Hochzinödl 2191m

Ha Ausztria térképére pillantunk, keletről nyugati irányban haladva a Gesäuseberge Nemzeti Park az Alpok első igazán vad hegysége. A Schneeberg, Rax, Schneealpe vagy akár a Hochschwab jóindulatú, többnyire fűvel benőtt, könnyen megközelíthető csúcsaival szemben, a Gesäuseberge területén az ormok begyűjtése nehezebb, a kaptatók meredekebbek és technikailag is igényesebbek. Ezt tavaly a Planspitzen tett látogatásom is igazolja.

 Hochzinödl_2DKomp  Hochzinödl_3D

 HochzinödlProfile

black A megtett táv (Ennstal/Kummerbrücke, Wassefallweg, Ebersanger, Hesshütte Hochzinödl, Panoramaweg, Hesshütte, Ebersanger, Wasserfallweg, Kummerbrücke) 15 km, 1700 m szintemelkedés bruttó 9:10 óra alatt

Szeretnék évente legalább egy új csúcsot meglátogatni a Gesäuseberge területén. Az időjárás gyökeres jobbra fordultával, az idén már elveszettnek hitt lehetőség birtokába kerülök. Megcélzom tehát az egyszerűbb kétezresek közé sorolt Hochzinödlt. Kiindulópontom az Ennstalban fekvö Kummerbücke és tehát a már tavaly megismert Wasserfallweg.

DSC04791
A Hochzinödl a Planspitze felöl nézve (tavalyi képem)

Sűrű még a szürke köd az Ennstalban, amikor 7:25-kor elindulok. Már nem lep meg a sikamlós gyökerek gáncsoskodása a turistaút kezdetén. Minden nedves és valljam be a kulissza, amibe belecsöppenek pszichét megterhelően misztikus. A névtelen vízesés, melyet csak, mint “Wasserfall” emlegetnek, áthatolhatatlan köd fátyla mögé rejtőzve fogadja érkezésem.

Fellélegzem, amikor végre a páratenger fölé érek. A látvány gyönyörű (lenti kép). Az Ennstalt kitölti a sűrű páratenger. A Wasserfallweg helyenként évszázados nittekkel biztosított szakasza szerencsére már a ködtenger felett van és tehát viszonylag száraz. 8:50-kor kezdem meg a mászást a szakaszon. 20 perc elteltével (9:11) gondok nélkül érem el az Ebersanger völgyet.

DSC00483

9:36 óra van, amikor a Planspitze felé tartó elágazásba érek. Tavaly itt jobbra fordultam, most viszont egyenesen tovább a Hesshütte felé tartok. Menet közben felbukkan a Hochtor behavazott északi háta. Kicsit megremegek a látványtól és főleg a ténytől, hogy esetleg hóval-jéggel lesz dolgom. Nem készültem ilyesmire. 10:20-kor bukkanok ki az 1700 méteren fekvő Hesshütte alatt. Megállás nélkül kanyarodom is balra fel a Zinödlre. Máris 1200 méter szintemelkedés van a lábaimban. Még 500 a csúcsig.

DSC00521

Úgy 1850m szint körül egyre gyakrabban kell hófoltokon átgázolnom. Az előttem haladók jéggé döngölt nyomaiban lépkedem. Kétségeim támadnak a biztonságos lejutást illetően. Normál esetben az ilyen terepen szpájkot kéne húzni a bakancsra, de sajnos most nincs velem. Abban reménykedem, hogy a Panoramaweg, mely eredetileg is a lejutás tervezett útja, jobb állapotban lesz.

DSC00527

11:28-kor érkezem a csúcsra. Élénk szél fogad. A tökéletes kék égbe ágyazott panoráma lenyűgözi. Mióta túrázom, ilyen pompában még nem volt részem. Kattogtatom is a fényképezőmet rendesen. A lenti tarka őszi erdő, a középszinten húzódó sziklavilág és a felsőbb havas rétegek alkotta ötvözet látványától libabőrös vagyok. Avagy csak a szél citeráz rajtam?

Három helybélitől érdeklődöm odafenn a Panoramaweg állapotáról. Megnyugtató válaszokat kapok. Ha a szél nem cibálna annyira, maradnék még, de így északi irányba fordulok és elindulok lefelé. Az út méltán érdemli ki a “panoráma” jelzőt az elnevezésében. Szinte lépésenként tárulkoznak elő a szebbnél szebb kilátások.

