Valahányszor igényét érzem kifejezni, mit érzek a környezetünkben végbemenő gyors és destruktív változások kapcsán, rá kell jönnöm, hogy sok esetben a bennem megfogalmazódott gondolatokat már valaki jóval korábban leírta és érdemben semmi újat nem tudok hozzájuk tenni. Jelen esetben néhány idézet Vine Deloria, a sziú (Sioux) származású amerikai tudóstól (2005 †) akinek a darwini evolúciós dogmáról szóló könyvét most olvasom. Szokatlanul friss és eredeti meglátások egy olyantól, aki képes a minket gúzsba kötő civilizációs kereteken felülemelkedni.
“In recent years we have come to understand what progress is. It is the total replacement of nature by an artificial technology. Progress is the absolute destruction of the real world in favor of a technology that creates a comfortable way of life for a few fortunately situated people. Within our lifetime the differences between the Indian use of the land and the white use of the land will become crystal clear. The Indian lived with his land. The white destroyed his land. he destroyed the planet earth.”
Fordítás: Az utóbbi években végre megérthettük, mit jelent a fejlődés. Ez tudniillik nem más, mint a természet mesterséges technológiával történő helyettesítése. A fejlődés nem más, mint az olyan technológiák összessége, melyek kivételesen szerencsés kisebbségek kellemes életvitelének az alapjait képezik a valós világ abszolút értelemben vett elpusztítása árán. Életünk folyamán kristálytisztán kibontakozik, hogy mi a különbség az indiánok földhasználata és a fehér ember földhasználata között. Az indiánok együtt éltek a földdel. A fehérek elpusztították mindezt. Elpusztították az egész Földet.
“Western civilization, unfortunately, does not link knowledge and morality but rather, it connects knowledge and power and makes them equivalent. Today with an information `superhighway’ now looming on the horizon, we are told that a lack of access to information will doom people to a life of meaninglessness — and poverty. As we look around and observe modern industrial society, however, there is no question that information, in and of itself, is useless and that as more data is generated, ethical and moral decisions are taking on a fantasy dimension in which a `lack of evidence to indict’ is the moral equivalent of the good deed.”
Fordítás: A nyugati civilizáció sajnálatosan nem az erkölccsel kapcsolja össze a tudást, hanem inkább az erővel, és a hatalommal és ezeket egyenlően kezeli. Ma, az információs szuper-autópálya árnyékában azzal ijesztgetnek minket, hogy akinek ehhez nincs hozzáférése, annak az élete eleve céltalanságra és szegénységre van kárhoztatva. Ha viszont jól körülnézünk és megfigyeljük a modern ipari társadalmat, jól láthatjuk, hogy az, ami önmagában értelmetlen és haszontalan, az a puszta információ. Miközben egyre több információ gyűlik, annál szembetűnőbb, hogy etikai és erkölcsi döntések minden képzeletet felülmúló agyrémek dimenzióját öltik, ahol a ‘bizonyítékok hiányában elejtett vád’ azonossá válik egy erkölcsi értelemben vett jócselekedettel.
Korábban itt blogoltam az íróról:
- https://sztefano.wordpress.com/2009/08/31/uborkaszezon-utan/
- https://sztefano.wordpress.com/2009/03/30/hogyan-eljem-az-eletem-how-shall-i-live-my-life/
http://findarticles.com/p/articles/mi_m0KWZ/is_2_5/ai_110265051/