Az idei évzáró túra léte vagy nem léte, évvégi gyengélkedésem miatt, sokáig kétséges volt, de aztán valahogy sikerült összeszednem magam (bár meglehet túl korán vágtam bele). A lényeg, hogy a választás a tavalyi „rettenet” kivasalására esett, ami így utólag is egy remek döntés volt. Idén, büntetés gyanánt, mindenki számára kötelező viselet volt a hótalpak cipelése, tudniillik most valóban feleslegesnek bizonyultak.

A megtett táv Retteneggből indulva [GPS: 47.523767, 15.7774 ] a Planetenwegen, a Fischbacher-Alpen gerincén a Roseggerhausig majd lefelé a jelölt turistaúton (fenti nyomvonal szerint) cirka 14.3 km, 900 m szintemelkedés bruttó 6:30 óra alatt (nettó 4:30 óra)

Az idei kiruccanásunk jóval gyengédebbre sikeredett a tavalyinál. Nem kellett méteres hófúvásokkal megküzdenünk, hanem egyszerűen csak követni a jelölt „Planetenweg” turistautat. Az időjárás is most mellettünk áll, mert a mélykék égről akadálytalanul ragyog a nap, szellő ha lebben, az is ártalmatlan, egy szó mint száz, kívánni sem lehetne jobbat. Eme mennyei körülményeknek köszönhetően, két órával rövidebb a körünk, annak ellenére, hogy a Roseggerhaus kunyhóban, nem sietnek a kiszolgálásunkkal, és a tervezettnél valamelyest tovább kényszerülünk időzni.

Attila éppen most érte el idei kitüzött célját, a mindennap legalább 10 km integrált végösszegét, az évi 3660 megtett fitnessz-kilométert

Az idei viharok maradványa, a kidőlt hatalmas fenyők sokszor akadályoznak

Cirka 2:30 óra alatt érkezünk a Fischbacher-Alpen napsütötte gyönyörű gerincére, amit csak rút szélturbinák látványa árnyékol be. A kilátás tökéletes. Akár kilométerek százaira is el lehet látni, úgy mind a Hochschwabra vagy a Gesäusebergre. Nem is győzünk betelni a nem mindennapi látvánnyal.

Cirmi türelmesen, sziesztázva várja a csupán csak gyengébb teljesítményre képes túrázókat, akik tüdejük utolsó lebenyeit prüszkölve érik el a platót

Na végre itt vagytok már?

Hoschschwab és Veitschalpe…

A Peter Bergner-Warte

Majdnem egy teljes óra még elérni a Roseggerhaust. Itt a kiszolgálás említett alkalmatlansága miatt (gyér vendégsereg ellenére), nagy és egyre mélyülő lyukakkal a gyomrunkban, másfél órát vagyunk kénytelenek rostokolni. Na, de végre, vontatottan bár, de sikeresen kikloffolják és meg is sütik a kirántotthús adagjainkat, miközben természetesen helyi törzsvendégek felettébb feltűnően élvezik a gyors kiszolgálás előnyeit. A labanc vendégházak tipikus és gyakran tapasztalt mintája. Korábban már megírtam ezzel kapcsolatos negatív és kiábrándító tapasztalataimat (magyarul, az idegen odatévedt vendég, vagy turista sok esetben, nem kívánatos).

Na, de egyszer csak minden szenvedésnek vége van, úgy az itteni várakozásnak is és végre, még a késő délutáni napfényben, sikerül alászállnunk a rövidebb turistaúton, tudniillik ami tavaly elérhetetlenül behavazott volt. Alig két óra alatt sikerül visszaérkeznünk Retteneggbe. Remek túra, köszönöm társaimnak az elnézö körültekintést, hogy szó nélkül tolerálták személyem gyengélkedő teljesítményét.