Van Kahlenberg S, M, L, XL és XXL méretekben. Az S a standard tréningköröm, kizárólagos célja Josefsdorf, miután azonnali ereszkedés következik. Az S-nek vannak variánsai, mint arról már beszámoltam. Az M abban különbözik az S-től, hogy Josefdorfból egy szédületes vágtában leereszkedik a Josefinenhütte szintjére és egy rövid, de igazi S1 trailt követve bukkan ki a Sulzwiesen, miután jöhet az ereszkedés. Az L még csak terv, de annyit elárulhatok, hogy egy Weidlingen át vezető körről van szó. Az XXL egy igazi gatyarohasztó túra Scheiblingsteinen át.

A táv (Freudenau, Nußdorf, Wildgrube, Kahlenberg, Rohrerwiese, Jägerwiese, Sulzwiese, Nußdorf, Freudenau) 53 km, bruttó 5:00 óra (40 perc ebédszünettel) és 780m szintemelkedés.

Tegnap Cirmivel a még fel nem derített XL variáns volt tervben. A vonalvezetés kezdetben követi az M illetve az L vonalát, de nem száll alá Weidlingbe, hanem megkerüli a Hermannskogelt és a Rohrerwiesenél egy balraáttal visszafordul a Jägerwiese irányába majd ismét a Kahlenbergen (illetve a Sulzwiesen) lyukad ki.

Itt lyukadunk ki a Wildgrubeból

Mivel a parkolás a Kahlenberg alatt problematikus (enyhe kifejezéssel élve), Freudenautól indulunk a Duna mentén kellemes tempóban. Alig 1 óra alatt érünk Nußdorfba, ahol megkezdődik a kaptatás. A Wildgrube mélyét választjuk feljutni első célunkba a Kahlenberg legtetejére, majd innen lehuppanunk Josefsdorfba és egy aszfaltúton tempósan ereszkedve a Josefinenhütte mellett beszállunk az erdőbe.

A tábla szerint a Stadtwanderweg követi a hivatalos hegyibiciklis útvonalat

A Stefaniewarte tövében (Kahlenberg)

Cirmi még nem bringázott singletrailon, így jócskán megilletődik a terep nyújtotta kihívásokon. Emlékszem, amikor legelőször merészkedtem erre, nekem is majdnem kiverte a biztosítékaimat. Tény, hogy az egész kaland legfűszeresebb részéről van szó. Meredek ereszkedések és kaptatók láncolata, gáncsoskodó gyökerek, öklömnyi meg gyermekfej nagyságú sziklákkal tarkított hepehupák. Tulajdonképpen csupa olyan dolgok, amik egy igazi mountainbájkos szívét melengetik. Az utolsó csípős paprikás akadály egy széles erdészeti útra történő lelket kirázó ereszkedés.

Valahol a széles erdészeti úton a Hermannskogel alatt

Innentől kezdve sokkal szelídebb terepen bringázunk. Kanyargunk jobbra-balra, ereszkedünk és emelkedünk, de minduntalan csak mértékkel. Sajnos az erdészet és a brutális fakitermelés komoly sebeket ejt a vidéken, ami nem kifejezetten járul a túra előnyére.

Jelentős kihívás még Rohrerwiese és a Sulzwiese közti kaptató. Na, nem a technika, hanem a cirka 200m szintemelkedés miatt, amivel vissza kell tornázni magunkat a Kahlenberg szintjére, hogy ezután a Krapfenwald érintésével vágtázzunk le Nußdorfon át a Duna szintjére.

A Krapfenwald elérése az erdei szakaszok végét is jelenti