Danny Hillis


 

Az elmúlt héten Seattleban abban a szerencsében részesültem, hogy hallgatója lehettem a jelenkor egyik egészen különleges egyénisége előadásának. Daniel Hillis nem igazán ismert. Még a számítástechnika szakértői között sincsenek sokan, akik nevét a Disney Imagineering kutatócsoportban betöltött vezető szerepén kívül, mással is kapcsolatba hoznák, holott ő a szakma igazi sztárja. Nevéhez rengeteg különös találmány, újítás és munka fűződik, főleg a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek területén.

Like Myhrvold, a polymath inventor, scientist, author, and engineer. A former vice-president, Research and Development, at Walt Disney, Hillis pioneered the concept of parallel computing that is now the basis for the high-tech industry's most powerful machines. Hillis holds more than 50 U.S. patents and is the designer of a 10,000-year mechanical clock.
Hillis, azon túlmenően, hogy a szakma a kisujjában van, egy egészen elképesztő egyéniség. Távlatokban, évezredekben próbál gondolkodni. Számára 10000 év csak egy egységnyi idő. Az emberiség illetve a mi kultúránk ennyi idő távlatában bukkant elő a múlt horizontján. Hillisnek valószínűleg kétségei vannak arra vonatkozólag, hogy egy további egységnyi idő elteltével is ezen a bolygón sétálgatunk-e majd. Ő ezt így egyenesen azért nem mondja ki, de a sorok között olvashatóak ezek a gondolatok. A tervezet, amin jelenleg dolgozik a 10000 évig működő óra a Long Now Foundation (A Hosszú Most Alapítvány) pátyolgatott gyermeke. Hillis egy olyan monumentális órát tervezett, mely lényegében egy óriási mechanikus számítógép. Villamos energia nélkül működik majd, rendeltetésének megfelelően legalább tízezer évig, mégpedig úgy, hogy évente csak egyet kettyen, százévente kondul meg és évezredenként egyszer szólal meg a kakukk. Az óra különlegessége, hogy a delelő nappal hozza összhangba önmagát és érzékeny szerkezete feljegyzi és meg is őrzi azt a dátumot, amikor utoljára ember járt a közelében. Így a szerkezetet felkeresők, pontosan tudják majd, mikor volt utoljára látogatója az órának.

 Az óramű forgó keretein, körös-körül sűrűn elhelyezkedő bütykök (kalapácsok), digitális egyeseket, a hézagok nullákat képeznek. Az időnként önműködően beinduló óra-programok nyomán mozgásba lendülő bütykök jól kivehető zajjal ütődnek az olvasóüllőkhöz, minek következtében az egész lefolyás, dallamot formál. Az algoritmusok ClockProto99nfLoResműködésének mellékterméke egy-egy fenségesen zengő gyönyörű melódia. Nincs két egyforma sorozat és nincs két egyforma zenei szólam. Minden program más egy kicsit az előzőnél. Ha nincs feljegyezve, elveszik örökre, mert soha nem ismétlődik meg. Danny Hillis hozott magával néhány lélegzetelállító felvételt, amelyet megosztott velünk, hallgatóival. Egy templom homálya és mély nyugalma, de legalábbis egy elsötétített tágas előadóterem kell hozzá, hogy méltón lejátszhatóak legyenek ezek a számomra leginkább Bach orgonakoncertjeire emlékeztető felvételek.

Hillis órája a tervek szerint Nevada államban a Great Basin Nemzeti Park területén lesz elhelyezve valamely arra alkalmas hegység gyomrában – a Mt. Washington neve merült fel. Immár ismerve felfogását, gyanítom, hogy a megadott koordináták vagy félrevezetőek, avagy szántszándékkal pontatlanok. Senki se tudja meg, pontosan hol lesz az óra! Szerinte a kumráni tekercsek sincsenek biztonságban, amióta meglelték őket. Azért élhették csak túl az évszázadokat, mert elfeledték őket. Senki sem tudott létükről. Az ő 10 000 éves óráját is a feledés őrizheti meg a jövőnek. Segítségével – ha majd újra meglelik – egy a jövőben túlélő és újra felemelkedő generáció megállapíthatja azt a dátumot, amikor a mi kultúránk embere utoljára lépkedett a Földön a szingularitás felé.

Az óra első kicsinyített modellje 1999-ben készült el. Londonban, a Tudomány Múzeumában látható.

Kategória: Computers and Internet | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s