DSC00547

Az óramutató járásával ellentétes irányban, jobbra (keletre) a Lugauer (mely, mint a stájer Matterhorn is ismert), a Hochschwab platója, majd szemben a Tamischbachturm a maga szerényebb 2035 méteres csúcsával kissé lejjebb. Aztán itt jön északnyugat felé pillantva a Großer és a Kleiner Buchstein. A távolból a Hallern Mauern köszönnek és végül, de nem utolsósorban a Planspitze és a Gesäuseberge legmagasabb csúcsa a zord Hochtor jön.

A Panoramaweg a Zinödl északi oldalán egy hajtűkanyarban délnek fordul és a hegy nyugati oldalán fut vissza a Hesshütte felé. A látványban gazdag út nyugodt tempót diktálva sem tart tovább 1 és egynegyed óránál. 12:50-kor vagyok ismét a Hesshütte alatt, de immár betérek, hogy elköltsem a jól megszolgált ebédem.

DSC00608

Bár sokan vannak, a kiszolgálásra panaszom nem, lehet. Az egyszerű étel fenséges. Két kancsó elektrolittal öblögetem torkom. 40 perces pihenőm után, 13:30-kor kerekedem fel a visszafelé vezető nem éppen könnyű útra. Az őszi nap sugarai által, aranysárgára festett erdőn át 14:10-kor érkezem abba a bizonyos Planspitze felé vezető leágazásba. 14:40-kor vagyok a fémlétrákkal ellátott mászós ereszkedés tetején. Immár sokadszor kell konstatálnom, hogy az ereszkedés kellemetlenebb, mint a mászás.

15:37-kor érkezem a vízeséshez, majd egy órával később, 16:30-kor, alaposan megfáradva vagyok a reggeli kiindulópontomba. Vajon mely Gesäuseberge csúcsot sikerül majd a közeli vagy távoli jövőben megejtenem? Pillanatnyilag ez nem is fontos. A nagy kaland sikeres befejezése által érzett öröm foglalja le gondolataimat.

Reklámok
Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Címke: , , | 1 hozzászólás

Leopoldsberg-diretissima a tréning ösvény

Elég gyakran megtörténik (idén meg különösképpen), hogy az időjárás szeszélye okán bár lehetne túrára menni, csak éppen nem érdemes, Ha már oda-vissza akár három órát (vagy esetenként többet) is ülök az autóban, akkor legyen szép, élvezhető a kiruccanás. Ne kelljen erős széllel, esővel, felhőkbe burkolódzott hegyekkel küszködni, bár tudom, vannak, akik szeretik az ilyen feltételeket is. Én biztosra mondhatom, hogy nem.

 Nasenweg_2D  Nasenweg_3D

 NasenwegProfile

A Nasenweg diretissima verziója négyszer egymás után zsinórban majdnem 10 km, 1000 m szintemelkedés bruttó 3:20 óra alatt. Bár rendszeres gyakorisággal járok ide, most úgy döntöttem, beszámolót írok és képekkel is dokumentálom a tréninget.

Tulajdonképpen megengedhetetlen, hogy ilyenkor csak úgy lustuljak. A test túl gyorsan áll neki leépíteni a később még feltétlenül szükséges izomrostokat. Hosszabb kihagyás után aztán jönnének a combgörcsök, mert tespedés után aztán a maradék izomzat képtelen a feladattal elboldogulni. Ezt valamiként meg kell akadályozni!

DSC00393
Indulok a Nasenwegen, pompás őszi színek szegélyezik utam

Futás közönséges sík terepen ugyan jót tesz a kondinak, de megfigyelésem szerint akár siettetheti is a combizmok hegymászáshoz szükséges kötegeinek a leépítését. Az olyan rostokét tudniillik, amelyek inkább csak, vagy kizárólag felfelé kaptatás esetén vannak használva. Amikor még versenyszerűen futattam (fél maratoni távokon), bár kifejezettem remek kondinak örvendhettem, mégis akkor szenvedtem a legjobban a combgörcsöktől.

