Eke, pestis és olaj (Plows, Plagues & Petroleum) – William Ruddiman könyve


 

PlowsPlaguePetroleumElolvastam. William Ruddiman az ízig-vérig tudós mintaképe. Számára nem léteznek kétes hiedelmek, csak bizonyítható tények, avagy a legjobb esetben is valószínű és megalapozott feltevések. Ruddiman a szőrszálhasogató klimatológus, aki nem elégszik meg holmi jól hangzó állításokkal. Saját bevallása szerint munkastílusa leginkább Columbo felügyelő nyomozásához hasonlítható. Nála is mérvadóak azok az apróságok, melyek felett sokan elsiklanának és legyintenének, de őt nyugtalanítják, mint Columbót, aki távozóban még egyszer visszajön, hogy rákérdezzen arra az aprócska zavaró tényezőre. Nála csak az számít, ami egyértelműen kimutatható például a tengeri üledékekből, az évezredek alatt jégbe zárt levegőbuborékokból, az öreg, több száz éves fák évgyűrűinek a vastagságából és színéből. Azt is elmondja, mekkora testi erőfeszítésre van szükség felmászni egy sokezer méter magasságban fekvő gleccserig, majd több kilónyi jégmintával, biztonsággal visszatérni. Avagy mit jelent ritka trópusi betegséget beszerezni egy távoli lakatlan szigeten csupán csakRuddiman William azért, hogy még érintetlen korallzátonyokon gyüjthessen mintát a kutató nyomozó-tudós. Az így beszerzett és kiértékelt adatokat aztán újra felülvizsgálja és összeveti például az egyes földtörténeti korokban a Földre érkező napsugárzás mértékével, melynek változásit először a szerb csillagász Milutin Milankovitch írt le. Ma a számítógépes modellek minden kétséget kizáróan alátámasztották Milankovitch korabeli hosszadalmas kézi számításait, amelyeket egyébként Budapesten végzett 1914 után és 1920-ban publikált. A zseniális szerb nemzetiségü csillagász ezzel bebizonyította és megindokolta a rendszeresen visszatérő jégkorszakok tényét.

Ruddiman könyvéből megtudhatjuk, hogy az ember majd hárommillió éves történelme során mintegy negyven-ötven alkalommal volt kénytelen alkalmazkodni az újra és újra rendszeresen beköszöntő jegesedésekhez.

Aki esetleg még sohasem hallotta Ruddiman vagy Milankovitch nevét, és a klímaváltozás kapcsán mégis véleményt formál a globális felmelegedésről majd azt hangosan közzé is teszi, jobb, ha gyorsan elűzöd fokhagymával, kereszttel vagy szenteltvízzel, mint ama népszerű rémtörténetekben a vámpírokat. Biztosan állíthatom, vak és semmiről sem tud.

Ruddiman nem állít kevesebbet, mint azt, hogy ha a természetet, illetve a Föld növényzetét érintetlenül hagyta volna az ember, akkor jelenleg már útban lennénk egy újabb jégkorszak felé. Az újabb lehűlés menetrendszerűen el is kezdődött mintegy 10 ezer évvel ezelőtt, ám az ember elég korán, mintegy 8000 évvel ezelőtt megkezdett intenzív mezőgazdasági tevékenysége nyomán, a ciklus teljesen felborult. Az erdők szisztematikus kivágása és a nagykiterjedésű öntözött mezőgazdasági felületek nyomán keletkező metán és a széndioxid bizonyíthatóan késleltette a jegesedés megkezdődéséhez szükséges természetes pozitív visszacsatolások létrejöttét. Tudtad például, hogy levéltári adatok alapján is bizonyítható, hogy a Földet valamikor beborító összefüggő erdöségeket az ember Európában és Ázsiában már 1000 évvel ezelött mintegy 90% -ban kiirtott?

Sőt, ezeken túlmenően Ruddiman tarsolyában van egyéb meglepetés is. A kis jégkorszaknak nevezett lehűlés (lásd az ábrát – Little Ice Age) mely feljegyzéseink 2000_Year_Temperature_Comparisonszerint az északi féltekén i.sz. 1200 és 1800 között alakult ki, pontosan a jégkorszakhoz vezető trend megnyilvánulása volt. De vajon mi okozhatta? Ruddiman összefüggést lát az emberiséget ebben a korszakban valósággal megtizedelő járványok és a széndioxid illetve a metángáz légköri koncentrációjának a csökkenése között. Az 1345 és 1400 közötti években a bubópestis például Európa lakóságának a 40% pusztította ki. Az Európából behurcolt járványok pedig 1500 és 1800 között Amerika őslakosságának mintegy 90% irtották ki. Az állandóan visszatérő járványok nyomán a korábban intenzíven művelt mezőgazdasási területeket újra visszahódíthatta az erdő. A gyors növekedésnek indult fák azonnal jelentős mennyiségű széndioxidot vontak ki a légkörből, illetve a metán koncentrációja is hirtelen lecsökkent a mezőgazdasági termelés hanyatlása miatt.

Sokan próbálták Ruddiman téziseit antitézisekkel kiforgatni, de mind a mai napig nincs olyan bizonyíték, amely megkérdőjelezhetné állításai helyességét. Itt van viszont néhány jellemző idézet a könyvből:

A mezőgazdasági termelésért nagy árat fizetett az emberiség. A talaj megművelésén alapuló új életmód olyan változásokat okozott, mely mindezidáig ismeretlen nagyságrendű és horderejű problémák sokaságának a kialakulásához vezetett. János Jelenésekről írt könyvében az apokalipszis három lovasa közvetve vagy közvetlenül, de mindenképpen kapcsolódik a mezőgazdasági termelés precedens nélküli sikeréhez….

A mezőgazdasági termelés sokkal nagyobb létszámú közösségek létrejöttéhez vezetett illetve elképesztő méretű gazdagsághoz. Ezek a kultúrák főfoglalkozású zsoldosokat fogadtak, hogy megvédjék az új gazdagságot illetve, hogy idegen területekre hatoljanak és elhódítsák mások kincseit…

Az emberiség történelmének egy animációs térképe szüntelen és sorozatos intenzív hadviseléseket, véget érni nem akaró csaták sorozatát mutatná.

Ezek a megállapítások nem Daniel Quinn szavai, bár származhatnának tőle is. Nem Leopold Kohr írta le őket, bár istenemre írhatta volna ő is. Az a megállapítás pedig, hogy az ember kiirtotta az élő Föld erdőit, ezzel jelentősen megkárosítva az évmilliókon át precízen működő rendszert, lehetne akár James Lovelock kijelentése is, aki írásaiban (Gaia elmélet) a végtelen erdőségeket a Föld bőrének tartja, mely hőmérsékletét szabályozza. És mindezt egy olyan tudós írja és vallja, akinek a lapjairól valósággal csak úgy csöpög Kultúra Anya kézjegye (ha érted mit akarok mondani).

Linkek:

Kategória: Books | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s