Nyári szabink utolsó napján mosolyog ránk az ég, és tehát semmi akadálya egy szép, befejező túrának a Dachstein déli falai alatt. Most az Edelbrunn fogadó alatti parkolóból indulunk, hogy a Roseggersteigen érkezzünk fel a Brandriedelre (1725m). Innen majd folytatjuk az úgynevezett 5 kunyhó úton (Fünf Hüttenweg), mely a legismertebb és egyben a legnépszerűbb fogadókat és menedékházakat fűzi egy láncra, az olyanokat mint az Austriahütte, Türlwandhütte, Südwandhütte, Gasthof Hunerkogel és a Brandalm (illetve a Dachsteinhaus további adaléknak).
8:30-kor van az induló. Az idő nem is lehetne jobb. Vacilálunk kicsit, hogy a betervezett Roseggersteig helyett talán érdemesebb lenne a Jungfrauensteiget becserkészni. Mivel nem ismerem, nem tudom eldönteni, mennyire smakkolna Angikának, ezért inkább a biztonságosabb eredeti variáns mellett maradunk. Persze nem hagyunk ki egytelen alkalmast sem, hogy legalább begyűjtsük lentről a Jungfrauensteig optikáját (lenti képek).
A Roseggersteig egy úgynevezett tipikus Wurzelsteig, azaz egy méretes gyökerekkel teli turistaút, helyenként ugyancsak meredekre sikeredett kaptatókkal megtűzdelve (lenti képek).
Azokat a bizonyos szüzeket (sziklatornyok) innen a Rudolsteigröl is látni lehet
Az ösvény végében egy hosszú alumíniumlétra visz fel a Brandreidel gerincére (9:36 – fenti kép). Innen aztán egy könnyű kis turistaúton lehet elérni a szerény kis csúcsot (9:46), ami nem bővelkedik látványosságokban, tudniillik a kilátás a fenyvesek miatt eléggé korlátozott.
A vaslétraról felérve a gerincen, ez a látvány fogad
A lapos Brandriedel tetején, kilátás nyugati irányban
A Brandriedelröl leereszkedve az Austriahüttehez érkezünk (10:05), ahol elvileg van egy hegymászó-alpesi múzeum. Sajnos csak maszkban szabad bemenni, így inkább kihagyjuk. Folytatjuk tehát a Türlwandhütte felé, amit 10:35-kor érünk el (lenti képek).
A Jungrfauensateig folytatása az Edlegrieß felé. Szeretném tudni, mennyire járható.
Visszapillantásban az Austriahütte
Következő célunk a híres Südwandhütte, mely számtalan kaland kiindulópontja. Többek között említsem meg az Anna és a Johann Klettersteigeket de a Pernerweget is meg kell említenem, mert azt fixre beterveztem egy soron következő alkalomra. Az út egyszerűen indul (lenti képek), de a kötélpálya alatt, ahol egy széles sziklagörgeteggel és jéggé fagyott hóval kitöltött árkon kell áthágni, szükséges némi plusz odafigyelés és ügyesség. Az út jellege innentől kezdve megváltozik, kifejezetten sziklás-alpesi. 11:20-kor érkezünk fel a Südwandhütte tövébe.
Az utak az Anna és a Johann felé
Megcsodáljuk a tovább vezető utakat. Valamennyi betyáros nehéznek és kihívónak tűink. Remélem hamarosan megejthetem valamelyiküket. Ez határozott szándékom. Ugyanazon az úton térünk vissza a felvonó völgyi állomásába a Hunerkogel vendégházhoz (12:15), ahol ebédszünetet tartunk (lenti kép).
A pihenőnk után még sorra kerül a Brandalm (13:30) és a felette található kegyhely. Itt egy vaskönyvben, név szerint is fel vannak sorolva a Dachstein halálos áldozatai (fenti képek), a legkorábbi időktől, egészen a jelenig. Szóval ilyen babérokra azért nem vágyunk. Ezután gyengéden lejtő, hegyi biciklisektől rajzó erdészeti úton elhaladunk még a Dachsteinhaus mellett, majd rendre visszaérkezünk a kiindulópontba.