m magas Schober

Mi Angikával természetesen felmászunk az Oberssekhez is, majd folytatjuk a meredek lejtök legyűrését a tó felett trónoló 2126 méteres Rippetegg felé. Innen aztán a hegy gerincén maradva a 2001 méteres Gasselhöhen át ereszkedünk vissza a Reiteralm 1740 méteres szintjére.

A körút nem véletlenül van piros színnel jelölve. Különösen az Obersse és a Rippetegg közti szakasz egy igazi, nem alábecsülendő alpesi ösvény. Ajánlatos a körutat az óramutató járásával azonos irányban megtenni. Aki fordítva érkezik, esetleg visszariadhat az ugyancsak szaftos és helyenként kitett ereszkedéstől.

DSCF1539
A Dachstein a Spiegelseevel

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , , | Megjegyzés hozzáfűzése

Greifenberg avagy a Klafferkessel körút

Már 2014-ben szemet vetettem erre az XL méretű túrára, mely három részből áll. Az első rész a Schladminger Tauern/Untertal végéből, a Riesachfall parkolójából indul és a Gollinghüttet veszi célba. A túrakalauzok a vendégházban ajánlják eltölteni az éjszakát. A körút második és egyben fő része a 2618 méter magas Greifenbergen át visz a tengerszemekkel gazdagon szórt felföldre, a Klafferkesselbe. A kisebb-nagyobb tavak között lavírozó út végül a Riesachbach völgyébe ereszkedik alá, egyenesen a Preintalerhütte vendégházhoz. Itt kezdődik a túra harmadik és egyben befejező része, mely visszajuttat a kiindulópontba.

 Greifenberg_2DKomp  Greifenberg_3D
 GreifenbergProfile

black A táv (Riesachfall, Gollingerhütte, Greifenberg, Klafferkessel, Preintalerhütte, Gfölleralm, Riesachfall) 22.2 km, 1640 m szintemelkedés bruttó 9:45 óra alatt

Gollinghütte 1641 m

Én egyszerre kívánok végigmenni mindhárom részen, ezért már 6:15-kor útra kelek, hogy sebesen elérjem első köztes célom a Gollinghüttet, ami cirka 600 méter szintemelkedés megtételével jár. Széles erdészeti úton kezdem meg körutam. Mintegy háromnegyed óra elteltével pillantom meg a hegyek közé ékelődött menedékházat, mely olyan mellbevágóan gyönyörű környezetben fekszik, hogy akár egy Gyűrűk Ura filmstáb is megirigyelhetné. Szinte megborzongok a széles, bővizű és toronymagas vízesés fölött trónoló ház látványától (lásd a képek kellős közepén). A papírforma 2 órára teszi az elérését, én viszont már 7:45-kor, azaz másfélóra elteltével az előterében vagyok.

DSC09780

DSC09781
A kép közepén közelítésben a Gollinghütte, alatta, kissé jobbra a vízesés

image
Nagyított kivágás a fenti kép közepéből

Greifenberg 2613 m

Látom, sokan éppen akkor kelnek fel a reggeliző asztaltól és indulnak szintén a Klaferrkessel felé. Remek túra idő vár ránk, nem csoda tehát, hogy oly sokan szeretnék teljesíteni ezt a páratlan természeti szépséggel megáldott túrát.

A menedékház alatt balra fordulok és egy patakon átívelő gerendán kelek át a túlsó oldalra, majd fokozatosan durvuló emelkedőn kezdem meg a túra legnehezebb részét, a Greifenberg tulajdonképpeni csúcsostromát. A Gollinghütte szintjéről mintegy 1000 méter szintemelkedés következik. Néhány helyen sziklát fogva, cirka 1- szinten mászunk, majd egy drótkötéllel biztosított rövid A/B szakasz következik. Ezután szelídül a terep és csak közvetlenül a csúcs alatt, a hegy gerincén kell ismét “kezet emelni” a továbbjutás érdekében.

DSC09835

10:00 órakor érem el a Greifenberg nyergét (Greifenbergsattel) 2450 méteren. Itt egy csodaszép gleccsertó ejt ámulatba. Pihenésre és tízóraizásra alkalmas a fennsíkszerű résszel megtoldott nyereg. Alig 160 méter szintemelkedés választ el már csak a csúcsig. A kereszt is jól látható.

