Wilhelm Reich, sarlatán vagy tudós?


Utóbb is minduntalan Wilhelm Reichbe és heves vitákat kiváltó hagyatékába ütközöm. Olyan ez, mint egy kísértés, mert bárhonnan kezdjem is el a szemlélődést, végül, valami úton-módon belébotlom. Wilhelm Reich azért érdekes és figyelemreméltó, mert egyike azon keveseknek, akiktől Kultúra Anya olyan hisztérikusan rettegett, hogy nézeteiért börtönbe vetették, könyveit törvényi határozattal elégették, műszereit, laboratóriumi felszerelését megsemmisítették és megpróbálták nyomtalanul kiirtani teljes munkásságát. Mindez pedig történt az ötvenes évek Amerikájában, a 20. században, teszem hozzá. (Gyöngébbek kedvéért: ez a második világháború után volt már.)

Ha belegondolunk, hogy a történelem során kik és milyen könyveket égettek (például az inkvizíció, meg a nácik), akkor erős kétségeim támadnak arra vonatkozólag, hogy vajon Reich épeszű és méltányos bánásmódban részesült-e, avagy valamiféle pánikreakció áldozata lett. Reich egyébként nem élte túl a börtönbüntetést, 1957-ben Pennsylvaniában halt meg infarktusban a cellájában.

Első találkozásom Wilhelm Reichhel egy furcsa, elgondolkodtató, mellbevágó részlet volt, Reich, The Murder of Christ (Krisztus meggyilkolása) című könyvéből. Eredetileg Mohari András idézetei között leltem rá (a teljesség kedvéért a szöveget idekopipészteltem a mai blogom végére).

Második találkozásom Ran Prieur kapcsán jött létre, ugyanis elküldtem neki egyik okfejtése miatt érzett kétségeimet, amelyben James DeMeora a Sharasia elmélet megalkotójára hivatkozom. DeMeo ugyanis, mint kiderült, Wilhelm Reich örökségének a gondozója és munkásságának az aktív folytatója. Tudniillik Ran Prieur azt a nézetet vallja, hogy az ember eredendően gyarló és agresszív lény (The assumption that we were all living in nice tribes and then went astray is false. Our ancestors have been in flux between repressive and free cultures since before we left the trees). Azaz Ran azt állítja, hogy mióta lemásztunk a fáról, voltak köztünk mind elnyomók mind pedig szabadelvűek. Pechünkre az előzőek özönlötték el a Földet. Szerinte tehát a kapzsiság, az erőszak és mások elnyomására való hajlam eredendő emberi tulajdonságok. DeMeo kutatásai viszont pont abban jeleskednek, hogy ezzel homlokegyenest ellenkezőt állítanak. DeMeo szerint az agresszió és elnyomásra való hajlam szerzett tulajdonságok, melyeket nevelés és bevett szokások útján örökítünk át. Szerinte bizonyítható, hogy az emberiség i.e. 4000 előttig kizárólag békés és egyenlőségen alapuló közösségekben élt. Akit érdekel, hogy mik voltak azok a körülmények, melyek a minta lényegi megváltozásához vezettek, keresgéljen nálam (már szóltam róla), vagy kutasson James DeMeo illetve Steve Taylor könyvei után.

Harmadik találkozásom – igaz inkább közvetett értelemben, László Ervin könyve olvasása közben történt meg, ugyanis a Világváltásban az író részletesen is szól a tudomány legújabb felfedezéséről, a telített vákuumról, vagy telített térről, mely korábban a huszadik század elején a mindent átható és mindenhol jelenlévő „éter” néven volt ismeretes. Az éterelméletet később elvetetette a tudomány, de ma, főleg kvantummechanikai meggondolások és kísérletek nyomán új reneszánszát éli. A Wilhelm Reich által megfogalmazott és felfedezett pszichikai energia, az úgynevezett orgon (Orgone) csak a szomszédos kapun át történő megközelítése ugyanezeknek a rejtelmeknek (szerény véleményem szerint).

