A Nagy Ötscher kisöccse, a Kleiner Ötscher, egy ritkábban látogatott, de annál érdekesebb és érdemesebb hegy. Hosszú hetek óta, ez az első igazi hegyi túrám, ahol egyedül, a saját megszokott tempómat diktálhatom. Egy lélek nem sok, de még annyival sem találkozom. Messze földön-távol, egyetlen élő emberi lény sem keresztezi utamat.

A fenti nyomvonal szerint megtett táv mindössze 9 km, 700 m szintemelkedés bruttó 3:15 óra (vendégházak nincsenek); nettó 2:50 óra lenne

Lackenhofból indulva elsőként az 1283 méteren fekvő Riffensattelt célzom meg. Ez egy nyereg (fenti képen), ahol négy különféle túra-útvonal találkozik. Itt fordulok jobbra, fel a Kleiner Ötscher gerincére. Később az ösvényről leválik a Gemeindealpe/Brunnsteinalmra tartó út. Én maradok a gerincen, könnyű fordulókon és kaptatók sorozatán érem el, nem várt gyorsasággal a kitűzött célom.

Pillantás déli irányban, a távolban jobbról egyetlen hegyet tudok beazonosítani, az pedig a Dürrenstein (a legmagasabb)

Visszapillantásokban a Großer Ötscher (a lenti képeken is)

Odafenn letelepszem a kereszt melletti padra (a képeken a pad nem látszik) és egy jó negyedórát gyönyörködöm a tájban, miközben elmajszolok egy almát és iszom, mert nagy a meleg. Idefenn azonban jól elviselhető. Nem sietek az ereszkedéssel, de annak is meg kell történnie.

Lefelé a jól látható csapáson

A kép jobb oldalán a Scheibe és a Scheiblingstein-páros, lejjebb közelítésekben (keresem a felfelé vezetö út szalagját, és meg is találom)

Gyengéd lejtökön érem el, a csak télen üzemelő libegő hegyi állomását. Innen aztán a kék sípályát követve térek vissza a völgybe. Egy remek, kondíciót fejlesztő, csendes túra, távol mindenféle zsibongástól.

Visszaérkezés: a felvonó völgyi állomása