DSC00398
Itt kezdődik a sziklákkal jól megszórt egyenes út a Leopoldsberg derekán

Mit lehet tenni? Guggolásos, térdhajlításos gyakorlatok végzése egészen jó alternatíva, de felettébb unalmas és csak akkor vetem be, ha valami oknál fogva tényleg nem lehet kimenni a szabadba. Amennyiben az idő nem durvul el teljesen, mint a tegnapi szombaton, akkor keresni kell egy akár nem túl magas hegyet (dombot) és többször is fel lehet rá kaptatni.

DSC00403
A kulcs-szakasz ez a szikla-bevágás

Nekem itt van tréninghegynek a Leopoldsberg. A maga 425 méteres magasságával nem ér az egekig, de eme hátrányából kifolyó előnye, hogy amikor a Bécsi-Alpok csúcsain 70-100 km/h szelek fuvoláznak, itt csak szellő lebben. Van itt egy Nasenwegnek nevezett ugyancsak verejtéket fakasztó kaptató, mely a hegy tetején lévő templomhoz visz. Használják is rengetegen ugyanarra, mint jómagam. Egyetlen felbaktatás Kahlenbergerdorf szintjéről 250 méter szintemelkedésnek felel meg.

DSC00405
A képen nem néz ki durván, de ez itt még az előzőnél is meredekebb rész

A Nasenweg haladtában öt szerpentines fordulatot ír le, hogy elvegye az emelkedő élét. De a feljutásnak van egy direkt alternatívája is, mégpedig afféle diretissimában megostromolni a hegyet. Jól kitaposott ösvény mutatja az utat, ami egy-két térképen be is van rajzolva.

DSC00409
A szakasz középső részén lévő kilátóban lehet egy nagyot szusszanni és rácsodálkozni a városra

Ott ahol az ösvény elején lévő lépcsök sorozata elfogy, jobbra fel, nyílik a diretissima csapás jó meredek kezdete. Előnye, hogy valóban megdolgoztatja a hegymászáshoz szükséges lábizom kötegeket. Ez a rövid kis felszökés remekül modellezi egy nagy durva hegyre történő feljutás nehézségeit. Helyenként “kezet is lehet emelni” a könnyebb továbbjutás érdekében.

DSC00416
Elérem aLeopoldsberg tetején lévő (második) kilátót

Négyszer fel és le pontosan 1000 méter szintemelkedés legyűrésével jár. Lefelé a mérsékeltebb Nasenwegen jövök, de azt sem szabad lebecsülni, jót tesz az ereszkedéshez szükséges izomkötegeket.

DSC00418
A Leopoldsberg-kilátóban

Egy fel majd lefelé leírt kör bruttó időtartama 50 perc. A hegy tetején lévő kilátóban mindig felveszem a pulcsim a szél miatt, ami aztán a beszállónál odalenn visszakerül a könnyű kis hátizsákomba, amiben csak az elektrolit-italom viszem.

DSC00426
Lefelé a Nasenwegen

DSC00457
A Dunán sikerül egy sétahajót elkapnom

DSC00433
Kahlenbergerdorf a templomával

Kategória: Uncategorized | Megjegyzés hozzáfűzése

Kieneck

Egyszerűen csak fényképezni szerettem volna. Lazán, nem sietve, meg-megállva elkapni az őszi napsütésben ragyogó természet színekben gazdag rebbenéseit. Ehhez nem kell nagyon magasra menni, a legjobb az erdőhatár alatt maradni. Jó cél az őszi klasszikus, a Kieneck. A meteorológia szerint, vasárnap délelőtt még van remény néhány óra napsütésre. Nos, a valóságban aztán ebből egy kis csalódás bontakozik ki. Szép színes erdő ugyan van, de napsütés egyetlen percnyi sem. Kár!

 Kieneck_2DKomp  Kieneck_3D

 KieneckProfile

blue A megtett táv (Thal, Weidengraben, Atz, Atzsattel, Geißruck, Kieneck, Enziansteig, Thal) 14.7 km, 820 m szintemelkedés bruttó 5:20 óra alatt

8:40-kor kezdjük meg Cirmivel aznapi túránkat. Thalból indulunk és egy kibővített variáns mentén az Atzsattel nyeregben szeretnénk elérni a jelzett turistautat. Először tehát aszfaltúton gyalogolunk Atz tanyáig (lenti kép), majd ritkán használt erdészeti úton kaptatunk mérsékelt emelkedőn északi irányba tovább.

