Tavaly ragasztotta Angika erre a túrára a „kisócska” jelzőt, melyről aztán később kiderült, hogy sem nem olyan kicsi, sem pedig nem ócska. Mindezek ellenére a megjelölés megmaradt, és azóta is így hívjuk. Az egy évvel ezelőtti tökéletes kópiája helyett felfelé menetben egy új variánst választunk, ami kicsivel hosszabb és érdekesebbé teszi a kirándulást.
A szelíd és mérsékelten emelkedő Kalkgraben helyett elbandukolunk a Jägerhausig (ami egy nagyobb épület az erdészeti út mentén) és ott jobbra fordulva cserkésszük be az Äußerer Kaltenberger Forst néven ismert erdőrészt. A turistaút egyes szakaszai meglepően nyers, alpesi jellegű sziklalépcsőkkel tarkítottak (lenti kép).
Odafenn aztán a hivatalosan kijelölt hegyibiciklis úton lyukadunk ki (fenti képek) és egészen a Brünnersteigig (más források szerint Brennersteig – lenti kép) követjük a vonalát. A vadromantikus Brünnersteigtől aztán már nincs messze aznapi végcélunk, az Eisernes Torhoz címzett vendégfogadó. Lefelé viszont a jól bevált korábbi útvonalon ereszkedünk, mely semmiféle meglepetést nem tartogat.