Az éjjel esett, még reggel is csepereg, de lassan-lassan abbahagyja az öntözgetést. A levegő nedvességgel terhelt, a hegyek felhőkbe rejtőzködtek, a napot nem látni. Valahová azért mégis indulni kellene. Valami kis egyszerű, mégis érdemes túrára. Így jön spontán a képbe a minap megismert Lärchenbodenalm, Angika még nem járt ott. Nosza induljunk.
 |
 |
|
|
|
A kirándulásról túl sokat elmondani nem lehet, egyszerűen csak a széles erdészeti úton felgyalogolunk az almra, iszunk egy-egy bögre kávét, majd megtekintjük a helyi kis kápolnát, aztán elnézünk még az alm feletti kilátóba, ahonnan az időjárással összhangban, most sajnos semmit sem lehet látni. Ezután egy alternatív úton leereszkedünk szépen a völgybe.
Sztefano-Space 