Először sima terepen hajtok a közeli dombok felé. Közben módomban áll tudatosan is belebódulni a tavaszba. Orromban az akác édes illata amihez a sárga vadrepce nehéz olajos aromája vegyül. Emitten ernyős bodzavirág, amott platánok jellegzetes bukéja terjeng. Mindezt a Duna felől áradó tipikus vízillat keretezi, amit tele tüdővel szívok magamba. Nagyszerűek ezek a tavaszi kiruccanások. Csak a magaslatok lábánál zuttyan egy picit a gatyámba szívem. Csak a szokásos felindulás a single-trail előtt. Pedig már szinte kívülről ismerek minden egyes zuttyanót, gödröt, göcsörtöt, kanyart és íves alázuhanást. Egy maradék leküzdeni való felindulás azért még mindig marad.