Párhuzamok tükrében a Raxon


Puchberg am Schneeberg  úgy viszonyul a Schneeberghez, mint Hirschwang a Raxhoz. Ami a Schneeberg a fogaskerekűje, az a Rax a kabinos felvonója. A Damböckhaus raxbéli szinonimája az Ottohaus és ami a Höllental északi felén a Waxriegel (1888m) az a déli oldalon a Jakobskogel (1736).

Aki tehát különösebb fáradalmak nélkül szeretne magashegyi levegőt tankolni, Alsó-Ausztria keleti szegletében két lehetősége van. Vagy a Szalamanderrel viteti fel magát Hochschneebergre és szörnyűséges 80-90 méteres szintemelkedés árán a Waxriegel tövében koccinthat a hatalmas teljesítményre (láttuk), vagy pedig Hirschwangban ül fel a kötélpályás liftre és a hegyi állomásból kiindulva cirka 150-170 méteres kaptatón veszi be a Jakobskogelt.

 RaxJAngival_2D  RaxJAngival_3D

 RaxJAngivalProfile

A táv (Rax-Bergstation, Praterstern, Höllental-Aussicht, Praterstern, Jakobskogel, Ottohaus, Alpengarten, Rax-Bergastation) cirka 8 km, 300 m szintemelkedés és bruttó 4:15 óra.

Angika még sohasem járt a Raxon, de Waxriegeles csúcsfotója már van, így tehát a soros kirándulás célja nem lehetett kétséges. Egy lazító platósétát tervezünk. Egyszerűen csak élvezni a hegyi legelő édes illatát, megcsodálni az alpesi virágok szín kavalkádját és hátborzongató mélységekbe tekinteni.

A fentiek jegyében először a Großes Höllental felé kinyúló kilátóba sétálunk, melyet a tábla szerint a néhai Rax-király Camillo Kronich nejének, Hedwignek dedikáltak 1910-ben. Ezután a Praterstern érintésével az Ottohaus mellett elhaladva felmászunk a Jakobskogelra. Aki már volt a Waxriegelen, attól itt azért jóval többet vár el a csúcs meghódítása. Az út sziklásabb, kitettebb és hosszabb is.

Hosszasan időzünk fenn a csúcson. Mutatom a Heukuppet, a Rax legmagasabb kiemelkedését (2007m) a Scheibwaldhöhet a Kushchneeberget és a távolba vesző Fischbahcer Alpok vonulatát (Stuhleck & Co.) illetve következő túránk jól kivehető csíkját a Preinerwand és a Seetalerhütte felé. Erre a kerülőre viszont legalább 4-5 órával többet kell szánni.

A Jakobskogel után megejtjük ebédszünetünket az Ottohaus napsütötte teraszán majd még megtekintjük az alattunk fekvő Havasi kertet (Alpengarten). Bár már rengetegszer jártam erre, de a kertben még soha. A látogatás sajnos csalódást okoz, mert a Raxon bárhova tekintünk több és színesebb alpesi virág nyílik, mint ebben a kis körülkerített szentélyben. Ráadásul nem egyértelmű, hogy a növények neveit feltüntető címkék mely virágokra vonatkoznak. Sebaj, ezt is láttuk.

A Schneeberg látványával búcsúzunk miközben a hegyi állomás felé araszolgatunk. Szép kirándulás volt, lehet rá építeni a jövőben.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s