A sziklák között itt föként zuzmók tenyésznek. A fű egyre gyérebb látvány. 25 perccel később, 10:25-kor érem el fő célom, a Greifenberg csúcsát. Le vagyok nyűgözve a látványtól. A kilátás tökéletes. Északi irányban a Dachstein, délre a Tauern káprázatos panorámája a fáradalmak jutalma.

Némi fotózás és nézelődés után megkezdem az ugyancsak kellemetlenül meredek ereszkedést a Klafferkesszelbe. Az ösvény a Greifenberg gerincét követi jobbról. A piros jelzés nem egyértelmű, ezért jobb tudni, hogy a lefelé vezető utat nem a gerinc bal oldalán kell keresni.

Klafferkessel

Később egy drótkötéllel biztosított szakasz következik, mely az ereszkedés kulcsa. Ezután lassan-lassan szelídül a terep. 11:20-kor érkezem a patakok erek, és kisebb nagyobb tavak miriádjaival megszórt, hegyekkel körbevett felföldre.

DSC09857

Cirka 40 perces vándorút következik sima terepen, mely a Klafferscharteban, 2200 méteres szinten ér véget. Ez a szakasz a túra tulajdonképpeni gyöngyszeme. A tengerszemek összefüggő hálózata megéri a bő rácsodálkozást.

Megjegyzem, nem csak a fennsík vizei nyújtotta élmény érdemel figyelmet, hanem a kilátás az Untertalba, mely fölött a Dachstein trónol. A kilátós szakasz a Klafferkessel vége felé található. A fenséges záróakkord a Klafferscharteban ér hirtelen véget.

12:05-kor kezdem meg tehát a végső ereszkedést az 1657 méteren fekvő Preintalerhütte felé, amit 13:10-kor érek el.

Finálé, Preintalerhütte 1657 m

Korgó gyomorral, de nagyon elégedetten ülhetek asztalhoz. Mindössze két órás út választ el a kiindulópontomtól. Ez már csak gyerekjáték. Az étel, amit rendelek és kapok, nem is lehetne finomabb. Erősen dicsérem is a gazda főztjét.

13:50-kor hagyom magam mögött a Preintalerhüttet. Visszapillantásban konstatálom, hogy a Gollingerhütte ikertestvéréről van szó. Igaz, csak egy kisebb vízesés felett trónol, de látványa így is külön figyelemre méltó.

DSC09904
A Preintalerhütte visszapillantásban

Szinte pontosan 16:00 óra van, amikor befejezem a körutat. Egy felszólítás van az autóm ablakába téve, fizetném meg a parkolási díjat. Tudniillik, amikor korareggel érkeztem, még nem volt nyitva a parkoló őr bódéja. Nem gond, a 3€-t kifizetem.

Mióta túrázom, az egyik legváltozatosabb és legszebb túrám végéhez érek. Egy kicsit büszke is vagyok, hogy ilyen könnyedséggel vettem az 1630 méteres szintemelkedést. Hasonló túrák lehetséges gazdag tárháza a Niedere Tauern. Remélem a jövőben alkalmam nyílik majd újabb hasonlóan benyomásos felfedezésekre.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Riesachfall és Silberkar

A délelőtt

A mai borongós szerdán eső csak a déli-délutáni óráktól van előre jelezve. Délelőtt még lehet kirándulni. Esőkabáttal, ponchóval, miegymással jól felszerelkezve ellátogatunk tehát a Riesach vízeséshez.

DSCF1339

A vízpermetet okádó, fülsiketítő robajjal a mélybe hulló áradat mentén vezet felfelé egy ugyancsak fűszeresen meredek ösvény, melytől óva intenek a helyi útbaigazító táblák. Alpesi turistaút, mondják, ez a „die Höll, azaz, maga a pokol! Csak tapasztaltaknak, riogatnak! Angikát sikerül elbizonytalanítani, és csak némi unszolásra hajlandó folytatni az utat. A felfelé vezető kaptató valóban kacifántosan kezdi. A kezeknek is akad dolga. Később aztán komolyabb nehézségek nélkül, egy jól kiépített vaslétra rendszeren araszolgathatunk egyre feljebb.

 Riesachfall_2D  Riesachfall_3D

 RiesachfallProfile

blue Untertal-Riesachsee parkoló, alpesi ösvény, Gfölleralm, Riesachsee, Gfölleralm és lefelé a széles erdészeti úton, összesen alig 9 km, 450 m szintemelkedés, bruttó 3:10 óra alatt

Sajnos a fő “mellékattrakció” a vízesés felett átívelő függőhíd karbantartás miatt le van zárva. Na, bumm! Ettől még a fő “főattrakció” csorbát nem szenved. Híd vagy nem híd, az elemek zabolátlan erővel, lankadatlanul csiszolják a sziklákat, formálják az áradat medrét.

