A világot megmentő erő (Power to Save the World)


 

ThePowerToSave Gwyneth Cravens könyve nem igazán számít könnyű tanulmánynak, de mostanra sikeresen átrágtam magam rajta. Olyanokhoz szól, akik véleményük végleges kialakítása és megfogalmazása előtt érdekeltek az objektív tények megismerésében és nem érik be előítéletektől terhes közhelyekkel. Konkrét esetben az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatban. Fontos lenne pedig a tényszerű tisztánlátás, hiszen civilizációnk még ez idáig soha nem látott tempóban robog egy végzetes energiakrízis felé. A tudomány határozottan felrótta a gazdaságnak a mértéktelen széndioxid kibocsátást. Elhangzott a nyomatékos figyelmeztetés, hogy ez erősíti az üvegházhatást. Azt is tudjuk már, hogy az olaj jelenlegi kitermelése nem képes lépést tartani a növekvő fogyasztással. Új lelőhelyek feltárása már évtizedek óta stagnál, sőt visszaesőben van, miközben az üzemelő olajkutak oroszlánrésze politikailag instabil régiókban működik. Az egyik komoly alternatíva az atomenergia lehetne, ám Csernobil nevével olyan végzetesen terhelt a téma, hogy sok ország mind a mai napig nem hajlandó vele érdemben foglakozni.

Az írónő, Gwyneth Cravens gyermekkorát meghatározóan beárnyékolta a hidegháborús fenyegetés. Albuquerque városában nőtt fel, melynek listavezetős áldozati szerep juthatott volna egy esetleges atomcsapás esetén. Itt fejlesztették (Sandia Lab.) és állomásoztatták ugyanis az USA atomarzenáljának jelentős részét, mely ismert tény volt szovjet részről is. A múlt e súlyos öröksége miatt az írónő eleve fenntartásokkal vágott bele abba a nagy kalandba, melynek során tisztázni kívánta az atomenergia köré szövődött mítoszok és legendák igazságtartalmát. Tapasztalatait 2007-ben tette közkinccsé könyvében.

Azt hittem, hogy az atomenergetikáról és alapelveiről már tudok annyit, hogy ezen a téren ne érhessenek túl nagy meglepetések, de mint utóbb kiderült, teljesen túlértékeltem saját tudásomat. Egy sereg új és egészen elképesztő ismerettel lettem gazdagabb. Néhányat kiragadnék közülük. A lista teljesen szubjektív és távolról sem teljes. Egy más olvasó talán egészen más részletek említését tartaná fontosnak.

 

  • Az ionizáló gammasugárzás kártékonysága az élő szervezetre nem lineáris. Arról van szó, hogy nem igaz az elterjedt hiedelem, miszerint a dózis növekedésével egyenes arányban nőne a rákbetegség kialakulásának a valószínűsége, mint a sugárzás közvetlen következménye. Nincs semmilyen erre vonatkozó tudományos bizonyíték. Ellenkezőleg. Tudjuk például, hogy pilóták és a légi kísérő személyzet a hosszú transzatlanti járatokon, 10 km utazómagasságban az átlagos háttérsugárzás többszörösének vannak kitéve. Mégsem hajlamosabbak rákban megbetegedni, sőt kimutatható, hogy a személyzet több évtizedes szolgálat után is sokkal egészségesebb más hasonló jellegű földi munkát végző kontrollcsoporttal összehasonlítva.
  • Az élő szervezet jobban megbirkózik a betegségekkel, ha molekuláris szerkezete (DNS) ionizáló háttérsugárzásnak van kitéve. Az evolúció évmilliárdjai során az élet kiválóan alkalmazkodott ehhez a körülményhez, megtanulta azt hasznosítani és önmaga javára fordítani.
  • A Földön rengeteg olyan térség van, ahol a természetes háttérsugárzás több nagyságrendben is meghaladja az átlagos szintet. Az alábbi kép tanulsága szerint például Iránban, Ramsar környékén az évi ionizáló háttérsugárzás értéke helyenként akár 260 mSv-t (milli Sievert az SI egységrendszerben, azaz 26 000 millirem) is elérheti. Brazíliában Guarapari környékén 80000 ember él egy olyan vidéken, ahol a háttérsugárzás eléri az évi 35 mSv-t, de az itt átlagos 5.5 mSv is két nagyságrenddel magasabb a mindenkori átlagnál. A ma érvényben lévö lineárisan növekvő radioaktív ártalomról szóló felfogás értelmében ezeken a helyeken az átlagosnál jóval gyakoribbnak kellene lennie a rákbetegségnek – amit az adatok szerencsére nem támasztanak alá.

