Mátyás mit szólna?


 

Az idei évben a reneszánszra, és Mátyás korára (1458 – 1490) emlékezünk. Ez még a középkor volt, ugyanis tudvalevő az újkort 1492-től számítják, amikor is szerencsétlenségünkre (de legfőképp az indián őslakosok szerencsétlenségére) Kolumbusz kikötött a Bahamákon. Ezt csak azért jegyzem meg, mert valamiképp bennünk, felvilágosult civilizáltakban a középkor leginkább a sötét jelzővel szokott párosulni (a történelemoktatás eredményes és céltudatos minősítés nyomán). Pedig ha gyakrabban vetnénk össze néhány szerény tényt a fennkölt, felvilágosult, szabad, demokratikus jelen és a „sötét” középkor között, bizonyára gyorsan kiderülne, hogy ama homály és áthághatatlan sötétség máshol sokkal otthonosabb.

vizaItt van egy jó példa. Hetekkel ezelőtt lehetett, hogy a Kossuth rádió egyik adása a reneszánsz étkezési kultúrával foglakozott. Ennek kapcsán többször elhangzott a bőséges és változatos étrend, mely a korszakot jellemezte (vesd össze fastfood & McDonald’s kultúra). Galeotto Marzio, a jeles humanista feljegyezte azt is, hogy Magyarország vizei annyira tele vannak hallal, hogy a magyarok szerint a folyóknak csak kétharmada víz, mert a többi hal. Jól fogózkodj meg és képzeld el ezt a „sötét” paradicsomi állapotot. Nemrég a fenoltól illatozó Duna partján jártam és egy apuka lelkendezve próbálta csemetéje figyelmét egy a távolban magát feldobó halra terelni. Képzeld, még van hal a Dunában! Igaz egyre ritkábban, de még itt-ott előbukkan. Fogyasztásra nyilván már teljesen alkalmatlan, hisz dioxinnal és mérgező nehézfémekkel telítettek szövetei. Mi ezt fejlődésnek hívjuk! Tudniillik a sötét középkortól az atomkorszakig megtett utat. Mátyás király nyilván forogna a sírjában, ha tudná mi lett tiszta vizű országával.

kecsege Képzeld, még húsz éve is évente négy mázsa kecsegét fogtak ki a Dunából. A gyors és feltarthatatlan fejlődés fényes és dicső mértéke a puszta tény, hogy ez a mennyiség az utóbbi években tíz (értsd 10) kilóra csökkent. Nem sokkal inkább megérdemli ez a korszak a gonosz, gondatlan, pusztító és a sötét jelzőket mely nemcsak szemrebbenés nélkül tűri hanem aktívan hozzájárul ezekhez az állapotokhoz?

Ám a civilizáció nemcsak a folyami halakat falja fel a szemünk láttára. A Maurice Ewing egy a tenger élőlényei számára halált hozó kutatóhajó melynek költségeit az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (U.S. National Science Foundation) fedezi. Fő célja a kontinentális talapzat feltérképezése. Illetve hát, magyarul ez annyit jelent, olajlelőhelyek után kutat. Teszi ezt egy külön erre a célra kifejlesztett húsz darab akusztikus ágyúból álló rendszerrel. A hajó 240 decibel hangerejű lövéssorozatokat ad le a tenger fenekére és a nyomában keletkező visszaverődő lökéshullámokból a geológusok következtetéseket vonhatnak le a talapzat összetételéről. Ennyi a hivatalos sztori. A hangágyú használata halálos a delfinekre, bálnákra és a többi tengeri emlősre nézve. Ők ugyanis legalább annyira a hallásukra vannak utalva, mint az ember a látására. A bálnák süvöltő akusztikus kommunikációját felvevő környezetvédők szerint a hangágyú használata után négy napra elnémul az érintett tengerszakasz, majd a közeli partokon tájékozódásukat vesztett bálnák nagyszámban követnek el öngyilkosságot.

Melyik kor tehát a felvilágosult vagy sötét?

Kategória: News and politics | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s