Folytatom a Schneeberg becserkészését. Sorra veszem és kipróbálom a legnépszerűbb platóra vezető utakat. Ma a Nandlgrat volt soron, mely a Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) szerinti első fokozatú, azaz nagyon könnyű mászó ösvény. Valamivel könnyebb, mint a Herminensteig. A rendes négyvégtagos mászás nehézsége leginkább csak az egy mínuszt éri el, illetve az út végén van egy egyesre (mínusz és plusz nélkül) értékelt szakasz is. Lefelé a legrövidebb úton, a korábban már megismert Fadensteigen ereszkedtem le, csak most nem ködben, hanem ragyogó napsütésben.
 |
 |
Ma jól bejött az elmélet, miszerint a kánikula elöl felfelé is meg lehet szökni, mert 100 méterenként egy fokkal csökken a hőmérséklet. Az egyik korábbi (Herminensteig) kalandom alkalmával az említett feltételezés csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, aminek persze meg is ittam a levét.
Az előrejelzés a mai pénteket a kalendáriumi év utolsó legforróbb napjának kiáltotta ki. Ez persze, enyhén szólva, nem nyugtatta meg kedélyeimet. Így történhetett, hogy ezúttal már kora reggel 6:30-kor ott csörtettem a Schneeberg alatti Weningersteigen, mely Losenheimből visz fel a Ferdinand Bürkle kunyhóhoz. Úgy gondoltam ugyanis, ha elég korán indulok, valamelyest elejét vehetem a nap tűző erejének. Ahogy ott baktattam, bizalmatlanul méregetve az éppen felkelő nap első gyengéd sugarait, csak azt sajnáltam, hogy nem sikerült még korábban, már pirkadatkor (6:04) nekivágnom.
Ahogy így morfondírozok magamban, veszem észre, hogy az erdő körülöttem kezd susogni és szuszogni. Először csak halkan, majd egyre hangosabban zúg, és már-már jajgat, ahogy a hideg északi szél rátelepszik a fák koronáira. Mire a Bürkle kunyhóhoz érek, a kellemes korareggeli idő a múlté. Olyan hideg van, hogy egy plusz réteg hosszú ujjút kell magamra húznom és a tervezett kis élvezetes tízóraimat elfújja a szél. Az elemózsiát ugyan elfogyasztom, de csak állva és tipródva, mert szinte már-már didergek a fuvallatokban. Na, mondom, ennek csak a fele lehet komoly (a másik fele tréfa), mert mára így, vagy úgy de felhőtlen napsütéses kánikulai időben egyeztek meg a helyi meteorológusok. Erről persze a kandi északnyugati szél semmit sem tud, és szerencsésen el is kísér egészen a Schneeberg tetejéig, aminek köszönhetően a Nandlgraton nem lett belőlem pirítós.
Kis bonyodalom, hogy a Losenheimből vezető erdei ösvény (Weningersteig) útépítés miatt hivatalosan le van zárva (egy árválkodó tábla tanúsága szerint). Az eredeti turistautat tömegével zárják el a szép szál kivágott fenyők. Elég elszomorító látvány. Ügyes és tapasztalt túrázók viszont kitapostak egy új utat, mely a régi fölött vezet az erdőben, ezért aki mostanában jár majd arra, nem árt kicsit nyomot olvasni (lásd az albumot is).
Sztefano-Space 
