Sztefano-Space

Most nem a klímáról lesz szó, bármennyire is ezt sugallja a cím. Egyszerűen csak frissen szervizelt bringámat szerettem volna letesztelni itt a közeli magaslatokon, de útközben furcsa instabilitásra lettem figyelmes. Mintha a bicikli akaratoskodna, kanyarban inkább egyenesben maradna meg ilyesmi. Na, mondom, mi a szösz akar ez lenni? Nézem, az első kerekem rendben van, tudniillik az irányváltás képessége ide összpontosul. De a szitu csak romlik, így aztán gondolom, megállok inkább, nézzem meg, mi lehet a baj? Hát, kérem, üres a hátsóm!

Sima és teljesen normál defekt. Na, vajon mit lehet itt tenni? Elő a kis kézipumpát (fenti képen), de az én vastag 29 colos kerekembe csak nagyon-nagyon lassacskán látszik visszajönni az élet meg a nyomás. Feltételezem, hogy amennyit belenyomok, ugyanannyi, valamiféle nyilvánvaló lyukon át el is illik. Na, ez így, mondom nem lesz jó! A mentő készletemben van két 16 grammos széndioxid patron (lenti képen), a megfelelő fúvókával, de még soha nem használtam. Ilyen patronnal valamikor régen pezsgős szénsavas italt készítettünk, nem pedig kereket preparáltunk.

Kicsit szkeptikus vagyok, különösen ami ezeket a francia (Sclavendel) szelepeket illeti, mert nehezen kezelhetőek. Próba szerencse. Rácsavarom az egyik patront az adagolóra, és nagy elvárások közepette, hogy na most vajon mi lesz, megnyitom a csapot. És nini! A kerekem egyből dagad, életre kel. Nem is kell nekem több, gyorsan pattanjak a nyeregbe és irány haza, mert bár van nálam úgynevezett „tubeless” gumijavító készlet is, de aligha hinném, hogy képes lennék a lyukat effektíve megtalálni. Amennyiben csak lassan megy ki belőle az élet, tán még hazaérhetek. Így is van.

Félúton visszafelé újra meg kell ismételnem a mutatványt, és belenyomom a gumiba a második és egyben utolsó adag széndioxidot is. Majdnem végig kitart, csak az utolsó egy kilométeren vagyok kénytelen tolni. Itthon aztán a nagy, öblös pumpával három atmoszférára nyomom fel és így máris hallani, honnan áramlik ki a levegő. Nem túl nagy rés. Egy vékonyka szál vulkanizált gumiszálat (dugó) préselek bele a készletemből és úgy tűnik tart. A tegnapi próbautam teljes siker. Bárkinek melegen merem ajánlani nemcsak ezeket a gyorsjavító foltozókat (már akinek belső nélkülije, ún. „tubeless”s van) hanem a széndioxidos kis csodaszereket is.

Utóirat: igen, tudatában vagyok a tények, hogy a legbiztosabb dolog, egy megfelelő belsőt magunkkal vinni és amennyiben minden kötél szakad, ezt a megoldást választani.

Érdemes tán a 6A-hibakód ügyében szólni egy pozitív fejleményről. Mint beszámoltam, legalább egy tucatnyi villany-monti tulajdonos jelentkezett és válaszolt a tiroli biciklisek által megkezdett témára (GIANT SyncDrive Motor – Fehlercode 6A – Trance X Advance E+2 Yamaha). Valamennyien tiltakozunk a Giant igazságtalan bánásmódja és megalapozatlan vádjai ellen, miszerint tudatosan manipuláltuk volna a bringáinkat, tudniillik azért, hogy túlszárnyalhassuk a törvényileg előírt 25 km/h sebességkorlátozást. Beszámoltam róla. Nos egy év elteltével végre a gyártó is méltóztatott jelentkezni. Ígérik, felgöngyölítik az ügyet, elismerik, hogy amennyiben a nivellációt (dőlés szöget) mérő motor-szenzor rosszul van kalibrálva, felléphetnek ilyen esetek („…prüfen wir die Motorsensorik auf etwaige Kalibrierungsfehler”). Nos, én is várom, hogy a kereskedőm sorra kerítsen és végre megtörténjen a kártalanítás, főleg erkölcsi értelemben. Tudniillik amikor a számítógép annak idején kiköpte a 6A-manipulációs hibakódot, úgy néztek rám, mint egy alattomos gonosztevőre („hogy merészelsz ilyesmit megtenni?”).