Általában majdnem minden tájegységre érvényes, hogy szinte kötelező felkeresni a vidék azon “zászlóshajóját”, mely nélkül, nem lehet nyugodt szívvel kijelenteni azt, hogy ott jártunk. Nos, a Linzer Dolomiten esetében ez egyértelműen a Karlsbader Hütte. A katlan, amelyben fekszik, körös körbe véve éles szegélyű, csak tapasztalt sziklamászók számára elérhető csúcsokkal.
![]() |
![]() |
A fenti nyomvonal szerint, a Laserzbach völgyében megtett táv körülbelül 12 km, 680 m szintemeledés bruttó 6:20 óra alatt (nettó 4:20 óra) |
Ismét magasra autózunk. A vad szépségű Dolomitenhütte (lenti képek) alatti, 1600 méteren fekvő nagyparkolóból indulunk. A vám 6€, itt nem automatizált (mint a Hochsteinen), hanem manuális. Egy kedves hölgy nyitogatja és csukogatja pénzbeszedés után a sorompót.
Zimankós még a kora délelőtt. Ennek megfelelően szaporázzuk lépéseinket a széles erdészeti úton, hogy valamelyest átmelegedjünk. Később az út elágazik. Kevésbé tapasztaltak, illetve a hegyi biciklisek továbbra is a morzsalékos sziklával borított széles utat használhatják. Aki viszont jobban érzi magát keskeny erdei ösvényeken, az jobban jár az erre a célra jelölt alternatív turistaúttal. Mi is így teszünk.
A Lasezbach, mely a Laserzsee túlfolyása, egy idöszakaos patak
A koradélutáni órákig még túltengenek a párafelhők, amiket a csúcsok mágnesként vonzzanak magukhoz. Bő két óra (2:15) alatt érkezünk a vendégház tövébe. Csak itt bukkan elő a katlan alján megbúvó Laserzsee.
Érkezünk a Hüttének helyet adó katlanba
És íme felbukkan maga a Karlsbader Hütte is. Gyönyörű, megható látvány.
A kép közepétöl, kissé balra hajolva, vezet az út a Laserzwandra. Kattint teljes felbontáshoz. Lent, közelítésben az út cikk-cakkja.
Közben még felderítem egy esetleges, majdani csúcsostrom útvonalát (fenti képek). Az ugyan igaz, amit az elején említettem, hogy az itteni csúcsok megmászása haladó sziklamászói tudást igényel, egyetlen kivétellel. Ez a 2614 méteres Laserzwand, mely leírások szerint, és láthatólag, túrázók számára, mászás nélkül is elérhető.
A Hütte napsütötte teraszán tett látogatásunk után becserkésszük a tavat. Körbejárása nem is olyan egyszerű, tudniillik jelöletlen szikla rengetegen kell átvergődnünk, illetve egy szakaszon függőleges sziklafal zárja el az utat. Itt egy improvizált, helyenként jól követhető utacska kapaszkodik fel a fal tetejére, majd onnan le, elérve egy jelzett turistautat (mely a Panoráma ferratákhoz vezet).
Visszapillantás a Karlsbader Hütte felé
Odaát tegnapi csúcsunk a Böses Weibele (lenti képen közelítésben)
Nehéz szívvel, abban a reményben búcsúzunk a tájtól, hogy nem utoljára jártunk itt. Az említett Lasezwandon kívül még a Rudl-Eller Weg is becserkészésre vár.