A Brandschneide, más nevén a Camillo Kronich Steig, Kaiserbrunnból vezet fel a Rax platóra. Még nem ismerem. A leírások alapján egy vad sziklakulisszába ágyazott alpesi ösvényről van szó. Ínyemre valónak tűnik.
 |
 |
|
A táv (Kaiserbrunn, Brandschneide, Rax-Seilbahn-Bergstation, Jakobskogel, Ottohaus, Törlweg, Hischwang, Erste Wiener Wasserleitungsweg, Kaiserbrunn) cirka 18 km, 1340 m szintemelkedés és bruttó 7:10 óra |
|
A vasárnap továbbra is remek túraidővel kecsegtet, bár a délutáni órákban egy-egy heves zivatar veszélye nem teljesen kizárt. Ennek okán már 7:00-kor nekivágok. Aki netán hasonló túrát tervezne, és nem kempingezik helyben, az inkább még valahol a Höllentalban parkoljon, mert Kaiserbrunn egyszerűen túlcsordult, egy tűt is alig lehet ott leejteni.
A Brandschneide mindjárt derekasan kezdi. Először szép meredek bükkerdőn át, majd az első drótköteles biztosítás után kezd durvulni terep, egyre többször köszönnek rám csupasz sziklafalak. A turistaút jellegénél fogva a Hoyossteigre emlékeztet, csak itt kevesebb a vasalás. Sajnálatomra az igazi élményt nyújtó csupasz-sziklás szakasz elég rövidre sikeredik miután az út egy vihar döntötte fenyvesen vezet tovább. A szép szál fatörzsek sorompóként zárják el az ösvény vékony csíkját. Egy ízben még a hátizsákot is le kell vennem, hogy egy fatörzsek közti résen átpréseljem magam. A Brandschneide és a Gsolhirnsteig tavaly ősszel le voltak zárva, gondolom ez lehetett az oka.
Jó tempóban, 2 óra 15 perc alatt érem el felvonó hegyi állomását, majd egy fél órával később már a Jakobskogelon teszem tiszteletem. Mélyen szántó, vészjósló szürke hasú felhők tarkítják a kilátást. Nyoma sincs a tegnapelőtti verőfénynek. Olyan, mintha máris valami zivatarféleség készülődne. Gyorsan le is szaladok az Ottohausba, ahol pontban 10:00-kor megejtem tízóraimat.
Egy egyed órával később, 10:15-kor megkezdem az ereszkedést a Törlwegen. Felfelé már jöttem arra kétszer is, de lefelé még soha. Minél lejjebb érek, annál barátságosabb az idő. Ha visszapillantok a plató felé, látom, hogy ott továbbra is szürke felhősereglet dominál. Végül is hinni lehet az előrejelzésnek, mely felhőtornyokat ugyan ígért, de zivatart inkább csak Salzburg, Tirol és Stájerország hegyvidékeire.
Lefelé egyáltalán nem sietek, így aztán 2:30 alatt érkezem Hirschwangba. A lábam már tiltakozik a bakancs szorítása ellen, de még egy hosszú út áll előttem. Hirschwangból az Első Bécsi Vízvezeték Úton (Erste Wiener Wasserleitungsweg) megyek vissza Kaiserbrunnba. Először a Schwarza bal partján majd a jobb parton kacskaringózik az út szalagja, hol fel, hol meg le, ami még cirka 60-80 m plusz szintemelkedéssel járul a már teljesített hegyi adaghoz. Irigykedve tekintgetem a Schwarza kavicságyában sütkérező strandolókat. A smaragdzöld, kristálytiszta patakvíz ugyan hívogatóan csobog, de senkit sem látok a vízben. Tudom is az okát, borzongatóan hideg.
Sztefano-Space 
Mi amikor 3-4éve a Brandschneide-n akartunk felmenni a Rax-ra, közvetlenül az elején nem vettük észre a balra felvezető ösvényt. Az ordító sárga jelek (album 2,kép) azóta kerültek fel, akkor észrevehetetlen volt. Ezzel tudtunk nélkül a Grosses Wolfstal-ban haladtunk a hegyre. Az elején még határozott csapás haladt, sőt egy függőleges részen vaslétra is volt, de idővel gyanús lett, hogy ez nem az az út. Később már semmiféle csapás nincs. Nem fordultunk vissza, végig a völgy esésvonalában haladtunk felfelé, bízva abba, hogy nem egy függőleges sziklafallal zárul a platónál. Szerencsére nem. A legvégén kb. 10 métert kellett még bujkálni a törpefenyők között és szó szerint a sétálgató felvonós turisták lába elé ér ki az ember. Ha új úton szeretnél felmenni a Rax-ra akkor tudom ajánlani, mert ugyan rohadt meredek végig, de nem törmelékes és mászni sem kell.
Egyébként gratulálok az igényes és rendkívül informatív naplódhoz! Élvezetes túraleírások, szép képek. Élvezettel olvasom.
üdvözlettel
W.Zoltán
Lám, néha kifejezetten szép és érdekes élmény lehet eltévedni. Köszönöm Zoltán a tippet. Máris a teendöim képzeletbeli listáját gyarapítja, bár már korábban is fontolgattam, tudniillik az útvonalat Szépfalusi Csaba is ismerteti 2014-ben megjelent könyvében a “Wiener Hausberge, Nur für geübte”. A 44. oldalon Großes Wolfstahl & Brandschneide címen. Miután Robert Rosenkranz e könyv alapján ugyanabban az évbebn bejárta és beszámolt róla, elmondása alapján, akkor, nem találtam elég vonzónak: https://www.robertrosenkranz.at/tourenbuch/tourenbuch-2014-114-touren-1611-km-135962-hm/9-11-kaiserbrunn-gro%C3%9Fes-wolfstal-jakobskogel-brandschneide/
Megvolt, mármint a Großes Wolfstal felderítése.