DSCF1984

9:50-kor érkezünk az út azon kanyarulatába, ahol jobbra fel úttalanul és jó meredeken kapaszkodunk az Atzsattelba (alábbi kép). Mindössze 10 perc alatt érjük el a nyeregben futó drótkerítés vonalát. Itt balra fordulunk és a jelzett turistaúton haladunk nyugati irányba.

DSCF2003

Menetelésünket számtalan kisebb-nagyobb emelkedők és lejtők sorozata tarkítja. 10:28-kor érkezünk a Geißruckra (1024m) majd 11:15-kor már a Kienecken lévő vendégház tövében vagyunk (indulástól számítva 2:35 óra alatt).

DSCF2012

A teraszon nincs senki, ami érthető, hisz napfény hiányában az északról lebbenő szellők elég kellemetlenek. Odabenn jóleső, kellemes meleg fogad és a kicsiny belső tér ellenére még szabad asztalt is találunk. Félórás ebédszünet után 11:45-kor távozunk, ami egyben a tömegek Kieneckre irányuló rohamának kezdetét is jelenti. Az Enziansteig felé vezető letérőig (12:20) pontosan 28 túrázót számlálunk meg, akik kisebb-nagyobb csapatokba verődve nyomulnak a menedékház felé. Mintha csak összebeszéltek volna. Ha tehát vasárnap és Kieneck, akkor korán kell érkeznie annak, aki kényelmesen szeretne itt helyet foglalni (lenti kép == már amennyiben betérni kíván). Nekünk speciell, korai érkezőként, szerencsénk volt.

DSCF2043

A továbbiakban az Enziansteigen laza tempóban ereszkedve, nem sokkal 14:00 óra után érkezünk vissza reggeli kiindulópontunkba. Fotók készültek, de sajnos nem a remélt ragyogó kulisszák ölelésében, hanem kizárólag szürke és még szürkébb fényviszonyok közepette.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

A Tehénhóhegy (Kuhschneberg)

Juhé! Öt hetes kényszerpihenő után ismét bakancsot húzhatok. Új utak és ösvények után kutatgatva jön a képbe a Kuhschneeberg. A Schneeberg északi oldalához tapasztott nagy kiterjedésű fennsík úgy 1500 méteres szinten. Még nem jártam arra, nosza tehát…

 Kuhschneeberg_2DKomp  Kuhschneeberg_3D

 KuhschneebergProfile

red A megtett táv (Wegscheidhof, Vois, Steinlehgraben, Kuhschneeberg, Schauerstein, Fischerhütte, Kaiserstein, Fadensteig, Edelweißhütte, Römerweg, Wegscheidhof) 18 km, 1550 méter szintemelkedés bruttó 8:15 óra alatt (B variáns)

Hosszú kihagyás után óvatosan tervezek. Az alapterv (A variáns) értelmében  Wegscheidhofból indulok Vois felé, hogy a Steinlehgrabenon át jussak fel a Kuhschneebergre. Miután átvágok a platón, kelet felé fordulva az ismert Fadenwegen elérem az Edelweißhüttet, majd onnan a 231-es turistaúton visszaereszkedem a kiindulópontba. A vérmes B variáns értelmében a Fadenweget elérve nem az Edelweißhütte felé, hanem ellenkező irányba fordulva felbaktatok még a Schneebergre is.

DSC00261

7:50-kor, vacogtató 4 C fokban indulok körutamra a Klostertalból. Aszfalton haladok nyugati irányba Vois felé, a tanyán át egészen egy kápolnáig (8:20 == fenti kép) ahonnan a Steinlehgrabenben lévő Fleischersteig indul. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy a hegy északi oldalán napsütésre egyelőre hiába áhítozom. A turistaút jól jelzett, a platóhoz közeledve egyre meredekebben veszi a szerpentineket, mígnem az út végén már sziklát is kell fogni, imígyen az út felső szakasza eléri az 1- szintet.

