Érdemes-e egyáltalán arról szólni, hogy búcsúzik az ősz, miközben minduntalan visszatér? Hol van itt eltávozás, elmúlás? “Felszabadult jobbágy” lévén, bármikor nekieredhetek. Például akár egy rendes, becsületes hétfői munkanapon is, ha a reggeli időjárás-jelentés elég optimista. És pedig az! Merthogy egy déli áramlattal inverzió áll be. Mindössze 24 órára. Odafenn a hegyen akár 12 C fok is lehet, míg a völgyben fagypont körül marad a hőmérséklet. Nosza, induljak valamerre, mindegy mely irányban, csak kibukkanni a ködből, napot tankolni. Mantraként ismételgethetem, a korábbi alkalmak során megfigyelteket, hogy tudniillik “a hegy tetején szellő is alig lebben, és ha olykor-olykor mégis, akkor csak gyengéden”. Eközben a hanyatló pályáján járó későőszi nap langymelege nyaldos. Csak telefonnal készítek pár fotót (mert nem volt szándékomban), kizárólag az ilyenkor kiérdemelt, kedvenc elektrolitom kedvéért.