Egy nyári kánikulagyanús napon, északi irányból érdemes megközelíteni a Hohe Wand platóját. Így nagyobb az esélye az elcsigázott vándornak, hogy kellemes árnyékos utakra lel. Nos, mi is így vagyunk Angikával, egy számomra is még teljesen ismeretlen úton kívánjuk becserkészni a Waldegger vendégházat, mely tudvalevő a Széncinke (Kohlmais) 1005 méteres lapos csúcsa tövében található.

A megtett táv (Scheuchenstien GPS [47.8366, 15.986717], Panoramaweg, Kleine Klause, Jagdsteig, Waldeggerhaus, Gasthaus zur Kleinen Kanzel, Kleine Kanzelsteig, Scheuchenstein) 11.7 km, 690 m szintemelkedés, bruttó 6:10 óra (nettó 4:00 óra)

Miesenbach/Scheuchensteinből indulunk, a Gauermann múzeum melletti parkolóból. A múzeum csak hétvégén és ünnepnapokon van nyitva, így, keddi napon, csúcsostromtól nem tartunk. Egy információs tábla valami szép panorámautat ígér, amihez egy még szebb, szurdokban vezető utacska vinne. Csakhogy a szurdok, kőomlás veszélye miatt le van zárva. Mellette, illetve felette vezet egy más aszfaltút, mely szintén kőomlással fenyeget. Később meg is látjuk, hogy miért riogatnak ilyesmivel, merthogy a helybéli Hausberg északi, meredek fala ugyancsak cudar állapotban van. Nem is lenne csoda, ha onnan valami kioldódna. Na, de szerencsére ez a szakasz elég rövidke, sietős léptekkel, pár perc alatt túl vagyunk rajta.

Jöhet a panorámaút, ami egy harmatos kaszálómezőn át visz (fenti képek). Az út folytatását itt nehézkes meglelni, mert nem sokan használhatják, bár úgymond minden út Rómába vezet alapon, egyszerűen csak a mező magasabban fekvő túloldala felé kell haladni, mindegy hogyan és miként alapon. A „panorámaság” pedig abban rejlik, hogy fordított irányban, azaz nyugat/délnyugati irányba tekintve, mi más, mint a Schneeberg köszön vissza.

A továbbiakban, árnyékos erdők alján elérjük a Kleine Klause torkolatát, ahol háromfelé ágazik el a turistaút. Balra a jócskán felfelé kunkorodó Krumme Riess, egyenesen tovább a jól ismert vasalt út jönne, illetve jobbra fel a Jagdsteig, ami egy teljesen átlagos turistautat ígér, egészen a platóig. Nos, mi ez utóbbit választjuk (lenti képeken), annál is inkább, mert valahányszor erre vetődtem, eszembe sem jutott, hogy a Kleine Klause kengyelvasain kívül itt bármi más is szóba jöhetne.

Cirka háromnegyed óra elteltével érünk ki a platón vezető aszfaltútra, melyen balra kanyarodva, még félóra járás a Waldeggerhaus. Itt elköltjük déli elemózsiánkat, majd visszaereszkedünk az aszfaltútra és a jelenleg bezárt Gasthaus zur Kleinen Kanzel felé vesszük az irányt. Még mielőtt elérnénk a vendégházat, jobbra lefelé terelget a völgybe visszavezető kellemes kis turistaút, mely semmiféle meglepetést nem okoz. Így tehát egy teljesen új körúttal sikerült gazdagítani túráim tárházát.

Ez az útvonal különösen olyankor ajánlott, amikor úgymond hétágra süt a nap. Az említett kőomlás veszélyét pedig mindenkinek magának kell felmérnie és elbírálnia.