Az időjárás jóvoltából sikerült a délelőtti órákban egy könnyű, csendes, drámai fordulatoktól mentes hótalpazással elbúcsúztatnom az öreg esztendőt. A Gloggnitz melletti kisközség, Prigglitz centrumából indulok a Gahnsleitenre, amely a Schneeberg egyik szelídebb előhegysége. Legmagasabb pontja a Schwarzenberg 1350 méter, és jellegéből adódóan egész évben látogatható.
 |
 |
|
A táv (Prigglitz, Gahnsleiten, Waldburganger Hütte, Gahnsleiten Wiese, Prigglitz) cirka 10.5 km, 830m szintemelkedés, bruttó 4:00 óra. Kékkel a hömérséklet változása, –8 C fok a csúcson. |
|
Nem sokkal 8 óra után indulok a kemény fagytól gyötört Prigglitz túrázóknak szánt kisebb parkolójából. A hó vastagsága itt lenn szerény, 5-10 cm. Mivel nem mászom túl magasra, alig hiszem, hogy a hótalpaimra szükség lesz. Bár biztos, ami biztos alapon, okulva korábbi pórul járásaimból, inkább a hátizsákra csatolva viszem őket magammal.
Az úthálózat kusza, rengeteg az elágazás, látszik, hogy a vidék egy igazi kis túra-eldorádó. Jól jön a GPS útmutatása annak ellenére is, hogy elsődleges célom a Waldburganger Hütte felé vezető ösvény több helyen is jelezve van.
Megfigyelt szabályszerűség, hogy egyre feljebb kaptatva, apró léptekben ugyan, de mégis csak vastagodik a hótakaró. Úgy 1100 méteren aztán egy mező még érintetlen havának nekiveselkedve, jobbnak látom felvenni a hótalpakat. A haladás így jóval könnyebb. Hamarosan elérem, a turistaút legmagasabb pontját, ahonnan pazar kilátás nyílik egyfelől a Fischbacher Alpenra (Semmering), illetve ellenkező irányból a Schneebergre.
A tájat sűrű fátyolfelhőkön szűrt napfény festi sejtelmesre. Mély csend honol. Ha szellő libben, csak suttogva mesél. Teljes az egyedüllét, áldott a hegy magánya. Ereszkedés következik a télen bezárt Waldburganger vendégházig. Az elcsitult vihar építette kisebb-nagyobb dűnéket könnyedén keresztezem a hótalpak jóvoltából.
A vendégház mögött egy balraát után meredek ereszkedés következik, amivel megkezdem a visszafelé vezető utamat. Sajnos vékonyodik a hó is, ami hamarosan arra késztet, hogy a hótalpakat visszaerősítsem a hátiszákomra. Említésre méltó még a Gahnsleiten Wiese (mező) keresztezése. Itt visszapillantásban ismét gyönyörködni lehet a Rax illetve a Heukuppe nyújtotta látványban.
Közben a nap delelőjére hág, miközben a fátyolfelhők tétován oszladoznak. Mire visszaérkezem Prigglitzbe, már majdnem zavartalan, de mégis álmos téli napsütésben ragyog a vidék.
Sztefano-Space 