Krummbachstein via Eng


Az 1602 méter magas Krummbachsteinre elvileg 3 irányból lehet feljutni. Északról a Krummbachsattelon át, délnyugatról a Knofeleben felől és keletről a Bodenwiese/Alpleck irányából. Sanyival a klasszikusnak számító utóbbi változat mentén, az óramutató járásával ellentétes irányban írjuk le körünket. Payerbach vasútállomás parkolójából indulunk és az Eng szurdokon majd a Lackabodegrabenon át érkezünk a Krummbachstein keleti gerince tövébe.

Krummbachstein_2D Krummbachstein_3D

KrummbachsteinProfile

red A megtett táv (Payerbach, Eng/Mariensteig, Lackabodengraben, Lackaboden, Alpleck, Krummbachstein, Knofeleben, Naturfreundehaus, Eng, Payerbach) 17 km, 1150 m szintemelkedés bruttó 7:20 óra alatt (nettó 5:20 óra)

DSC05091

DSC05094

A túra, mintha kifejezetten kánikulai hőség esetére találták volna ki. 8:45-kor indulunk. Szinte mindvégig árnyékos erdőben baktatunk, majd a Mariensteigen, a szurdok mélyén meg-megborzongatnak az itt honos kellemesen hűsítő légáramlatok. Afféle természetes légkondicionálás. Már-már gyanús, hogy jól értettük-e az aznapra előre jelzett 34 C fok körüli hőmérsékletet, mert még a napos helyeken sem érezzük a nap nyomasztó melegét.

DSC05097

Az elmúlt század közepég (1957), a favágók, ilyen csúszdán eresztgették alá a 10-20 méteres fatörzseket. A szorosban, az eredetileg 7 km hosszú csúszda, egy 1980-ban rekonstruált darabja látható.

DSC05101

Az út gyengéden emelkedik, a kaptató sehol sem ejt minket zavarba. 10:00 óra körül érkezünk Alpleckbe, ahol elénk tárul a Schneeberg panorámája. Ez egyben bevezeti az út fűszeresebb részét is, mert a kaptatók meredeksége itt valósággal bevadul. Az utolsó 200 m szintemelkedés, ahogy az mondani szokás, kiveszi az ember spikkjét (a szó német eredetű, spikk == Speck, zsírt jelent, azaz lecsapolja zsírunkat).

DSC05103

DSC05106

10:35-kor érkezünk a nagy kiterjedésű Alplwiesere, ahol, ha emlékezetem nem csal, eleddig még, nyáron, mindig békésen kérődző tehéncsordával találkoztam. Jelen esetben a legelő elhagyatott, nem lehet pontosan tudni, hogy a gazda feladta-e a foglakozását, avagy csak késedelemben van.

DSC05109

DSC05119

DSC05122

IMG_20190612_115602

DSC05129

DSC05142

DSC05144

Szinte pontosan déli 12:00-kor, az előre megtervezett menetrend szerint, érkezünk a csúcsra. Egy seregnyi fotó elkészítése után megkezdjük az eléggé nyaktörő ereszkedést a nyugati gerincen. Elvileg ebből az irányból lenne ajánlatos felmászni a csúcsra és ott lejönni, ahol mi érkeztünk, de akkor még a csúcstámadás elött érintenénk a vendégházat a Knofelebenen. Az nem túl optimális, ugyanis, ha betérünk falatozni, akkor utána már, teli gyomorral, nem igazán élvezetes a csúcsokat ostromolgatni.

DSC05146

DSC05150

Nos, fő dolgunk végeztével, semmi sem akadályoz, hogy annak rendje és módja szerint orvosoljuk az elszenvedett elektrolithiányunkat és finom szarvasgulyással nyugtassuk meg ugyancsak fennhangon követelődző gyomrunkat. Sietségre nincs okunk, mert az idő kedvez, zivatarnak még jele sem mutatkozik, a lefelé vezető út pedig ismét árnyékban vezet majd vissza az Eng szurdokba.

DSC05152

Kellemes ereszkedés nyomán 16:00 órakor érkezünk vissza reggeli kiindulópontunkba.

Kategória: Hiking-Climbing, Hobbies
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s