DSCF1384

Majdnem pontosan egy óra alatt érkezünk fel a Gfölleralmra, illetve a vízesés forrásául szolgáló tóhoz, a Riesachseehez. A tó túlcsorduló vize táplálja a vízesést. Ártalmatlan patakocska formájában indul, idefen. Ki hinné, hogy a szintkülönbség majd az imént látott-hallott erőkkel ruházza fel. A Riesachseebe megszámlálhatatlan kisebb nagyobb patak és zuhatag ontja az utánpótlást.

Lefelé betérünk még a Gfölleralmra, hogy elmajszoljuk “nagymami fánkját” (Omis Krapfen). Az ég továbbra is csak ijesztget, eső nem hullik, és ez így van jól. Ha így marad, délután elnézünk a Silberkarklammba.

 

Délután Silberkarklamm

A Silberkar egy völgykatlan (németül “Kar”), amibe, jól kiépített fapallókon, az Ezüstszurdokon át (Silberkarklamm) vezet a turistaút. Tudniillik egy más vízesés, a Rössingbach patak alkotta mentén. A terület privát, így a szurdok bejáratánál belépőt szednek. A katlan és a szurdok három Klettersteignek is otthona (Rosina, Hias, Siega). Valamennyit bejártam már. A völgykatlan végében lévő Silberkarhüttet alig 30-40 perces séta árán lehet megközelíteni, ami elég ahhoz, hogy csapzottan érjünk célba. Jól ki van ez találva! Mindjárt le lehet csurgatni egy-egy korsónyi elektrolitot. Egy szó, mint száz, a szabadság első teljes napja remekül kezdődik.

DSCF1442

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Schladming-Dachstein Sattelberg

DSCF1312
Szemben a Dachstein kétezresei, balról jobbra a Scheinspitze, Hoher Rams, Eselstein, Sinabell

Augusztus 15.-én, kedden, délután négy óra után érkezünk szálláshelyünkre, Ramsauba (fenti kép). A nap, még ragyog az égről. Induljunk hát felderíteni a környéket, például a közeli Sattelbergre. Egy gyerekeknek szánt tanösvény mentén sétálunk fel erre a nem túl magas hegyre. A mesebeli Kali/Kala sárkányok otthona, úgymond. A róluk elnevezett könnyű, tanuló Klettersteigek is itt vannak, de ez per pillanat nem témánk. Inkább csak az árnyékos erdő csendje, a jó levegő, a kilátás és a mozgás okozta öröm foglal le. Végre szabadság! Lefelé jövet betérünk a Sattelberghütte napsütötte teraszára (lenti kép) és egy-egy sör mellett tervezgetjük egyhetes tartózkodásunk alatt megejteni kívánt a túráink listáját. Szigorúan a várható időjárás függvényében, ami aztán a lenti táblázat szerint alakul.

DSCF1326

DSCF1327
Kilátás a Planaira

aug. 15. kedd 32 Sattelberg (mai nap)
aug. 16. szerda 26 Riesachfall majd délután
Silberkarklamm
aug. 17. csütörtök 32 Greifenberg
aug. 18. péntek 32 Reiteralm
aug. 19. szombat 40 Planai
aug. 20. vasárnap 26 Rittisberg
aug. 21. hétfö 44 Eschachalm
Duisitzkarsee
aug. 22. kedd 44 Scheichenspitz

DSCF1318
Idill a Sattelbergen

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies, Weather | Megjegyzés hozzáfűzése

Ybbstaler Hütte

Nem emlékszem rá, hogy valaha is vacogtam vagy fáztam volna a hegyen. Még kemény mínusz fokokban sem. De most lilák az ujjaim és annyira elmerevedettek, hogy alig-alig engedelmeskednek a felszólításaimnak. A bakancsomban, érzem, víz van. Pedig elvileg vízhatlan. Közben rájövök, a zoknim kilátszó szárán át szivárog le az esővíz. A szürke felhőkből folyamatosan permetez. Néha erősebben, néha alig érezhetően, de megállás nélkül. Elátkozom a percet, amikor szép túraidő fanatikus létem és felfogásom ellenére elindultam.

