Te kinek dolgozol?


 

Amikor már-már azt hiszem, hogy nem lephet meg semmi ezen az egy világon, akkor a kezembe kerül egy könyv és egyik ámulatomból esek a  másikba (még szerencsére nem vesztettem el ezt a képességemet). Az író, Joel Bakan állításai egyáltalán nem légből kapottak. Megfigyeléseit a napi hírekben TheCorporationszellőztetett gyakorlat jól alátámasztja. Például az a sajtóhír, miszerint a Nokia, Németországban 2300 dolgozót bocsát el, bochumi gyára Romániába történő áthelyezése miatt. Nem azért, mert a németek rosszul dolgoztak, vagy, mert az üzem veszteséges lett volna. Szó sincs ilyesmiről! A Nokia Részvénytársaság egyszerűen a nagyobb profit reményében döntött így. A cég pont úgy járt el, mint sok egyéb más multi hasonló helyzetben (a lista hosszú lenne, de említsük meg legalább az osztrák Semperit gumiabroncsgyár leépítését és Csehországba történő áthelyezését). A jelenség már régen nevet kapott, úgy hívják vándorkapitalizmus. Egy érző és törődő ember esetleg tépelődne ehhez hasonló döntések miatt. Lehet álmatlan éjszakái lennének, de a legvalószínűbb, hogy az ilyen ötlet fel sem merülne fel benne. Ám a nemzetközi tőkével operáló részvénytársaságok a legkisebb erkölcsi tétovázás nélkül hozzák meg határozataikat.

A The Corporation (A részvénytársaság) című könyv alapján egy dokumentumfilm is készült. Joel Bakan mondanivalóját Dr. Robert Hare pszichiáter véleményére építi, aki szerint, ha a részvénytársaság magatartását a tudomány mai állása szerint elemezzük, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy egy pszichopatával van dolgunk. A könyvről szóló honlap címe is ezt kívánja tudtunkra adni, mondván „do you work for a psychopat?”, www.doyouworkforapsychopath.co.uk azaz fordításban „egy pszichopatának dolgozol?”. A részvénytársaság viselkedésének egyik alapvető vonása az empátia és a szociális felelősségérzés teljes hiánya. Túlteng benne a közveszélyes felelőtlenség. Céljai elérésében minden és mindenki épségét veszélyeztető kockázatokat vállal. Manipulálja a közvéleményt annak érdekében, hogy a nagy gonddal, művileg felépített ártatlan imázs mögül (ezt mondják marketingnek) zavartalanul fejthesse ki önös célú destruktív tevékenységét. Rizikóval terhelt döntései meghozatalakor az aggodalom írmagjával sem találkozunk. Pontosan olyan, mint egy hús vér pszichopata, akinek patologikus magatartása mind gyógyászati mind pedig kriminológiai berkekben jól ismert. Az ilyen beteg gyakran rejtőzik álarc mögé, és valós személyiségéről a köztudatban egy teljességgel irreális képet alakít ki.

Joel Baken nem blöfföl, hanem nyilvánosan is elérhető forrásokkal támasztja alá érvelését. Említi Edwin Black IBM and the Holocaust című könyvét mely az IBM a náci Németországgal való bizonyított üzleti viszonyát taglalja. Ez idáig fogalmam sem volt róla, hogy egészen 1941-ig, az IBM szállította a koncentrációs táborok logisztikájához nélkülözhetetlen Hollerith rendezőgépet, mely a számítógép lyukkártyával működő korai elődje volt. Bizonyítható, hogy a cég vezetősége az üzleti viszony virágzása közben is tisztában volt azzal, hogy mire használják az Európába szállított szerkezeteket. Az IBM gyümölcsöző kapcsolatai „sajnálatosan” csupán csak azért szakadtak meg Hitlerrel, mivel az USA hadba lépett a szövetségesek oldalán. Tényleg, csak egy pszichopata járhat el így.

OpelBlitz_ Továbbá, a GM autógyár, a harmincas években az Adam Opel AG tulajdonosa, teljes tudatával nyugtázta az Opel Művek 1937-ben hadiüzemre történő átállítását, sőt aktív szerepet vállalt egy teljesen új jellegű teherjármű, a háromtonnás „Opel Blitz” kifejlesztésében, mely a villámháború kulcsfontosságú szállítójárműve volt. Látva a mellékelt modell képét a GM nyilván nem számíthatott arra, hogy kacsákra fognak vele vadászni.

Ha netán valaki azt hinné, hogy a jelenben végre megváltozott a helyzet, és a részvénytársaságok mára az erkölcs és a jóindulat bajnokai lettek, az minden bizonnyal téved. Az író teljes részletességében betekintést nyújt például a GE (General Electrics) 1990 és 2001 közötti viselt dolgairól. Az olvasó egy listát kap a cég közönséges törvényszegéseiről és az ezeket rögzítő büntetőjogi bejegyzésekről. A GE tettei miatt mintegy 41 alkalommal került bíróság elé. A legtöbb esetben környezetszennyezés és veszélyes, mérgező anyagokkal történő felelőtlen manipuláció miatt. Kirívóak a talajvíz és az ivóvíztartalékok ellen elkövetett, már-már rendszeressé vált vétségei.

Ha ma egy közönséges halandó az USA-ban háromszor követi el ugyanazt a bűntettet, akkor mint visszaeső bünözőre akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható. Nem úgy a részvénytársaságokra. Azok mosolyogva kifizetik az előre bekalkulált büntetést és máris ott folytatják, ahol abbahagyták. Megtehetik. A törvény betartása nem erkölcsi, politikai, társadalmi elkötelezettség kérdése, hanem egyes egyedül a rendes költségek függvénye. A rizikóanalízis mai kifinomult formáival élve nem nehéz felbecsülni az esetleges törvénybeütköző cselekedetek felderítésének a valószínűségét, illetve az ezt követő ún. „worst case scenario” (a legrosszabb eshetőség bekövetkezése) forgatókönyvét. A részvénytársaság jó pszichopata lévén, az analízis alapján hideg logikával dönt arról, hogy kifizetődő-e betartani a törvényt (további példák a könyvben). Ha nem az, akkor teljesen jelentéktelen tényezővé zsugorodnak az esetleges döntés következtében földönfutóvá vált emberek, gyerekek, idősek, fiatalok, vagy akár a társadalom egésze, a természet, az ivóvíz, az egész Földgolyó. Ezt Bakan externalizációnak nevezi, azaz olyan vislekedésformának, amikor a terheket ügyesen áthárítják másra, föleg a közre. Tulajdonképpen mindegy kire, csak ne a részvénytársaságnak kellejen a többletköltségeket állnia. A részvénytársaságot ugyanis csak egyetlen dolog érdekli úgy istenigazából, mégpedig részvényei árfolyama és részvényesei.

Aki nem hiszi el, olvassa el a könyvet, vagy nézze meg a DVD-t. Látókör szélesítőnek elsőrangú munka. Kerüld viszont, ha illúzióid vannak…

Angol utalás:

Kategória: Books | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s