Reggel még sűrű felhők gomolyognak a Seiser Almon és a Schlern sziklái is pára felhők mögé rejtettek. Az alsóbb régiókban, úgymint Kastelruth felett, délre felragyog a nap. Odafenn viszont marad a felhőbe borult világ. A szállásunk feletti Marinzen-Almon, cirka 1500 m szinten van esélyünk némi napot tankolni, így spontán elhatározzuk, hogy kísérletet teszünk vele. Ez teljes siker. A Marinzenalm konyhája kiváló. Ebéd után tovább állunk a szomszédos Schafstallhütte felé egy kávéra, majd egy természet alkotta különleges sziklapadot útba ejtve és megtekintve (ún. Hexenbänke) érkezünk vissza a szállásunkra.

A Marinzenalmon valóban süt már a nap, de mint a háttérben látható, a Schlern teljesen a felhökbe veszett

Hát igen, azok a fránya felhők nem akarnak onnan eltakarodni

A háttérben a Puflatsch

Érkezünk a Schafstallhüttehez

A kunyhó egy kis remekmű

Ama bizonyos boszorkánysággal avagy boszorkányok által faragott sziklapadok

Egy vadonatúj kabinos felvonót kapott Kastelruth és a Marinzenalm

Kastelruth eggyel lejjebb a völgyben

A háttérben a Schlern, még most is felhőkben

Kastelruthból egy teljesen felújított kabinos felvonó is közlekedik a Marinzenalmra. Úgy látom, három sípályát is kijelöltek már a téli szezonra a sízőknek. Azt nem tudom, hogy vajon a korábbi és immár lecserélt kétüléses lifthez is volt-e valamiféle sílesikló hozzárendelve. De mindegy, a lényeg hogy a következő szezontól már nem kell okvetlenül a Seiser Almra vonulnia annak, aki Kastelruthban a lesiklás művészetének kíván hódolni.