A platón (10:04) végre napsütés fogad. A táj megegyezik a képzeletem szültével. Nem is csoda, hogy a vidék nem a legfelkapottabb attrakciók egyike. Nagy kiterjedésű mezők és fenyvesek váltogatják egymást (lenti kép). A jelentős tengerszint feletti magasság ellenére gyakorlatilag nincs kilátás a környező világra. Még a szomszédos Schneeberg szelíd füves háta is csak később bukkan elő, a ki tudja hányadik erdőliget mögött. A tájékozódást fémkarók segítik. Az erdőben jobb résen lenni, mert könnyű elvéteni a kijelölt utat.

DSC00290

Amikor elérem a Fadenweget (10:55) meghányom, vetem magamban az esélyeimet. Vajon induljak balra az A variáns szerint, avagy vállaljam a még cirka 600 méteres plusz szintemelkedést a csúcsig? Érdekes, hogy gondolkodás közben meg sem állok. Szinte ösztönösen, mintegy válaszként a felvetett kérdésre, jobbra, a Krempel-Hütte felé veszem az irányt (B variáns).

11:10-kor érkezem a Schauerstein-ösvény tövébe. A tábla szerint másfél óra a Fischerhütte. Némi rövid pihenő és elemózsia után nekidurálom magam a hegynek. Lássam, hosszabb kihagyás után, időben, beleférek-e a papírformába? A Schauerstein (kép lent) alsó szakasza a keményebb. Az út javarészt törpefenyők között, meredek sziklafokokon át visz felfelé. Az ösvény a névadó Schauerstein sziklái felett szelídül. A továbbiakban elbarnult füves hegyháton, időnként hómezőket keresztezve kaptatok.

DSC00316

És íme, láss csodát, a papírformát alaposan meghazudtolva, pontosan egy óra alatt, 12:11-re érkezem a Fischerhütte szintjére. A jó tempójú kapaszkodás nyomán eléggé kifacsartnak érzem magam, és utánpótlás felvétele céljából mindjárt be is fordulok a menedékházba, anélkül, hogy szokás szerint még előtte tiszteletem tenném a Klosterwappenon.

Ez ennyiben is marad, ezúttal nincs csúcskereszt. Egyszerűen nem vonz, nincs hozzá humorom. Ebéd után 12:41-kor távozom, de még felbaktatok a Kaisersteinhez, hogy legyen legalább egy icuri-picuri csúcsélmény is a pakliban. Bekukkantanék a Breite Riessbe is, de sajnos párafelhők takarják a ki- illetve lelátást.

DSC00325

Lévén idefenn elég sok a hómaradvány, a Fadesnteig felől érkezőktől megtudakolom az ottani viszonyokat. Az információk bizalmat keltőek. És valóban, hónak nyoma sincs a Fadensteigen. Lefelé menetben ugyan nem tartozik a kedvenceimhez, de erre rövidebb lejutni és jó odafigyeléssel megmegy gond nélkül.

DSC00352

Az Edelweißhütte (14:36) mellől lefelé vezető 231-es ösvény teljesen felázott. Sáros, ingoványos. Az utat, melynek felső szakasza az ismert Römerweggel azonos, több helyen is patak keresztezi. Ez sem gazdagítja tehát kedvenceim listáját. Wegscheidhof felé haladva a turistaút leválik a frekventált Römerwegről és végre szárazon vezet tovább. 16:05-kor érkezem vissza reggeli kiindulópontomba. Kezdetnek, illetve hát újraindulásnak, bevallom, egy kicsit túlsúlyosra sikeredett, de azért élveztem, hogy újra úton lehetek.

DSC00384

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Megjegyzés hozzáfűzése

Szeptember

image

A nedves, hűvös ősz korábban érkezett, mint arra számítottunk, bár ez most nem zavar különösebben. A Fischerhütte szintjén jelentősebb mennyiségű hóval kell az elkövetkezendő napokban számítani, ami nem rendhagyó. Ha végignézem az őszi túrák során készített képeimet, jól látható, hogy a később, valószínűleg mégis beköszöntő vénasszonyok nyara, már hóra lel a felsőbb régiókban. Íme egy bzonyíték:

P1030956
2012 szeptember 16, Ötscher (alul is)

P1030954

Kategória: Health and wellness, Weather | Megjegyzés hozzáfűzése

Sétálok

Már majdnem rendesen tudok járni, és íme, lencsevégre kapok két mókust a ligetben. Közben érik a csipke és a gesztenye. Legyen szép a Te őszi sétád is. Az alábbi képek Fuji XT-20, XF18-135mm objektívvel készültek.

