Az elveszett boldogság nyomában


 

continuum Jean Liedloff könyvét (The Continuum Concept – In search of hapiness lost) szinte egy ültömben olvastam ki legutóbbi transzatlanti repülőutazásom alkalmával. Hézagos angol nyelvtudásomat alaposan igénybe vette a szótár kényszerű nélkülözése, ám igyekezetemet messzemenően kárpótolt a maga nemében egyedülálló tartalom. Később itthon a hálón keresgélve kiderült, hogy a könyv 2007-ben magyarul is megjelent a kétezeregy kiadó gondozásában. Üzenete hihetetlen természetességgel illik bele az általam piros pirula világának nevezett torzításoktól mentes perspektívába és így méltán képviseli ama nagy mozaik egyik legfényesebb darabkáját.

Ép lelkű, boldog, kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkező egyének nem alkothattak volna maguknak egy ilyen erkölcsileg kétségtelenül teljesen romlott, agresszivitástól túlfűtött, kapzsi, színlelő, hazug, kegyetlenkedő, kirekesztő és a kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető társadalmat. A szerző valós példából kiindulva leli meg a lelkileg többszörösen megtört, egyéniségében megsemmisített modern ember iszonyú neurózisainak az okait. A civilizált világ sokszor megtapasztalt, érthetetlen és ellentmondásos motívumainak egyik kulcsfontosságú hajtóereje, az ösztöneitől  megfosztott ember boldogság utáni beteges, csillapíthatatlan vágya. A pszichopatákra jellemző kóros tünetek elhatalmasodásának az okai pedig a csecsemőkorban és a korai gyermekkorban elviselt lelki traumák következményeiben keresendők.

Egy újszülött számára még nem létezik az idő csak jóval később kialakított fogalma. LiedloffA csecsemőnek nincs semmilyen elképzelése a jövőről, számára minden a végtelenül hosszan tartó jelenben játszódik le. Később a korral megtapasztaljuk az idő múlásának szubjektív vonzatait. A kisgyermek már tudja mit jelent a holnap, de egy esetleges karácsonyi ajándék augusztusban történő kilátásba helyezése még túlterheli képességeit, mert az időpont számára egy elképzelhetetlenül távoli jövőt jelöl. Ezért van az, hogy a korai traumák végzetesek, és visszafordíthatatlan személyiségváltozást okozhatnak, hiszen azok a csecsemő szempontjából állandó jellegűek, örökösek, végtelennek tűnőek. A magára hagyott, kiságyba, kocsiba zárt síró csecsemő a legszörnyűbb visszaélések egyike, amit szülő elkövethet. Jean Liedloff szerint a folytonosság elvének ilyen jellegű megszakítása (the continuum concept), az anya akár rövididejű távolléte is betegítő, sokkoló hatással van a gyermekre.

A könyv pszichológus szerzője venezuelai megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy fiktív, elérendő cél, hanem az ember magától értetődő természetes állapota. A könyv minden aktív és leendő szülőhöz, nagyszülőhöz szól.

Egy rövid részlet abból a beszélgetésből, melyet Chris Mercogliano folytatott az írónővel:

Chris: Hisz ön abban, hogy ha elég sok gyermek részesülne a folytonosság elve szerinti bánásmódban, akkor egy jobb világra ébredhetnénk?

Jean: Kétségtelenül, de az a nagy kérdés, hogy miképp lehetne a folytonosság ősi elvét újraéleszteni és általánosan elfogadottá tenni. Sajnos erre még senki sem tudja a választ. A lényeg abban rejlik, hogy ha az egyén megkapja mindazt a figyelmet, amit az evolúciós fejlődés szükségszerűen minket megillető osztályrészünkké tett, akkor az ember hinni fog saját képességeiben és nem lesz belőle másokat veszélyeztető antiszociális egyéniség. Minél több ilyen ember nő fel, annál nagyobb a valószínűsége egy jobb világ létrejöttének. Azt hiszem erre gondolt John Holt amikor kommentálta a könyvemet…

Nem tudom vajon megmentheti-e egy könyv a világot, de ha mégis létezik ilyen, akkor minden bizonnyal ez az.” John Holt

Kategória: Books | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s