BackgroundRadiation

  • Az alábbi táblázat néhány térség tipikus ionizáló háttérsugárzását tünteti fel. Érdekes összevetni a Csernobil és Pripjaty környékén leselkedő dózisokat a Föld egyéb olyan területeivel, ahol ennél sokkal magasabb értékek nem baleset következményei, hanem egyszerűen csak a természet rendjével összhangban kialakult anomáliák, melyek bizonyíthatóan senki kárát nem okozták.
A Csernobil katasztrófa okozta ionizáló sugárzás évi dózisai mSv
Csernobil (1992) 4,9
Pripjaty (1992) 25,0
Természetes eredetü háttérsugárzás (talaj, sziklák) átlagos évi dózisai mSv
Lengyolország átlaga 2,4
New York, Központi Pályaudvar 5,0
India, Kerala 9,0
Norvégia egyes térségeiben 10,0
Svédország egyes térségeiben 35,0
Brazília, Guarapari 35,0
India, Tamil Nadu 53,0
Irán, Ramsar, egy 100 éve épített házban 89,0 – 132,0

 

  • Létezik viszont egy olyan határérték, melyet túllépve a szervezetet azonnal komoly károk érik és a linearitás elve innentől számítva ténylegesen érvénybe lép. Ez a dózis körülbelül az évi 1000-2000 mSv-nél kezdödik.
  • Egy atomerőmű dolgozója évente legalább egy-két nagyságrenddel kisebb ionizáló sugáradagot kap, mint egy hasonló teljesítményű szénüzemű erőmű dolgozója.
  • A kőszén radioaktív hasadóanyagokat tartalmaz, például uránt és tóriumot, ám a klasszikus hőerőművekre nem vonatkoznak a nukleáris létesítményekben foganatosított szigorú előírások.
  • Az antracit sokkal tisztább tüzelő és lényegesen kevesebb radioaktív szennyeződést tartalmaz, de sajnálatosan egyre kevesebb van belőle, ezért a kalorikus erőművek elenyésző része üzemel ilyen fűtőanyaggal.
  • Egy 500 MW teljesítményű kalorikus erőmű évente 14300 vagon, azaz 1.6 millió tonna szenet éget el, minek során mintegy 2 tonna urán és 5 tonna tórium távozik a hamuval a kéményen át. Ezeken kívül még évente további 6 tonna egyéb más radioaktív szennyezőanyag (pl. radon) terheli az erőmű környezetét.
  • Két nehéz nyergesvontatóra felrakott uránércböl ugyanannyi áramot lehet termelni, mint a fenti 1.6 millió tonna szén elégetésével (vesd össze a 14300 vasúti vagonnal).
  • Az USA-ban az összes szénüzemű erőmű évente ezer tonna uránt és kétezer ötszáz tonna tóriumot juttat a környezetbe. Ez körülbelül annyi radioaktív hasadóanyag, amennyiből ugyanennyi idő alatt az összes amerikai atomerőmű fűtőelemeit le lehetne gyártani!
  • Egy szénüzemű kalorikus erőmű olyan nagy radioaktív terhelést jelent a környezet számára, hogy ha egy atomerőmű szennyezné, ilyen mértékben a környezetet, akkor a megfelelő atomenergetikai felügyelőség (pl. IAEA) azonnal megvonná a működési engedélyét. Számszerűen a szénüzemű erőművek okozta radioaktív sugárterhelés az USA-ban mintegy két nagyságrenddel magasabb, mint az összes működő atomerőmű okozta radioaktív összterhelés.
  • A kőszén a radioaktív szennyezőanyagokon kívül egyéb veszélyes mérgező anyagot is tartalmaz, például ólmot, higanyt, arzént, molibdént, kadmiumot. Ezek az anyagok a salakból kioldódva komoly környezeti károkat okoznak. Az amerikai egészségügyi minisztérieum kifejezetten óvja a terhes nőket a Nagy Tavakból származó hal fogyasztásától a víz magas higanyszennyezése miatt. Ez a sajnálatos környezeti ártalom majdnem kizárólag a környező kalorikus szénüzemű erőművek szennyezésének a következménye.
