A Sattelköpferől többes számban kell beszélni, mivelhogy ezekből az úgynevezett „Köpfekből” (fejek) van több is, mégpedig a Neualpsee tengerszemeket északnyugatról határoló hegygerincen. Nyugatról a Schleinitz (2904m) feszíti a vonulatot, keleten pedig az említett, csodaszép kereszttel megáldott Keleti (Östlicher) Sattelkopf, ami a mi mai célunk.
![]()
Balról a majdnem háromezres Schleinitz, jobbról pedig a Goiselemandl füves kúpja. köztük pedig a Sattelköpfe.
Negyedmagunkkal fellendülünk Lienzből, a Zettersfeld kabinos lifttel a hasonnevű felföldre, majd az innen induló ülőlifttel felvitetjük magunkat Steinermandlra (2213m). Olgit és Angikát még elkísérjük a villában elágazó útkereszteződésig, melynek jobb ága gyakorlatilag nagyon szelíden viszi fel a látogatókat a tengerszemekig. Ők tehát erre indulnak tovább. Mi viszont Attilával balra fordulunk, és a Goiselemandl irányába tartunk. Tudniillik azon az úton, mint amit tavaly Angikával már egyszer bejártunk.
![]()
Visszapillantásban a Goiselemandl
Első aznapi célunk az út mentén trónoló Goiselemandl (2433m, fenti képeken). A csúcsáról visszaereszkedve, majd tovább a keskeny, kitett és sziklás ösvényen, a hegy gerince alatt. Indulástól számítva körülbelül 1:15 óra alatt érjük el a tavakat. Érdekes, hogy a Hohe Tauern Nemzeti Park itt húzódó határa éppen kettéosztja a Neualpsee együttest. Mi átlépjük eme képzeletbeli mezsgyét, és immár a Nemzeti Park területén található fő célunk felé baktatunk.
![]()
A nagyobbik tó közepén egy kisebb sziget egy kereszttel van ellátva (vajon mit jelenthet?)
![]()
Már látszik a kereszt, lásd a kép közepén a kidudorodáson
![]()
Itt jobbra fenn, már egészen szépen kirajzolódik…
Elég gyorsan sikerül megpillantanunk a hívogató keresztet. A tavakat megkerülve, először enyhén emelkedik az út, majd a csúcsok közti nyeregbe vezető szakaszon valamelyest igényesebben. A sárga tábával ellátott nyeregben balra ferrata vezet a tulajdonképpeni „Sattelköpfek” felé, míg jobbra az Östlicher Sattelkopf felé, közönséges túraösvény visz (nem árt tehát őket nem összekeverni). Az út vége a keresztig drótokkal biztosított, ami a kitettséget tekintve valóban jó dolog (fenti képek).
![]()
Nos, a kereszthez átmászni és kiállni, nem semmi dolog…
A tavak szintjétől számítva mindössze háromnegyed óra érjük el szép csúcskeresztünket. Mivel erősen kitett és nincs sok hely a lazult és önfeledt elmélkedésre, a kötelező fotózás után visszamegyünk egy szélárnyékos, védett helyig, ahol megejtjük elemózsiaszünetünket (lenti képek).
![]()
Még egy pillantás a Schleinitz felé. Oda majd jövőre?
Tízóraizás után egy fél óra alatt sikerül visszaereszkedni a tavakhoz, majd a gyengédebb turistaúton hamarosan utolérjük Olgit és Angikát, akik terv szerint elérték a tengerszemeket és már útban voltak az ülő lift hegyiállomása irányában.
![]()
Találkozás: éppen beérjük a lányokat
![]()
A képen balra a távolban éppen egy zivatar szakad alá
Együttesen megejtünk még néhány fotót a Steinermandl csúcskeresztjénél is (fenti képek). A levegő nedves és a látási viszonyok sajnos nem a legjobbak. Egy front közeleg. Aznapi kirándulásunkat, a „Die Alm Zettersfeld” elnevezésű vendégellátó kunyhó teraszán fejezzük be, megkóstolva a főúr specialitását, a hat különféle sajtból készült Käsenockerlt (Kasnock’). Állítása szerint, messze földön és különösen pedig Osttirolban a legfinomabb. Mert ilyet kreálni nem tud senki más (szerinte). Miután megkóstoltuk, úgy gondoljuk, hogy valóban igaza lehet.