Oh, hányszor elmentem már a Rax egyik legszebb sziklaszirtje alatt, anélkül, hogy felfedeztem volna magamnak. Valahogy sajnáltam rá azt a plusz idő ráfordítást, amit a még előttem álló túra idejeét meghosszabbította volna. De most Cirmi unszolásának köszönhetően, rábólintottam erre a kitérőre, és nem bántam meg. Cirmivel és Philippel indulunk 9:00 órakor Altenberg an der Rax kistelepülésből, hogy déli oldalról, sok-sok napsütés kisértében, jussunk fel a Rax legtetejére.

A megtett táv (Altenberg an der Rax, 442-es út, Naßkamm, Grabnergupf, Zahmes Gamseck, Heukuppe, Altenbergsteig, Kerngraben, Altenberg an der Rax) kb. 18 km, 1320 m szintemelkedés bruttó 7:00 óra altt (nettó 5:10 óra)

Mindössze egyetlen fokot mutat a hőmérő. Sűrű, szürke köd takarja az égboltot, de szerencsére szélcsend honol. Kesztyű, sapka gyorsan megtalálják a rendeltetésüket. A 442-es turistaút, mely az Altenbergbach patak medrét követi, az elején még aszfaltborítású. Ezen menetelünk északi irányba, a Naßkam hágó felé (fenti képen), mely egyik különlegessége, hogy a Schneealpet és a Raxot köti össze. Cirka egy órás séta után érkezünk a völgy végében levő, immár színültig telt parkolóhoz. Itt megszabadulunk egy-egy réteg ruházattól, mert következnek a rendes, verejtéket fakasztó kaptatók.

Először erdőben fel a tulajdonképpeni Naßkammra, majd tovább a lebontott Zimmermannhütte felé (miután még megéltem rozoga mivoltát, hűlt helyét látva hiányérzetem támad). A sorban következik a Gamseckerhütte, utána pedig egy nedves árokban meredeken fel a Grabnergupf nyeregébe.

A napsütötte füves platformon, mint általában is mindig, egy rövid pihenőt tartunk, de után nem balra a Wildes vagy a Zahmes Gamseck felé fordulunk, hanem ellenkező irányban, jobbra fel a Grapnergupf csúcsára. Az odavezető kaptató ugyancsak szép-meredek, de érdemes a rövid kitérő, mert csodás panoráma tárul a szemünk elé.

Ereszkedés a Grabnergupfról (vissza a nyeregbe)

Oda-vissza mindössze 20-25 perc extra idő-igénnyel jár. Visszaereszkedünk a nyeregbe és jöhet a fő attrakció, a szelíd zerge. Vad sziklavilágon visz a viszonylag alacsony technikai nehézségeket támasztó ösvény, legfeljebb 1-es szinten illetve A/B kategóriás ferratán mászunk. Természetesen túrabotok nélkül, hisz itt a kéznek is akad dolga rendesen. Kantár kezdőknek és gyerekeknek ajánlott, sisak és kesztyű viszont mindenkinek. Ahogy az útvonal neve is utal rá, odafenn zergék tanyáznak, és serényen gondoskodnak róla, hogy itt-ott kisebb-nagyobb kőtörmelékek hulljanak alá birodalmukból.

A Grabnergupf sziklaszirtje a Gamsecksteig felöl nézve

12:00 óra után lyukadunk ki a Heukuppe platója tövébe, majd még a csúcsot is bevesszük. Odafenn megérkezve, csodálkozunk is rendesen, még soha ennyi látogatót nem láttunk. Családok, kisebb-nagyobb csoportok szerteszét az őszi füvön élvezik a nap melengető sugarait. Feltehetően mindenki készül a jövő héten esedékes áldatlan lezárásra. Az emberek még kihasználja a természet adta lelki és fizikai erőt feltöltődni ahhoz, ami most még sajnos jönni fog.

A déli pihenő után a napsütötte Altenbergsteigen szállunk alá (fenti képek). Érintve a szebb napokat is látott Moassa vendégfogadót a Kerngrabenben ér véget aznapi túránk.