Az élet tisztelete?


 

Az április 13.-i megjegyzésem miatt kritika ért, hogy tudniillik nem tisztelném az életet, mert az embert kórokozónak és élősködőnek nevezem, ergó aki az embert nem tiszteli, az visszautasítja az életet is. Na, bumm! Eléggé megrökönyödtem, hogy e néhány sor ilyen tömény indulatokat képes kiváltani valakiből. A szóló mentségére legyen mondva, ritka vendég errefelé, így nyilván nem tűnhetett fel neki, hogy ez az egész oldal az élet, a tradicionális közösségek, a természet a Föld és ezen belül természetesen az ember féltéséről is szól. Ha az embert (jelző nélkül) csépelem, az általában az elvevőkre, az otromba és pusztító magatartásra vonatkozik. Például az olyanra, amely ilyen szörnyű környezeti ártalmat okoz, mint a képen látható. A folyócskát már egyáltalán nem lehet látni a szeméttől. Erről jut eszembe Galeotto Marzio reneszánszkori megjegyzése, miszerint a Duna csak kétharmad részt állott vala vízből, mert egyharmad része az hal volt. Ez a folyócska itt viszont csak egyharmad részt állhat vízből, mert minimum kétharmad részét vegyületek, mérgek, szenny, törmelékek és műanyagok keveréke képezi. A képet Pacsker oldalán találtam. Itt viszont van még több hasonló. Szerinted lehet tisztelni egy ilyen nyomortanyán tengetett életet? Egyáltalán hogy jön ide a tisztelet?

PollutedCreekManila

Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s