A negyedik találkozásom pedig néhány, mind a mai napig sok kérdést felvető NASA felvétel nyomán jött létre. A kéken ragyogó űrhajósképekről van szó, melyek a NASA hivatalos nomenklatúrája szerint AS12-46-6826 és AS12-46-6818 néven lettek bejegyezve, azaz az Apolló 12 (AS12) misszió képeiről van szó. Az egyiket a Life magazin 1969. decemberi száma címlapján közölte (lásd mellékelve). Később, miután senki sem tudott magyarázatot adni Alan Bean űrhajós kék aurájára vonatkozólag, a Life magazin állítólag retusálta a címlapfotót, úgy, hogy eltüntette a kék ragyogást. Wilhelm Reich pedig úgy vonul be ide is, hogy néhány vélemény szerint, a képek valamilyen szerencsés véletlen folytán, Alan Bean orgonját, az űrhajós élő pszichikai energiáját (auráját) kapták lencsevégre. A kék szín Reich szerint az orgon jellemzője és ezért ilyen színű a bolygónk is (The blue planet – sic). Nem árt megjegyezni, hogy Reich még nem láthatta azokat a lélegzetelállítóan gyönyörű felvételeket, melyek később igazolták, hogy az élő Föld (Gaia) az űrből tekintve is csodálatos kék színben tündököl. Szóval nem tudom mi az igazság, de mindenképpen furcsa, ha egy képet manipulálnak csak azért, hogy elkerüljék a kínos kérdéseket. Te mit gondolsz?

AS12-46-6818
AS12-46-6818
AS12-46-6826
AS12-46-6826
LifeMagazine
Az eredeti kék ragyogást
visszaadó címlap
c
A retusált címlap

Wilhelm Reich a csapdáról

(Mohari András fordítása)

Ki lehet jutni a csapdákból. Ahhoz viszont, hogy az ember kitörjön egy börtönből, előbb el kell ismernie, hogy börtönben van. A csapda az ember érzelmi felépítése, az ember karakterének felépítése. Nem sok haszna van, hogy gondolati rendszereket eszelünk ki a csapda természetéről, ha a kijutáshoz annyi szükséges csupán, hogy ismerjük a csapdát, és megtaláljuk a kijáratot. Minden más teljesen hasztalan: Megénekelni a csapdabeli szenvedést, akárcsak a néger rabszolgák; vagy verseket írni a csapdán kívüli, de a csapdában megálmodott szabadság szépségéről; vagy csapdán kívüli életet ígérni a halál után, ahogyan a katolicizmus ígéri a gyülekezeteinek; vagy a rezignált filozófusokhoz hasonlóan semper ignorabimust vallani; vagy filozófiai rendszert építeni a csapdabeli szerencsétlen lét köré, ahogy Schopenhauer tette; vagy megálmodni a csapdabeli embertől nagyban különböző emberfölötti embert, ahogyan azt Nietzsche tette, mígnem elmegyógyintézetbe zárva végül megírta magáról a teljes igazságot – túl későn…

Az első teendő megtalálni a csapda kijáratát.

A csapda természete egyáltalán nem érdekes ezen a kritikus dolgon kívül: Hol van a csapda kijárata?

Az ember feldíszítheti a csapdát, hogy kényelmesebb legyen benne az élet.

Ezt teszik a Michelangelók, a Shakespeare-ek és a Goethék. Az ember szerkentyűket tákolhat össze, hogy hosszabb életet biztosítson a csapdában. Ezt teszik a nagy tudósok és fizikusok, a Meyerek, a Pasteur-ök, a Flemingek. Az ember megtanulhatja mesterien gyógyítani a törött csontokat, amikor beleesik a csapdába.

A kritikus dolog most is és továbbra is a következő: megtalálni a csapda kijáratát. Hol a kijárat a végtelen nyílt térbe?

