Erős de nem viharos szél, -5/-7 C fok, kevés napfénnyel, így szól az időjárás-jelentés. Széllel fokozva, ama bizonyos „windchill” effektus miatt, az érzékelhető hőmérséklet elérheti akár a -10/-12 C fokot is. Jól be kell bugyolálnom majd magam. Valami olyan túra kellene ilyenkor, ami nem tör túl magasra. A klasszikus Ramsental-Unterberg körút megfelel a kívánalmainknak. 9:10 órakor vágunk bele. Meglep, hogy szinte teljes a szélcsend és a fagy sem fitogtatja erejét. Hótalpakra nincs szükség, legalábbis a gyér hótakaró erre enged következtetni.

A táv (Ramsental, Bettelmannkreuz, Kirchwaldberg, Unterberg, Lamwegtal, Myralucke, Ramsental) összesen 11.4 km, 840 m szintemelkedés bruttó 4:35 óra alatt (nettó 3:50 óra)

Bő félóra a Bettelmannkreuzig, ahol az út kettéágazik. Jobb ága a Kieneckre vinne, mi pedig balra tartunk. Egy olyan bizonyos Winter-Wonderlandon át, hamarosan érkezünk a Kirchwaldberg alá, majd némi tanakodás után fel is mászunk erre a sziklaszirtre. A minapi hóesés óta, mi húzzuk itt az első nyomvonalat. A csúcson (10:10) élénk szél libeg, jól hűti a csapzott, felhevült testet.

10:45-kor megkezdődhet az Unterberg végső csúcsostroma. Az idő továbbra is kedvez. A Kirchwaldberg huzatos tetejét kivéve csend és nyugalom honol a tájon. 11:15-kor érjük el a síterepet, majd 11:35-kor már a csúcson vagyunk. Kedvenc uzsonna-padom iránt nagy az érdeklődés, mások is itt szeretnének szusszanni egyet. A hegy tetején, tudniillik, elég sokan vannak, ami a mi idáig vezető magányos utunkról nem mondható el.

Még nincs 12:00 óra, amikor odébbállunk. Az egyik sipolyán, helyenként tekintélyes mélységű hóban bukdácsolunk lefelé. A hó vastagsága elégséges a síeléshez is, a gond csak a lesiklás hosszával van. Úgy 200-300 méter szinttel a csúcs alatt aztán annyira elvékonyodik a takaró, hogy a sítalpak siklófelülete óhatatlanul durva karcolások martalékává válhat.

13:07-kor érkezünk a Myralucke barlang szájához. Már számtalanszor elhaladtam itt, de még soha nem kukkantottam meg a tulajdonképpeni bejáratát. Nosza ezten is essünk túl. A barlang persze sötét, lámpa nélkül legfeljebb a bejárati részt lehet megtekinteni. Köszönöm Péternek és Olivérnek, hogy ma társaim voltak. Reméljük a jövőben még több más túrát is megejthetünk ebben a felállásban.