  • A szénerőművek dolgozóinak az egészségi állapota összehasonlíthatatlanul rosszabb a hasonló teljesítményű atomerőművekben dolgozókéval szemben. A szénüzemű erőművekben gyakoribbak a balesetek, elterjedtek a rossz szellőzés okozta légúti betegségek. A 2002 és 2006 közötti hivatalos jelentések az Egyesült Államokban 156 halálos kimenetelű balesetről szólnak míg ugyanezen időszakban nem volt sem halálos sem egyéb maradandó károsodást okozó atomerőmű baleset.
  • Egy olyan abszurd helyzettel állunk szemben, amikor szénüzemű erőművekben történt robbanásban életüket vesztettekről említés sem történik a sajtóban, ám egy atomerőműben történt a legparányibb üzemzavar is vezércikkekre sarkall.
  • A csernobili katasztrófa radiológiai következményeiről szóló 1996-os nemzetközi tanulmány nem erősíti meg a közhiedelemben meggyökerezett, erősen eltúlzott képet a katasztrófa térségében élő áldozatokról. Az IAEA, az UNSECAR és a WHO közös jelentése megállapítja, hogy:
    • A térség lakósságának jelentős része nem radioaktív eredetű egészségügyi rendellenességben szenved
    • A katasztrófának komoly pszichikai és pszichológiai következményei vannak, és még várhatóan lesznek is
    • Nem található arra vonatkozó adat, hogy a fertőzött térségben megnőtt volna a leukémia és a rákbetegségek (pajzsmirigyrák) előfordulásának a gyakorisága
    • A megvizsgált 2, 5 és 10 éves gyermekek jó egészségnek örvendtek ám a felnőtt lakósság más nem radioaktív eredetű betegségektől szenved (pl. alkoholizmus).
    • A zóna felnőtt lakósságának az egészségi állapota nem különbözött a hasonló életmódot folytató kontrollcsoport egészségi állapotától.
    • Statisztikailag a térségben nem lehet kimutatni semmiféle radioaktív szennyezésre visszavezethető károsodást.
  • A Csernobil körüli tiltott zónában soha nem látott bőségű mind a növényi mind pedig az állati eredetű élet. Az ott járt megfigyelők szerint az erdők szinte hemzsegnek a vadtól. Az egykori francia nukleáris kisérletek színhelyén, a Mururoa és Fangataufa atoll környékén hasonló bőségű víz alatti paradicsomról szólnak a szemtanúk jelentései.

Gwyneth Cravens részletesen tanulmányozta az atomerőművekben termelt energia életciklusát és végigjárta az ehhez szükséges infrastruktúra valamennyi láncszemét, kezdve az uránérc bányászattól és dúsításától, egészen a kiégett fűtőelemek végső tárolásáig (Wast Isolation Pilot Plant valamint a Yucca Montain Repository). Az írónő pontos és lelkiismeretes feltáró és tényelemző munkájának köszönhetően világosan felmérhetőek az atomenergia felhasználásának előnyei, hátrányai és következményei. Közben az olvasónak világossá válik, hogy a szénerőművek okozta globális környezeti katasztrófa több nagyságrendben felülmúlja az atomerőművek működésével járó ártalmakat. Az írónő nem kívánja bagatellizálni az atomenergetika tényleges gondjait és problémáit. Azt sem állítja, hogy az atomerőművek klinikailag steril és teljesen tiszta energiát termelnének. Itt egy komoly összehasonlító elemzésről van szó, melyből kiderül, milyen súlyos előítéletektől terhes a téma, amelyek pedig gyakran teljesen alaptalanok.

Kategória: Books | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Pestis vagy kolera? | SztefanoSpace

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s