 YbstalerHütte_2DKomp  YbstalerHütte_3D

 YbstalerHütteProfile

red Steigergraben – Ybbstalerhütte, 12 km, 880 m szintemelkedés bruttó 4:40 alatt

Az úgy volt, hogy Göstling an der Ybbsben volt dolgunk szombaton. Nos, ha már egyszer ott jártunk, akkor szinte kínáltatja magát a Dürrenstein. A pénteki hidegfront szombaton mintha végleg kitombolta volna magát, mert koraestére már előmosolyogta magát a napocska is. A jelentés vasárnapra még legfeljebb 8:00-ig ígér esőt, ezután folyamatosan kellene oszladozni a fellegeknek. Erről persze odafenn mit sem tudnak, így aztán csak áztatnak. Közben elmúlt 10:00 óra is. Nem lehet már pontosan tudni, hogy a kaptató fakasztotta izzadságtól, avagy az eső permettől vagyok-e loncsosabb.

Annyi biztosnak látszik, hogy a Dürrensteinig ma, eljutni nem fogunk. Folyamatosan vizslatok a cirka félúton lévő Ybbstaler Hütte után, ám egyelőre hűlt helye. Fokozom a haladás tempóját, hogy ne fázzak. Közben mondogatok és esküdözöm, hogy ha a jövőben akár egy bárányfelhő nem sok, de annyi is van az égen, neki nem eredek.

DSC00345

Két óra ilyenféle baktatgatás után kiérünk a ködös platóra, ahol élénk szél fogad. Milyen öröm, a teljesen átázott gúnyához szelet aratni. Amikor végre a köd mögött felsejlik egy kunyhó körvonala, kocogni kezdek. Mihamarabb a védett falak mögé!

Szerencsétlenségünkre ez egy olyan menedékház, ahol csak 12:00 után van ebéd, Mivel mi már 11:15-kor bedurranunk, csak levest kapunk. De az is jó, forró. Végre valami meleg. Hallani, amint odakünn visít a szél. Na, akkor most egy picit tombolhat, legalábbis addig, amíg mi idebenn vagyunk.

DSC00346

Átöltözünk szárazba, aztán duplázok levesből. Dideregni kezdek, mert benn sincs valami oltári meleg. Jobbnak látjuk tehát elindulni vissza a völgybe. Az ereszkedés a vártnál jobban megy, mert közben teljesen eláll az eső. Az ebadta! Amint elhagyjuk a platót, jól érezhető a hőmérséklet emelkedése. A felhők viszont még elkísérnek egészen vissza a kiindulópontig. Na, annyi biztos, a Dürrrensteinre alkalomadtán csak makulátlan időben indulok.

DSC09771

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies, Sport | 2 hozzászólás

Az Osztrák Grand Canyonon át a csúcsra

Az Ötscher déli tövében futó árokrendszert, az Ötschergräbent, gyakran illetik a hízelgő “Osztrák Grand-Canyon” névvel. Bár méreteiben eltörpül nagy amerikai névadója mellett, közép-európai viszonylatban mégis egy olyan különlegességről van szó, amit egy hobby-túrázónak érdemes az életben legalább egyszer megélni.

 ÖtscherGraben_2DKomp  ÖtscherGraben_3D

 ÖtscherProfile

black A megtett táv (Erlaufstausee, Ötscherhias, Mirafall, Beim Jäger Herz, Geldloch, Rauer Kamm, Ötscher, Ötscherschutzhaus, Riffelsattel, Spielbichler, Schleierfall, Mirafall, Ötscherhias, Erlaufstausee) 27 km, 1530 m szintemelkedés bruttó 9:08 alatt 

Az árokrendszer megtekintését ki lehet bővíteni a hegy 1893 méteres csúcsának a megmászásával. Mi is így teszünk. Megjegyzendő, átlagon felüli állóképesség elengedhetetlen feltétel. Elsődleges célunk az Édes Taréj (Rauher Kamm) beszállójának mihamarabbi elérése, és tehát az Ötschergraben lehető legrövidebb átszelése. Ennek okán az Erlaufstausee partjáról indulunk 7:15-kor. A duzzasztott tározó nem összekeverendő a tulajdonképpeni Erlaufseevel, mely pár kilométerrel délebbre fekszik.

DSC09628

Mivel az út kezdete mindvégig lejt, jó tempóban fél óra alatt elérjük a még igazak álmát alvó Ötscherhias csomópontot (kilenckor nyit). A fahídon átkelünk (fenti kép) a hangosan csobogó, széles patak túlsó partjára és megkezdjük a hidakon, pallókon és sziklába vájt utakon való menetelést. Az út változatos. Kietlen, kitett, száraz és kopár hegyhátak közé oázisként ékelődnek be az árnyékos, nedves ligetek, ahol az út közvetlenül a patak szintjén fut.

