A Három Torony (Drei Zinnen) körút


A Zinne szó eredeti jelentésével a német ajkúak sincsenek tisztában. Nos, a Duden szerint a Zinne a várfal felső párkányára épített négyszögletes mellvéd. A Zinne, lőrésekkel kombinált láncolata alakítja a középkori erődök tipikusan csipkés kinézetét. A magyar „Három Torony” fordítás tehát kicsit sántít, de az világos, hogy a Dolomitok védjegyéről, az egyik legszenzációsabb és leglátványosabb geológiai képződményről van szó.

 DreiZinnen_2D  DreiZinnen_3D

 DreiZinnenProfile

A táv az óramutató járásával azonos irányban (Auronzohütte, Langalm, Drei Zinnen-Hütte, Lavaredohütte, Auronzohütte) cirka 10.3 km, 480 m szintemelkedés. A kör hivatalosan nettó 3 óra alatt teljesíthetö, de akkor csak rohanás van, nem látsz semmit. Mi bruttó 5:50 óra után érkezünk vissza a kiindulási pontunkba. Ebbe legalább 1 óra ebédidő is belefoglaltatik.

A dolog lényegéhez tartozik, hogy a cirka 2400 méteren trónoló tornyokhoz edzéssel kifejlesztett kondíció nem szükséges, mert a hegy tövében felépített Auronzohütte (Rifugio Auronzo) szintjére (2320m) kényelmesen fel lehet kocsikázni. Nos, ki-ki hogyan áll ezzel a kérdéssel. A turizmus örvend a látogatók tömeges ostromának, a hegyek valódi szerelmesei nem okvetlenül. Aki mégis a látogatás eme egyszerű formáját választja és Misurinánál nekiveselkedik a fizetős kaptatónak, a vámköteles hegyi út alján kisebb-nagyobb torlódásra számítson. Mi, cirka 15-20 percet araszolgatunk, míg a sorompós vámszedőposzthoz érünk. Ezután 1700m tengerszint felettiről 2350m-re lehet bömbölő lóerőkkel felhajtani. Fenn a parkolás irányított, azaz a parkőrök utasítása szerint történik a szerpentines útkanyarulatok egyik vagy másik oldalán.

A parkoló szintjére érkezve két választása van a ceprek tömegének. Vagy azonnal  a lényegre tér és a lehető legrövidebb úton, a legkisebb ellenállás ellenében alig 1 óra alatt eléri a Drei Zinnne-Hüttet, vagy pedig a hosszabb variáns mentén balról, illetve hát az óramutató járása szerint kerüli meg a Három Tornyot.

Mi az utóbbi, lényegesen hosszabb és valamivel igényesebb útvonalat választjuk, melynek előnye, hogy mégis többet ad és olyan perspektívákat is nyit, melyek a másik, az egyszerűbb út felöl elképzelhetetlenek. Az is kiderül, hogy a Három Torony tulajdonképpen inkább négy, de a negyedik jellegénél fogva mintha nem illene a másik háromhoz, illetve emezek szégyellnék a rút kisöcsi létét.

Utunk teljesen gyanútlanul, enyhe lejtővel kezdi, majd hasonlóan gyenge emelkedőkkel tarkítja, mígnem a Langalm-Hütte után (frissítőt és egyszerű falatokat kínál) egy komoly lejtőn egy mély horpadásba érkezünk. A helyenként ugyancsak meredekre sikeredett lejtő ráadásul még sziklamorzsalékkal is rendesen megáldott, aki nem szokta, most majd kicsit izzadni fog. A katlan alján kifújjuk magunkat és csodálkozunk, hogy innen lentről a Három Toronyból már csak csúcsaik látszanak (az említett negyedik egyáltalán nem).

P1170124

Felkészülünk utunk következő, legnehezebb szakaszára, mely cirka 250-300m szintemelkedéssel éri majd el a Drei Zinnen-Hüttet. Miközben a teljes erejéből tűző napon pörkölődve kaptatunk felfelé, egy helikopter érkezik valakit megmenteni. Tanúi vagyunk, mint emelik be a mentők a szenvedőalanyt a sárga gépbe, mely aztán fülsiketítő robajjal emelkedik a levegőbe, hogy elszállítsa betegét a völgybe.

A Drei Zinnen-Hütte előtti tér olyan, mint egy zsibvásár. Az említett rövid és könnyű úton, mely a Paternkofel alatt visz, libasorban érkeznek egyre újabb hullámokban a tarka tömegek. Az említett körülmények tudomásul vételével, ezen nem is lehet nagyon csodálkozni. A vendégház látszatra képtelen az érkezők éhes és szomjas hadát kiszolgálni. De csak látszatra, mert a helyzet gyors áttekintése után kiderül, hogy csak akkor kell a szinte mozdulatlan és hosszú sorba beállni, ha valaki a napsütötte teraszon kívánja elkölteni elemózsiáját (akkor Selbstbedienung – önkiszolgálás). Ezzel szemben, aki benn foglal helyet, azt elég effektíven és gyorsan kiszolgálják a fürge pincér-lányok.

Némi ebédutáni nézelődés után mi is elindulunk visszafelé a ceprek által folyamatosan ostromlott úton, mely ismét csak új perspektívákat kínál a Drei Zinnenre. Ezúttal oldalról, majd a Lavaredohütte (Rifugio Lavaredo) szintjén a túlsó oldalról is meg lehet csodálni ezeket az impozáns tornyokat. A középső legmagasabb csúcs, csupán csak egyetlen méter híján 3000 méter magas.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s