A télbehajlás, a rövidülő napszakok, a borongós kedélyű, párás, sejtelmes időjárás merengésre késztet. Egyrészt majdnem minden úgy zajlik, mint korábban, az úgynevezett krízis előtt. Másfelől meg a hírek, melyek elérik az ingerküszöbömet, gyökeres változások beálltáról regélnek.

Bogár László tanárúr egyik aktuális monológjában úgy véli, ama bizonyos „nem létező”, avagy önmagát effektíve letagadó, de a világot irányító szellemi hatalom is megalkotta már az előttünk álló évtizedek, az új világrend, egyensúlyi kereteit.

A jól megalapozott gazdasági prognózisairól közismert ArmstrongEconomics kutató alapítója, Martin Armstrong a 2024-ben esedékes amerikai elnökválasztás megtarthatóságának a puszta tényét is kétségbe vonja (merthogy addigra annyira elmérgesedhet az ottani, belföldi helyzet).

És ha még mindez nem lenne elég, az amerikai próféta (magam is már többször beszámoltam róla) William Toel legfrissebb üzeneteiben megerősíti korábbi jóslatait, miszerint Németország legkésőbb tavaszra (február/március) független és szabad ország lesz, családszerető, lakósságával törődő kormánnyal (merthogy a mostani csak lábtörlőnek használja a sajátjait). Ez azért sem lehet számunkra közömbös, mert Európa (és különösen a magyarság) sorsa, az utóbbi évezredben teljesen összefonódott Németországéval.

Az ezotérikusok és az asztrológusok szerint is gyökeres változásokra kell számítanunk, melyek itt lebegnek már az orrunk elött, bár ők általában is úgy fogalmaznak, hogy utólag ne lehessen rájuk húzni a vizes lepedőt

Közben meg, ha szétnézek, embertársaim megszokott viselkedéséből, ilyesmi egyáltalán nem köszön vissza. A munkába sietők tömege, az utcán lézengők, ügyeiket intézők hada semmi jelét nem mutatja, hogy itt bármi is készülőben lenne. Még a puszta és ártalmatlan utalás egy esetleges politikai, vagy gazdasági változásra is teljes értetlenséget vált ki. Miről beszélek? Hogy kemény lesz a tél?

Hát igen, meglehet, hogy ezt így is meg lehetne fogalmazni, amennyiben szem előtt tartjuk William Toel ezzel kapcsolatos, vajúdásra utaló intelmeit. Mármint, hogy az új megszületését hasonló fájdalmak fogják megelőzni. Egyébként pedig, számomra teljesen felfoghatatlan, hogy miként lehet a mátrixban boldogságot színlelőktől elvárni, hogy felismerjék a már Wilhelm Reich (The murder of Christ) által posztulált csapda létét. Miféle isteni csodának kell megtörténnie ahhoz, hogy mint megboldogult Birtalan Balázs fogalmazott, kultúra anya csecsein csüngő nagytöbbség, felriadjon ártatlan, gyermekded és teljesen gyanútlan szendergéséből?