A kijárat rejtve marad. Ez a legnagyobb talány. A legnevetségesebb és egyben legtragikusabb dolog ez:

A kijáratot jól láthatja mindenki, aki a gödörbe esett. Úgy tűnik, mégsem látja senki. Mindenki tudja, hol a kijárat. Úgy tűnik, mégsem indul el feléje senki. Mi több: Aki csak elindul felé, vagy aki csak feléje mutat, azt őrültnek, bűnözőnek vagy a pokol tüzére való bűnösnek kiáltják ki.

Kiderül, hogy nem a csapdában van a hiba, de még csak nem is a kijárat megtalálásában. A hiba a csapdába esettekben van.

Mindez – a csapdán kívülről nézve – érthetetlen az egyszerű lélek számára. Valahogy még őrültség is. Miért nem veszik észre a jól látható kijáratot, és indulnak feléje? Amint közel jutnak a kijárathoz, sikítozni kezdenek, és elfutnak onnan. Amint valamelyikük megpróbál kijutni, a többiek megölik. Csak nagyon kevesen osonnak ki a csapdából az éj leple alatt, amikor mindenki alszik…

Wilhelm Reich: The Murder of Christ (1953)

Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

8 hozzászólás a(z) Wilhelm Reich, sarlatán vagy tudós? bejegyzéshez

  1. Mohari András szerint:

    Szia István!Se a képekről, se Reichról nem tudok mit mondani. Viszont függetlenül attól, hogy sarlatán volt-e, tudós vagy más, az említett idézet máig is megfog; ezért fordítottam le. Elég furcsa azonban a könyveinek az elégetése. Ha egy sarlatánnal vagy bolonddal volt dolguk, akinek a nézetei könnyűszerrel cáfolhatók, akkor mi szükség volt minderre? „Land of the free, home of the brave” – egy nagy fenét.

  2. Stefan szerint:

    Igen András, ez a könyvégetési sztori kapta meg a figyelmemet és ha valaki tud ezzel kapcsolatos információt, vagy könyvet ajánlani, szívesen venném. Miféle indulatok, és más egyéb durva folyamatok kellenek ahhoz, hogy egy tárdsadalom mint mondod, nem a cáfolatot választja, hanem egy nagyon drasztikus kiirtás mellett teszi le a voksát.

  3. Mohari András szerint:

    Most találtam ezeket, és bár nem tudom, hogy választ adnak-e a kérdésedre, azért *talán* érdemes megnézni egyszer:– http://www.longleaf.net/ggrow/wilhelmreich/index.html [Wilhelm Reich – Imperfect Master];– http://www.whale.to/a/cantwell.html [Dr. Wilhelm Reich: Scientific Genius – or Medical Madman?];– http://www.lsr-projekt.de/wr.html [Wilhelm Reich im LSR-Projekt (ohne Orgon)];– és egy videó: http://www.archive.org/details/wilhelm_reich [Man’s Right to Know (2002)].(Ha igaz, a videó a Youtube-on is fenn van.)

  4. Mohari András szerint:

    Még valami, nevezetesen Robert Anton Wilson „Wilhelm Reich in Hell” című színdarabja, amely a Reich körüli vitákról szól, és a vele kapcsolatos saját kétségeiről. Van egy hosszú bevezetője is, amelyben kiáll azért, hogy Reichnak (és mindenki másnak) joga van ahhoz, hogy meghallgattassék. (A könyv fent van a scribd.com oldalon is… http://www.scribd.com/doc/3414567/robert-anton-wilson-wilhelm-reich-in-hell)

  5. Gottfried von Grünberg szerint:

    De akkor végül is mi kijárat?