Valamivel 9:00 óra előtt érkezünk az elágazásba, ahol egy jelzett ösvényen elhagyjuk az árkot és meredek kaptatón kiérünk a hegy napos lábához. Széles erdészeti úton bandukolunk nyugati irányban, majd az Ötscher falai felé, jobbra fordul a turistaút. A továbbiakban a déli nap hevétől megóv a fölénk hajló sűrű zöldnövényzet. Az áldott, hűvös árnyék elkísér mindaddig a pontig, ahol már elfogynak a fák (lenti kép). Az út közvetlenül az Ötscher déli fala alatt lyukad ki úgy 1400 méteres szinten.

DSC09659

Innentől kezdve tehát pirít a nyári nap. Hamarosan elérjük a Geldloch jégbarlangot. A bejáratából jeges áramlatok fuvallata csap meg. Egy más alkalommal tán érdemes lesz benézni, fejlámpa mindenképpen kell hozzá. Most viszont folytatjuk a tempós menetelést. 1533 méteren 10:30 előtt érjük el a hegy gerincét, ami egyben az Érdes Taréj beszállója is.

Valahányszor nekiveselkedem, lenyűgöz a Taréj vad látványa. Kissé össze is kapja a gyomrot, a tudatosult szándék, hogy pont ezen az úton kívánunk feljutni. Egy rövid pihenő után kezdjük meg a legfeljebb 1+ technikai szintű mászást. Időnként megerősödő, de jobbára kellemes déli szél hűt. Stájerország felé pillantva jól látható a főn okozta felhők torlódása a Hochschwab felett. Ránk viszont felhőtlen kék ég ragyog.

DSC09694

A mászás sehol sem túl nehéz. A helyenként megkopott piros jelekre bár oda kell figyelni, az út szalagja tulajdonképpen nyilvánvaló. Egy óránál nem sokkal több a mászásunk nettó időtartama. Fél tizenkettő előtt bukkanunk ki a füves hegytetőn, majd további fél óra elteltével már a csúcskeresztnél járunk. Nagy a forgalom errefelé. Hja, a csúcs elérése a menedékház felől jóval egyszerűbb.

Iramodunk az Ötscherschutzhaus felé. A cirka egy órás ereszkedés során képzeletemben már egy korsó hideg sörrel játszadozom. De óh! Minő csalódás! Az Ötscherschutzhaus keddenként zárva. Ezt sajnos rosszul derítettem fel. Na, de sebaj! Innivalónk még van bőven, különben is, ha a visszaúton elérjük az Ötscher árkát, friss forrásvízből korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Az éhség ellen fogyasztunk a tartalékokból, miközben reméljük, hogy a visszaúton még zárás előtt (17:00) elérjük az Ötscherhiast. Úgy számolom, jó esélyünk van rá, hogy legkésőbb 16:00 órára odáig érjünk, ami jelen kiindulópontból (Ötscherschutzhaus) 3:30 órás ereszkedést jelentene.

DSC00330

A valóságban a vártnál gyorsabbak vagyunk. Már 13:30-ra elérjük a kanyon torkolatát, majd 13:35-re a Schleierfall vízeséshez érkezünk. Egy órás menetelés még a másik nagy vízesés, a Mirafall, ahol Cirmi felforrósodott testével belemerül az Ötscherbach jéghideg hullámaiba. Magam is a vízbe gázolok, de nem sokáig bírom a friss hideget. Jóllakottan minden bizonnyal tovább tartana a fürdőzésünk, de miután majd kilyukad a gyomrunk, folytatjuk mihamarabb az Ötscherhias felé.

A vendégház szerencsére nyitva (már ebben sem voltunk biztosak). Negyed négykor végre asztalhoz huppanhatunk. A menü nem éppen királyi, de per pillanat a mondásos vasszöget is elfogyasztanánk. Evés után nem könnyű folytatni a gyaloglást. Kaptatók sorozata vár az árokból kivezető úton.

16:30-kor érkezünk vissza az Erlachstausse partjára. Nagy és változatosságát tekintve páratlan túráról van szó, mely egy jövőbéli ismétlés érdemes tárgya marad. Meg kell persze jegyezni, hogy stabil túraidő és jó kondíció abszolút alapfeltételei a kör sikeres befejezésének.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies, Sport | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése