A pusztítók génjei


 

Egyetlen tézis kivételével, mindenben belátom Joel Bakan állításainak az igazát. A The Corporation című könyv írója szerint, a pszichopata egyén minden jellemvonásával kitüntetett részvénytársaság, egy olyan beteg, mely valahogyan, valamilyen véletlen törvényalkotási hiba folytán vált szörnyeteggé. Az ember, szerinte, maga is áldozat, hiszen a részvénytársaságokat irányító, igazgató, avagy felügyelő menedzserek külön-külön, családi fészkeikben lehetnek akár szerető apák, jó férjek, feleségek, szüleikről gondoskodó gyermekek. Ám amint a gazdasági társaság érdekeiről van szó, szemrebbenés nélkül vedlenek át pszichopatává, mivel úgymond a részvénytársaságok működését szabályzó törvény értelmében nem áll módjukban másként tenni. Munkájuk célja egyes egyedül a részvényesek befektetett tőkéjének a gyarapítása lehet, illetve a részvények árfolyamának exponenciális emelése. Mindenkor és szüntelenül csakis ehhez igazodhatnak, ezt lehet és kell is optimalizálniuk.

Bakan úgy látja tehát, hogy az ember alapvetően erkölcsös, mert ha privátszemélyként végigsétál, mondjuk az egyik nagyvárosi utcán, akkor nem veszi el a sarki koldus utolsó betevőjét, ám menedzseri minőségében arra kényszerülhet, hogy ezt mégis megtegye. Nos, itt van az a pont, amiben eltér a véleményem. Szerintem az ember (azaz az elvevő ember), a tízezer éve folyó civilizációs csatározások következtében egy olyan ál-evolúciós fejlődésen ment át, mely mindig az erkölcstelenebbnek, a kevésbé belátónak, a véreskezűbbnek, azaz egyszerűen a pszichopatának kedvezett. Hány ártatlan nép, nemzet és nemzetiség lett kiirtva történelmünk során. Közben az agresszív pszichopaták magja egyre csak szaporodott és sokasodott.

Ez egy különleges kiválasztódási folyamat, mely lényegesen különbözik a Darwin által leírt jelenségtől. A természetben azok a fajok és egyedek tudják hatékonyan átörökíteni génjeiket, amelyek képesek jobban alkalmazkodni a helyenként hirtelen megváltozott környezethez, például a változó klímához. Ezzel szemben a civilizációs ál-kiválasztódás esetében nem a környezet változásai jelentik az elsődleges kihívást, hanem a fajon belüli versengés az anyagi forrásokért, a hatalomért a gazdagságért (lásd a Nagy Felejtést) és a túlszaporodás jogáért. Ez a harc szinte megállás nélkül folytatódott Mezopotámia legkorábbi kezdeteitől, melynek legalapvetőbb jellemzői a a gyilkos, hódító háborúk és az előre megfontolt tömegmészárlások. Legutóbbis nem mindig a klasszikus darwini értelemben legerősebb, legrátermettebb, avagy a legegészségesebb jött ki győztesként, hanem az, amelyik ügyesebb hitszegő volt, nagyobb volt az ágyúja, alattomosabban viselkedett, illetve számbeli fölényt élvezett, mert a totalitárius mezőgazdaság révén gyorsabban tudott nagy tömegbázist teremteni hadseregének. Így fojtották meg az agresszív és pusztító civilizációk magjai (lásd Kelet és Nyugat az egypetéjü ikrek) a természeti népeket.

One_Flew_Over_the_Cuckoos_Nest_poster Ez aztán oda vezetetett, hogy a saját, mára cselszövésben és árulásban kinemesített pszichopata képünkre létrehoztuk a hasonlóan pszichopata alapokon működő intézményeinket, a részvénytársaságokat. Tehát nem véletlen hiba következtében, hanem mint mivoltunkból következő logikus eredmény. Közben kapkodjuk a fejünket és nem értjük, hogy hogyan is lehet egy nemes, úgymond „magasztos fellegekben” gondolkodó ember találmánya egy ilyen torzszülött. Pardon? Elismerhetnénk végre, hogy a civilizált emberiség nyertes, túlélő gén- és eszmei hadállományán felnőtt pszichopata intézmény természetesen nem más, mint önmagunk lényegi megtestesítője. Mi vagyunk a szörnyeteg, a pusztítók, ahogy azt Ran Prieur Apocalypsopolis című novellájában írja. Avagy akinek jobban tetszik, nézze meg, és utána gondolja végig a Száll a kakukk fészkére c. amerikai Oscar-díjas filmdráma eszmei mondanivalóját. Valójában kik az őrültek, kiket kellene rács mögé zárni?

Megjegyzés: Ran Prieur novellájának egy rövid részletét (első könyv ötödik fejezet) magyar nyelvű fordításban Mohari András honlapján lehet olvasni.

Kategória: Humanity, soul, mind | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s