    Érdekes dolog ez az orgon.
    Amikor megpróbálják összehozni a “pszichikai energiák” fogalomkörét (akármik is legyenek ezek), a keleti, csi-szerű-nemtudommilyen “energiákat”, a, ha jól tudom, indiai és hellén eredetű aurát, stb. és rosszabb esetben egy kevés fizikai zsargont is megpróbálnak belekeverni – “elektromágneses rezgés” szokott előkerülni, mint varázsszó, de tulajdonképpen különösebb értelem nélkül -, akkor olyan végeredmény születik, ami erősen emlékeztet engem az újkori atomelmélet előtti idők fizikájának furcsa entitásaira – flogiszton, kalorikon, elektromosság-folyadék, fényhordozó éter, és főleg a vis vitalis.
    Egy közbevetés: azért az orgon, az éter, és a kvantummechanikai vákuum nagyon különböző dolgok. Az éter a fény hordozó közege, esetleg mozgásokat okozó örvények alkotója (Descartes), egy könnyű, kemény hipotetikus anyag. A kvantummechanikai vákuum tudtommal nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, azt a Higgs-mező határozza meg, ha jól tudom (“A vákuum [pongyolán fogalmazva] úgy tekinthető, mint nagyon-nagyon-nagyon sok Higgs-részecske speciális kötött állapota,
    kondenzátuma.” http://ertelmesen.blog.hu/2012/07/09/mi_lesz_a_higgs-bozon_gyakorlati_haszna_es_mikor ), az orgon pedig… ööö nos.
    Az “univerzumot átjáró energiának” is láttam íratni, de talán inkább valami az élő,és különösen a bonyolultabb viselkedésű-pszichéjű lényekre vonatkozik, egyfajta “vis vitalis”, bár a Wikipédia azt írja, hogy Reich, véleménye szerint, egy ősi kozmikus energiát fedezett fel, szóval a fene tudja.
    Azért időzzünk ,még el egy kicsit annál a kijelentésnél, hogy “ösi kozmikus energiát fedezett fel”!
    Az hogy ősi, nagyszerű “hívószó”, az emberek előtt egyből valami komoly dolognak tűnik, de igazából nem kifejezetten indokolt a használata. Ugyanis ha valami kozmikus, akkor nyilvánvaló, hogy ősi, legalábbis emberi léptékkel. Avagy – milyen a modern kozmikus energia?
    Mindenesetre ez már gyanús.
    Az érdekes kérdés, hogy miből következtetett a létezésére. Valami olyasmi a történet – javítsatok ki, ha tévedek -, hogy az orgazmus fázisaiban vélte felfedezni ennek a bizonyos “erőnek” a működését. Valami elektromos töltést (?) mért a Wikipédia szerint – kíváncsi lették, pontosan mit mért, és hogyan (nem valami idegjelenségről van szó?). Az ebből feltételezett orgon segítségével fokozatosan épített egy modellt, aminek segítségével egy csomó dolgot tudott többé-kevésbé megmagyarázni, vagy legalábbis magyarázni.
    Ez az orgon – bár Reich maga “energiának” – hívta, inkább egy speciális anyagfajtának tűnik. Miért nevezte energiának? Használatos a pszichikai (vagy pszichológiai) energia kifejezés, például lehet azt mondani, hogy valamilyen lelki jelenségben szexuális energiák működnek (azaz szexuális eredetű szándékok, mechanizmusok működnek beenne) stb. de ezek a szó szoros értelmében nem “energiák”. Bár azért ez az “energia”, mint metaforikus kifejezés azért elég szemléletes, meggondolva azt, hogy ezek általában az embereket hajtó, mozgató tényezők, az energia meg a testek mozgásállapot-változtató képességét jellemző mennyiség. A pszichikai energiák azok a működések, amik ez emberek “lelki mozgásállapotát képesek megváltoztatni”, persze csak metaforikusan.
    Felmerülnek a kérdések. Először is a két legtriviálisabb: 1) Az orgazmus nem hormonális jelenség? Szükséges ebből elindulva egy ilyen új, rejtélyes anyagfajtát feltételezni? 2) Ebből miért következik, hogy ez a cucc “kozmikus”, azaz az élő szervezeten túl is van szerepe.
    Aztán: honnan származik? Az orgazmus közben keletkezik? Az élő szervezetben termelődik – folyamatosan – valahol, vagy az élő szervezet csak kapcsolatba lép vele? Ha ez utóbbi – honnan származik?
    Ha valaki többet tud arról, hogy milyen megfigyelések támasztják alá ennek a speciális anyagfajtának a létét, és mi ennek az alapvető elmélete, az kérem írjon, mert nem teljesen értem.

