Ritka alkalomnak számít, hogy december második felében, a Novembergrat, úgymond száraz lábbal, azaz hágóvas és téli felszerelés nélkül is bejárható legyen. December 20.-án vasárnap mi is megtapasztalhattuk, hogy néhány magányosan árválkodó jégburkolaton kívül semmi sem gátolt egy felettébb élvezetes 1/1+ mászásban a Schneeberg napsütötte platójára. Sajnálatos, hogy az ilyen alkalmak az elkövetkezendő években egyre gyakoribbak lehetnek.

A táv (Schneebergdörfl, Schneidergraben, Nördlicher Grafensteig, Novembergrat, Klosterwappen, Fischerhütte, Waxriegel, Baumgartner, Miesental, Schneebergdörfl) cirka 16 km, 1470 m szintemelkedés és bruttó 8:00 óra. A profilon látható “szakállak” a széljárás erejéröl tanúskodnak

Mivel a nap csak 7:41-kor kel és már 16:04-kor nyugszik, alig több mint 8 óra zavartalan napsütés áll rendelkezésünkre egy nagyon hosszú túrához. Ennek értelmében már napfelkelte előtt, 7:30-kor elindulunk Schneebergdörflből. A falucska éppen kilóg a mindent befedő sűrű ködrétegből, így jó rálátásunk nyílink a Schneeberg északkeleti falára. Valahányszor itt járok, megrendít a látvány és egy kicsit összerántja a gyomrom tájékát a szándék, hogy e rideg sziklavilág kulisszái közt találjak utat a hegy legtetejére.

Az első komoly megpróbáltatást a télen-nyáron rideg és barátságtalan Schneidergraben jelenti. Ez egy a sziklagörgeteggel kitöltött tüdőt köptető árok, ahol sok esetben két előre tett lépes után, egy akaratlan visszacsúszás következik hátrafelé. Ennek következtében az itt legyűrt szintemelkedés eleve egy bizonyos (pl. 1.3) koefficienssel szorzandó. Kész megkönnyebbülés cirka másfél órával később elérni a Grafensteiget, ahol könyörületre lelünk, mert szenvedéseink csillapítatnak.

9:00-kor már a Novembergrat beszállójánál vagyunk. Itt engedélyezünk magunknak egy kis pihenőt, elcsomagoljuk a túrabotokat, iszunk és megkezdődhet tulajdonképpeni célunk becserkészése. A szél élénk fuvallatokkal hívja fel magára figyelmet. Itt-ott megpróbál kibillenteni egyensúlyunkból, ami szakadékok szélén és a gerinc kitettebb részein kellemtelenül érint. Kissé aggaszt, hogy ha már itt ennyire virgonckodik, akkor vajon milyen lesz majd a platón.

Végül is a szél ereje nem lépi túl az élvezetes mászáshoz szükséges határokat és felfelé haladtunkban gyengül. A platón (10:40) meg nagy meglepetésünkre egyenesen simogatóvá szelídül, amihez tavaszi langy napsütés szegődik. A törpefenyők közti utcácskák még vastag kérges hóval kitöltöttek, de a halott, megbarnult fű réteg már nagy területeken megszabadult hótakarójától. 

A Klosterwappen felé vezető ösvény alig 200m magasságkülönbséget hidal át, mégis évszakokat választ el egymástól. Míg az 1800 méteren előterülő platón tavaszias olvadás az uralkodó, addig 2000 méteres szinten, azaz a csúcs környékén kifejezetten télies a hangulat (lásd a fotókat). Legutóbbi ittjártamkor a szél ordas módon tépett minket, most meg csak kienegesztelően nyalogat. 11:20-kor érkezünk a csúcskereszthez.

Következő célpontunk a Fischerhütte téli szállása, ahol most csak egyetlen árva túrázóval találkozunk (mert ti. legutóbb tömve voltunk). Kényelmesen kicsomagolhatjuk tehát elemózsiánkat. A nap vígan besüt a kicsiny ablakokon. Szemügyre veszem azt a bizonyos 1€ érmére működő hősugárzót is (ha netán szükségem lenne rá a jövőben).

Visszafelé még tiszteletünket tesszük a Klosterwappen kistestvérén a Waxriegelen is (12:45) majd a domb túloldalán alászállva, az Elisabeth Kirche mellett elhaladva végleg elindulunk a völgybe. Baumgartner állomást 13:50-kor érintjük majd a Miesaltalon át vezető cirka másfél órás ereszkedés után 15:30-kor visszaérkezünk kiindulási pontunkba, Schneebergdörflbe.

		Novembergrat 2015 VIEW SLIDE SHOW DOWNLOAD ALL