Angikát motiválom újfent egy kis kulináris örömökkel tarkított túrára a Kieneck vendégházhoz. Labilis légköri viszonyokkal riogatnak az egek tudói, és ezért valami rövidebb variáns mentén gondolkodunk. A Ramsental, mint kiindulópont, kifejezetten alkalmas arra, hogy tempós kaptatással gyorsan bevegyük a megcélzott ormot.

A túra a Ramsentalból a fenti nyomvonal mentén midössze 8.5 km, 520 m szintemelkedés bruttó 4:00 óra alatt (nettó 2:45 óra)

Van már 10:00 óra, amikor nekilendülünk. Az időjárásra panasz nem lehet, kellemes meleg, itt-ott lendül némi élénk szellő, ami inkább kellemes, semmint zavaró.

Háromnegyed óra elteltével már a Bettelmannkreznál vagyunk (fenti kép). Idáig a rohanás miatt sohasem olvastam el a kereszt történetét, miszerint azon a helyen télen megfagyott egy koldus, innen a név. Bettler == koldust jelent, de mára a betűk valahogy megkeveredtek. Eredetileg tehát Bettlermann–Kruez volt. 11:25-kor pedig már meg is érkezünk a Kieneck tetején trónoló Enzianhüttehez.

A látogatók hadai már ostromgyűrűbe fogták a vendégház konyháját és a teraszát, de mi azért még találunk szabad helyet bőven. Olyannyira nem sietünk, hogy van már 12:15 mire felkerekedünk. Megkukkantjuk még a szépen felújított helyi kápolna-szentélyt. A hegy lábánál még elmajszolunk egy-egy almát és utána irány vissza a völgy.