    • Sztefanó szerint:

      Kedves Gottfried, köszönöm a bőséges kommentet. Mintha megpróbálnád rendszerezni véleményed szerinti kusza gondolataimat, amikor azt írod, hogy „az éter, és a kvantummechanikai vákuum nagyon különböző dolgok”. Ezzel kapcsolatban idézném László Ervint, aki elmondja: “A vákuum és a mikro- valamint makro-világ közötti kölcsönhatások teljes skáláját orosz fizikusok is kutatták, mégpedig jelentős eredménnyel. Akinov és munkatársainak a “fizikai vákuumról szóló torziósmező-elmélete” szerint a tárgyak a kvantumoktól a galaxisokig örvényeket idéznek elő a vákuumban – vagyis a kozmikus éterben forognak “.

      A kijelentés, miszerint Reich “felfedezett egy ősi kozmikus energiát”, a magyar wikipédián is szóról szóra elolvasható. Nem tudom tehát mi a gond? https://hu.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Reich

      “Ősi kozmikus fényt fedeztek fel a Planck teleszkóppal” – mondja egy cikk az interneten, stb…

      • Gottfried von Grünberg szerint:

        Ó, igen, én is a Wikipédián találkoztam többek között ezzel a kijelentéssel.
        A gond röviden a következő:
        1) Pontosan mit jelent az, hogy ősi kozmikus energia? És milyen a nem ősi kozmikus energia?
        2) Létezik ez az orgon? (Bizonyíték?)
        3) Ha igen, ez az élő szervezetekhez van kötve, vagy kozmikus jellegű? (Bizonyíték?)
        Olyan magyar oldalt még sajnos nem találtam, ahol rendesen le lenne írva, hogy miből következik az orgon léte, angol oldalakat meg nem volt kedvem egyelőre olvasgatni.

        Az “ősi, kozmikus” egy kicsit szerencsétlen jelző bármire is, de az “ősi kozmikus fény” esetében végül is érthető, miről van szó: a háttérsugárzás is egy, a korai univerzumban keletkezett, az egész univerzumot kitöltő elektromágneses sugárzás.
        De ha akarom, tulajdonképpen lehet értelme az “ősi kozmikus energiának” is – valami olyan “dolog”, ami ez univerzum korai időszakából származik, nem mostanában, vagy nem folyamatosan keletkezik valamiből.

        Éternek is nevezhetjük akár, a rózsa, bárhogy hívjuk, éppoly illatos, de nem egyezik meg a klasszikus éterfogalommal, attól, hogy forog az égitestek körül.

        • Sztefanó szerint:

          Ha többet szeretnél megtudni az orgonról, akkor legjobb, ha közvetlenül Reichet olvasod (angolul vagy németül minden megtalálható). Ezen felül az egyik legjobb összefoglaló Reich munkásságáról James DeMeo Sharasia c. könyvében van. Magyar fordítás kevés akad. Philip Schmitz a 70-es években fordította Reichet, de ma már csak antikváriumban fellelhető, ha egyáltalán. Magyar nyelvterületen, jellemzően, nem nagyon tartották szükségesnek, hogy Sigmund Freud egyik legtehetségesebb tanítványával és munkája folytatójával behatóbban foglalkozzanak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s