Már láthattam és megtapasztalhattam jó egynéhány csodás, gazdálkodásra berendezett alpesi (havasi) legelőt, de a kicsiny Zimitzalm szépségétől mégis tátva marad a szánk. Pedig ott nem vár parádés vendégház, sem szeretett elektrolitom, eltekintve némi szerény szomjoltási lehetőségtől. Legnagyobb sajnálatomra, mire elérjük az Alm szintjét, beborul az ég, és a az imígyen megromlott fényviszonyok nem adják vissza az ott megélt természeti környezetet.

A Zimitzalm és a rákövetkezö rövid  séta Grundlsee partján 7.7 km, 300 m szintemelkedés bruttó 4:15 óra (nettó 2:40 óra)

Már a feljutás során is egyik ámulatunkból a másikba esünk. A Zimitzbach egy bővizű patak, tarkítva számtalan zuhogóval és egy nagyobb, többlépcsős vízeséssel. Az út pedig a patak jobb oldalán fut, így a zuhogók okozta hangos robaj élményszerűen végig elkísér.

Bärenhöhle, azaz egy medve-, akarom mondani macibarlang az út szélén

Itt jobbra le lehet menni a vízeséshez

A fenyvesekkel körbeölelt Alm egy szűk völgykatlanba van beszorulva. Mindössze néhány fakunyhóból áll. Teheneket egyelőre nem látni, és nem tudni hogy lesznek-e. Ha igen, akkor is nem nagy számban, mivel a legelő nem túl nagy. Északról és nyugatról a Totes Gebirge meredek, áthatolhatatlan falai határolják, míg dél és kelet felől e hegység szerényebb domborulatai szabnak határt. A katlanba a Zimitzbach mentén, délnyugati irányból lehet bejutni, illetve a túloldalon északkelet felé vágtak a hegybe egy erdészeti utat.

Egy boldogasszony papucsa

Még több boldogasszony papucsa

Kristálytiszta vizü patak a Zimitzbach

Totes Gebirge, Reichenstein 1913 m

Feljáró az Almhoz egy hídon át

Megérkezéskor bódító édes virágillat fogad, a fű harsányzöldjébe számtalan alpesi virág vegyül. Hallgatjuk a madarak csivitelését is csodáljuk az Almot körbe ölelő sziklavilágot. A túra nem nehéz, de üdítő. Elvileg egy körutat is lehetne tenni a Gößler Schwaiber felé, de visszafelé is előnybe részesítjük a hangosan zubogó patak menti utat, mely különleges flórával tarkított. Még eddig nem nagyon találkoztam az orchidea-félékhez tartozó boldogasszony papucsával, most viszont tömegével fedezzük fel a telephelyeiket.

Az Alm észak felé tekintve…

… és ellenkező irányban

A kép közepén a Zimitzbach érkezik a falak felől (kattint teljes felbontáshoz)

Visszaérkezve a völgybe, záróakkordként a Murbodenhüttlben búcsúztatjuk az elmúlt hét salzkammerguti kirándulását és teszünk egy sétát a Grundlsee partján. Az előre huhogó meteorológusok által prognosztizáltakkal ellentétben kifejezetten jó időnk volt, minden egyes napot sikerült kihasználnunk.