Ismét az Elnyújtott Pillanatról


 

LongNowBookA tavalyi év augusztusában beszámoltam Danny Hillis Seattleban (WA) tartott előadásáról és a tízezer éves óra tervéről. Közben megrendeltem a Long Now Alapítvány világnézeti alapjait fejtegető kis könyvecskét, melyet Stewart Brand, az Elnyújtott Pillanat társalapítója írt. Tavaly még jobb híján szószerinti fordításban egyszerűen csak „hosszú most” névvel illettem az alapítványt, de végre ráleltem a hálón Koronczay Dávid 2004-ben kelt cikkére, aki az elnyújtott pillanattal, sokkal találóbb magyar elnevezésre talált.

Tavalyi írásomat a szingularitás felé lépkedő ember ködös képével zártam, mely már akkor is magyarázatra szorult. Mivel időközben földtani rétegek ülepedtek a témára, magam is elfeledtem a folytatást, mígnem a minap kezembe nem akadt a könyvecske.

A szingularitás egy olyan fizikai állapota az anyagnak, melyről abszolút semmit nem tudunk, mert az úgynevezett eseményhorizont mögött helyezkedik el. A szingularitás a köznapi szóhasználatban a fekete lyukkal azonos fogalom. Annyit azért tudnak róla a fizikusok, hogy óriáscsillagok összeomlásakor keletkezik. Amikor egy ilyen csillag elhasználja nukleáris fűtőerejét és szupernóvaként kileheli lelkét, a csillag megmaradó tömegét a gravitációs erő olyan sűrű anyaggá préseli, melynek szerkezetéről csak ködös elképzelése van a tudománynak. A végtelenül erős gravitációs erő miatt, létrejön egy olyan határ, melynek belterületét már a fény sem képes elhagyni. A határ az eseményhorizont, mely nem okvetlenül azonos a csillag összeroppant felületével.

mooreslaw_graph2 Steward Brand fejtegetése szerint a civilizáció is hasonló szingularitás felé halad, melynek egyértelmű kifejezője és meghatározója a Moore törvényében kimondott alapelvek. Gordon Moore az Intel társalapítója még a félvezetők gyártásának forradalmi hajnalán, 1965-ben felismerte, hogy az egyetlen szilíciumkristályra elhelyezhető félvezető tranzisztorok száma nagyjából évente megduplázódik. A fejlődés mára igazolta Moore feltevését. Az Intel Core Dual elnevezésű processzorai olyan chipek, melyeken több mint egymilliárdnyi pirinyó kis tranzisztorocska működik egyetlen szilíciumkristályba beágyazva. Mellékelem az 1965-os eredeti feltevés grafikonját is (a könyvből), illetve a mai aktuálizált ábrát. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az ábrákon csak azért „majdnem egyenes” a fejlődés ütemét jelző vonal, mert a P1010036 függőleges tengely logaritmusokban van kifejezve. Lásd pl. a frissített ábrán kb. egy egység (cm) jut 1000, majd tízez ezer, majd százezer és így tovább alkatrészre, azaz mindig tízszerese az előzőnek – ez a tízes alapú logaritmus.

Emberi léptékben, azaz lineáris mércével kifejezve Moore törvényéből hamar Moore fala lesz, amint ezt a mellékelt kép ábrázolja. A fal egy képzeletbeli szinte már-már merőleges érintő felé tart mely mögé semmilyen emberi elképzelés nem képes belátni, mivel ama bizonyos eseményhorizont mögötti területről van szó. Hasonló gondolatokat rejt a sakkjáték történetét taglaló mendemonda, miszerint a játék kitalálóját a király, vagy a maharadzsa (éppen aszerint, hogy ki és hol meséli) szerette volna méltóan megjutalmazni. A szegény, de minden kétséget kizáróan dörzsölt feltaláló csak egy búzaszemet tett az első sakkmezőre és annyit kért belőle amennyi a sakktábla mezőin annak fokozatos megduplázódásából adódik, azaz 1 +2 + 4 + 8 + 16 + 32 + 64 + 128 + … és így tovább. A lineáris emberi léptékhez szokott uralkodó nagyot kacagott az ötleten és egy kicsit meg is sértődött rajta, hiszen úgy vélte a kérés nem méltó mérhetetlen vagyonához. Azt persze álmában sem hitte volna, hogy a feladat teljesíthetetlen. Mint kiderült, az egész birodalomban nem volt annyi búzaszem amennyi a nemlineáris, azaz a négyzetes haladvány eredménye (kettö a hatvannegyediken mínusz egy).

Az Elnyújtott Pillanat órája megpróbálja figyelmünket ezekre a látszólag lényegtelen dolgokra terelni, melyek akarva-akaratlanul, de meghatározó körülményeivé váltak a civilizáció emberének. Számomra ez annál is inkább érdekes eszmefuttatás, mivel csak nemrég számoltam be Leopold Kohr könyvéről, aki már az elmúlt évezred ötvenes éveiben eljutott arra a zseniális megállapításra, miszerint a civilizáció geometriai haladvány szerint növekszik (lásd Moore törvénye), míg problémamegoldó képességünk természetünknél fogva csupán csak aritmetikai haladvány szerinti, azaz lineáris.

Az ember lineáris léptékben képes feszültségek és görcsök nélkül élni és alkotni. A napok, az évszakok és az évek múlását, melyek abszolút meghatározói minden biológiai ritmusunknak, is csak azok szoros egymásutánjában, mindig egyet hozzáadva tartunk számontartani. Ezzel szemben viszont, kilépve a bibliai paradicsomból és kezünkbe véve önmagunk sorsát (lásd elvevők), a fejlődés nemlineáris, azaz geometriai haladvány alapú szellemét szabadítottuk el. Lehet ez az a csapda, avagy intelligenciateszt melyet a Földet és az univerzumot megteremtö erö az ember lába elé dobott?

Stewart Brand határozott utalást tesz arra, hogy esetleg akár a 2035-ös év is lehet majd a technológiai civilizáció eseményhorizontja, az szingularitás éve, az úgyneveuett techno-rapture. Az elmélet szerint, a fejlődés imígyen felfokozott tempója miatt legfeljebb 2035-ig tudjuk még kikémlelni jövőnket. Ezen túlmenően nem áll rendelkezésünkre adat, nem tudunk semmilyen becslésbe bocsátkozni, mert azt eltakarja Moore fala, az eseményhorizont.

Ezzel kapcsolatban ismét utalni szeretnék egy korábbi könyvismertetőmre. A Limits to Growth szerzői által kifejlesztett World3 matematikai modell „business as usual” forgatókönyve szerint 2030-ban fog elpattani a minden határon túli korlátlan fejlődés buboréka. Kísérteties egybeesés csak, avagy törvényszerű felismerés?

Ha figyelemmel késérsz, talán egyre világosabb lesz számodra is, miképpen futnak össze észrevétlenül a szálak, melyek egymástól függetlenül indultak, más-más felfogásból és más szemszögböl, de egyszerre csak ugyanbba az irányba mutatnak.

Linkek magyar:

Linkek angol:

 

Kategória: Books | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s