Legutóbb az újdonsült nittekkel ellátott flat-pedálomat teszteltem egy hozzávaló spéci freeride Five Ten cipővel és arra a megállapításra jutottam, hogy a cipő valószínűleg felesleges, mert elvileg bármely gumitalpú tornacipő megteszi. Nos, nem igaz!

Ma a régi Scottot vettem fel, tudniillik amelyikről még korábban leszereltem a stoplikat. Merthogy egy dolog az elmélet, más a gyakorlati teszt. Nos, nem volt meggyőző a performance, amit hozott. Gumitalp ellenére meg-megcsúsztam a nitteken és mindvégig éreztető volt a cipő-pedál tétova kapcsolata. Messze elmaradt az elvárásoktól.

Ha az okokra keresem a választ, akkor két dolgot kell kiemelnem. Elsősorban a gumitalp anyaga, puhasága sokat számít. A Scott talpa túl keménynek bizonyult. Másodsorban pedig a talp mintázata is fontos tényező. A Five Ten rovatkáiba (lenti kép) remekül beleillenek a nittek és a puhább, de mégis ellenálló anyagból készült talp együttese remek stabiltást, lecsúszás mentességet biztosít.

Egyébként az erdőben mély a talaj. Az elmúlt napok esői nyomán sikamlósak, agyagosak, sárosak az erdei utak. A kaptatók ragadósak, visszahúzzák a besüppedő gumikat. Helyenként dupla erőkifejtés szükséges. Ergo, a Herrmannskogellal tehát nem is próbálkoztam. Három és félórás kerülőm után kellemes hulla vagyok. Közben nézegetem a Schneeberg-Webkameráit, zivatarokat látok arrafelé. Jó döntés volt a bringát választani.