DSCF1853

DSCF1864

DSCF1941

DSCF1947

DSCF1966

Kategória: Health and wellness | Megjegyzés hozzáfűzése

Felhők játéka

Makulátlan kék égről ragyogó nap lehet bár egy túrázó szemszögéből még oly kívánatos is, de egy egy-egy tájkép igazi zamatát mégis a felhők adják meg. Olykor-olykor szinte már követelődzve veszik át a tulajdonképpen nem is nekik szánt főszerepet. De ez így van jól. Valamennyi alább közölt kép Sony DSC-RX100 mark2 géppel készült.

DSC08626-12

DSC08634-17

DSC08709-31

DSC09974-1

DSC09989-1

DSC00023-1

DSC09985

Kategória: Hiking-Climbing, Photo | Megjegyzés hozzáfűzése

Karbantartás

Tán utolsó alkalom, hogy az őszi nap ilyen ragyogóan melegít még. A bakancsok szomjasan isszák a vastagon felvitt méhviaszt. Jöhetnek az őszi/téli kalandok (ha már majd felépültem). 

DSC00253-7

Kategória: Health and wellness, Weather | Megjegyzés hozzáfűzése

Küzdök!

Még fáj a lábam és köhögök, de már fel tudom húzni a túrabakancsom. Kiültem így díszben a napra, ha már a hegyre nem mehetek. Mégis legyen valami. Juszt is felhőtlen idő van, ragyog a nap, persze csakis azért hogy bosszantson! Közben még két hét sem telt el a legutoljára megvívott magaslatok időpontjától (augusztus 26.), de a szervezet máris tüsténtkedik (az ebadta) és fénysebességgel építi le a testem minden egyes, szerinte, feleslegessé vált izomszálát. Hahó! Nem felesleges! Még szükségem lesz rájuk! Nem hallja! Na, hogy kikúráljam a süketségét, két köhögő roham között, csináltam néhány térdhajlítást. Tudniillik, hogy legyen valami izom-inger, ami netán hátráltatja a teljes rapityára menést. Mit ad Isten, tíz guggolás után már begörcsölt a combom. Azt a betyáros nemjóját, gondoltam! Te engem nem fogsz szétszedni! Forró tea helyett, amit éppen megfőztem, kibontottam hát egy üveg Gössert (sör). De nem a hűtőszekrényből, hanem csak úgy a kamrából, szobahőmérsékleten, nehogy megártson a máris megártott torkomnak, és dacból csináltam még 4×30 térdhajlítást. CSAKAZÉRTIS, azt a nemjóját! Ettől aztán úgy kiszáradtak a hörgőim, hogy a következményes kaffogástól most csak kapkodom a levegőt. De bemutattam neki! Be ám! Az elv, jólesett.

DSC09589

Kategória: Health | Megjegyzés hozzáfűzése

Kényszerpihenőre ítélve

A nyári szabadságom ideje alatt sikerült a tennivalóim képzeletbeli listájáról két nagyobb tételt is megvalósítanom (Greifenberg és Scheichenspitze kihúzva), majd az egész kalandsorozatot méltón le is zártuk a Große Wildkammon. Ezek után azonban légüres térbe pottyantam. A rendes hétköznapi fontoskodások újrakezdése csak döcög. A hegyekből karcolás nélkül tértem haza, majd otthon a küszöbbe akadt a nagy lábujjam és feldagadt, mint egy ballon (kánikulában csak mezítláb téblábolok a lakásban). A balesetin megröntgeneztek, csont szerencsére nem törött. Két hete sántikálok tehát, de mára sokat javult a helyzet. Közben ráadásnak egy rendes hörghurutot is összeszedtem. Úgy látszik ideje volt egy kis fertőzést begyűjteni, mert már több mint két éve nem voltam beteg. Szóval túra egyelőre nincs… üdvözlettel, és a mihamarabbi felépülés reményében, Sztefanó

Kategória: Health | 2 hozzászólás