Harmincas napozókrém többszöri felvitele ellenére is vörösre égett a tarkóm…

A Hochweichsel (más források szerint Hohe Weichsel) az Aflenzer Staritzen magányos csúcsa, alig valamivel emelkedik a mágikus 2000 méter tengerszint fölé. A Hochschwabcsoport legkeletibb nyúlványa Seewiesen hegyi falucskát védi, az északi frontoktól. Jellege megegyezik a Hochschwab erózió kerekítette szelíd arculatával .

A megtett táv (Seetal, Seewisen, Sebergsattel, 855-ös turistaút, 853-as út, Hochweichsel, 853-as út, Jägermayer-Steig, Voisthalerhütte, Untere Dullwitz, Seetal) 24.5 km, 1670 m szintemelkedés bruttó 10 teljes óra alatt

Az Aflenzer Staritzen gerincén vezető hosszú turistaút önmagában nem tartogat komoly technikai kihívásokat a tarsolyában, annál inkább az állóképességet és a kondíciót próbálja. Mert egy dolog odafenn elbóklászgatni, más pedig feljutni, majd pedig leereszkedni.

Seewiesen temploma mellett/alatt elhaladva

Hetek-hónapok már-már hiábavalónak tűnő várakozása után végre teljesül a túrához szükséges legalapvetőbb időjárási feltétel. Stabil, száraz, napsütéses és főleg pedig viharmentes túra időt ígér a meteorológia! Indulás!

Elérem a Seebergsattelt

Egy szép nagyra elnyújtott kört kívánok megtenni, mégpedig úgy, hogy a kaptatója kerüljön a túra kezdetére (tudniillik amikor még virgonc a vér). A Seewiesen nyugati oldalán található Seetalban parkolok tehát, ahová a Dullwitzok felől, (majd onnan érkezem) gond nélkül le lehet sétálni.

7:00 órakor indulok keleti irányba, Seewiesn felé, hogy elérjem első köztescélom, az 1246 méteren fekvő Seebergsattelt. Ott is kezdhetném, hisz tágas parkoló várja a hegyek szerelmeseit, de akkor a túra végén még egy óra kaptatás és 300 m szintemelkedés várna  rám.

Kilátás az Untere Dullwitzba, balról a Feistringstein látható

A jól jelzett 855-ös úton kezdem meg a tulajdonképpeni plató-ostromot. Eleinte teljesen hétköznapi kaptatón araszolgatok felfelé, majd egy hosszú és kellemetlen traverz következik. Később északnak fordul az ösvény és alaposan bekeményít. A feljebbjutás érdekében itt-ott úgymond kezet is kell emelni a sziklára.

A füves plató, jobbról a Mieserkogel, amire nem megyek fel

Megkönnyebbülés felérkezni a dimbes-dombos platóra (9:00). Jól lehet követni a kitaposott  turistaút vonalát. Hosszú, kilátásban, panorámában különösen gazdag vándorlás következik.

Még egy pillantást érdemel a Feistringstein. Jól látható az a bizonyos szakadék (bevágás) amiben a hasonnevü Klettersteig vezet

Tulajdonképpeni fő célom elérése érdekében, 10:20-kor el kell hagynom a normál turistautat. Egy jól jelzett helyen jobbra leágazik a Hohe Weichsel felé vezető ösvény. Jelzések a továbbiakban nincsenek, de a nyomok egyértelműen kalauzolnak a hegy szelíden emelődet nyugati oldalára, melyen át különösebb izgalmak nélkül lehet feljutni a csúcsra (10:50).

Beúszik a képbe fő célom a Hochweichsel

Itt a táblával jelzett helyen kell letérni jobbra

A csúcson

Pillantás a Ringkamp felé és az alatta elterülő Obere Ringbe. Középen a távolban a Hochschwab csúcsa

Fenti kép közelítve (Ringkamp 2153m, Hochschwab 2277m)

A kép közepén a tábla (lenti képen), mely balra, a Vosithalehütte felé terel

A kitérőre cirka másfél órát kell betervezni. 11:30-kor érek vissza a fő turistaút vonalára. Másfél óra elteltével vagyok a Ringkamp és a Hutkogel alkotta nyeregben. További egy óra a Jegermayer Steigen elérkezni a Voisthalerhüttehez, ahol megejtem jól megszolgált déli pihenőmet. Ekkor már 7 órája vagyok úton és bizony jól esik lehuppanni eme hegyi-oázis napsütötte teraszán.

Az ételkínálat hagy némi kívánnivalót (kétféle leves és egyetlen főétel-féleség van porondon), de mivel a mondásos vasszöget is megenném, nem sokat teketóriázom. Sült krumpli tükörtojással. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy hasonló kunyhók, hasonló helyzetben azért jobban igyekeznek (lásd a jóval magasabban elhelyezkedő Schießtelhaust), mert szerintem tutira csak ezen múlik.

A kép közepén a Voisthalerhütte

A Vosithalerhütte festöi környezetbe ágyazva

Közben megtudom, hogy a jövő szezonban (2019) szanálás miatt nagy valószínüséggel nem lesz nyitva a menedékház. Valószínüleg egy teljesen új épül, a régi helyén, vagy egy picivel odébb. Részletek itt olvashatók.

14:30-kor kezdem meg a végső ereszkedést. Nem sietek, mert egyrészt remek az idő, másrészt pedig testileg képtelen lennék rohanni. A fáradtság lassan begyűrűzik a derekamba. Minden lépés egy-egy apró kis gyötrelem. Örülök, hogy a papírforma szerint 2:30 alatt, 17:00-ra visszaérkezem a reggeli kiindulópontomba.

A Voisthalergase

Összességében egy nagyon szép, de méreteit tekintve az átlagosnál jóval igényesebb túráról van szó. Tervezéskor különösen nagy figyelmet kell szentelni az időjárásnak, mert odafenn a platón egy esetleges zivatar vagy front elöl nincs mód a menekülésre.