Mohari András fordítások


 

Balázs csokorra gyűjtötte Mohari András Ran Prieur fordításait és elküldte néhányunknak. Ez jó ötlet, ugyanis nem tudni meddig lesz még online Mohari András félbehagyott oldala. Jómagam kapva az ötleten kopipészteltem idézeteit, John Taylor Gatto fordításait valamint az említett Ran Prieur fordításokat. Letölthetőek tehát pdf formátumban tölem. Azt hiszem, megyek lementem a többi munkáját is.

Ízelítőül egy-egy Ran Prieur valamint Gatto fordítás (valahogy összeillenek … ugye Te is így látod, megrendítő és tragikus ez a sűrű sötétség…):

Értelmes élet a világűrben

A civilizált emberek az „értelmes élet” alatt a civilizált életet értik: más bolygók lakóit, akik más lényeket gyilkolnak és irányítanak, hogy „erőforrásokat” és elnyomásra használt gépeket állítsanak elő, melyek végül olyan „fejlettek” lesznek, hogy használóik keresztül-kasul röpködhetnek az űrben, és egyre több bolygón zsákmányolhatják ki az életet saját kizárólagos hasznukra… Tudósaink viszont értetlenül állnak: Galaxisunk százmilliárd csillaga körül bizonyára bőven akad életre alkalmas bolygó, miért nem találjuk hát semmi nyomát a földönkívüli civilizációknak? Miért nem küldik felénk modulált elektromágneses hullámok formájában üzeneteiket, miért nem száguldanak fémtestű űrhajókban, ahogyan azt saját kultúránk jövőről szőtt mítoszaiban látjuk? Miért nem szállnak le bolygónkra, s osztják meg velünk fejlettebb szórakoztató/elnyomó szerkentyűiket? Cserébe aztán alávetnénk magunkat a Csillagközi Pénzügyi Alapnak, amely titokban leigázza a földlakókat, és felgyorsítja a bolygó élettelen sivataggá alakítását, miközben átmenetileg gazdagítja az emberi elitet.

Valójában más buta élet után kutatunk a világűrben, olyan után, amelyik pont olyan őrült, mint mi. És azért nem találjuk, mert őrületünk a valóságtól való elrugaszkodásnak egy iszonyatosan fenntarthatatlan formája, és ha más bolygók lakói hozzánk hasonlóan éltek, akkor egyetlen galaktikus másodperc alatt kiégtek és összeomlottak, mint ahogy mi is ezt tesszük. Azután pedig röpke 50 évig felénk szálltak a vígjátékaik, a reklámjaik és a betelefonálós nacionalista rádióműsoraik, amikor mi még javában kunyhókban laktunk és mangót ettünk – vagy majd a jövőben szállnak felénk, amikor ismét így élünk.

John Taylor Gatto

Barbara Whiteside megmutatta nekem egy negyedéves altoni (Illinois állam) gimnazista versét, melyet két héttel az öngyilkossága előtt írt:

Lerajzolta… a kimondandó belső dolgokat. Gyönyörű képeket tartott párnája alatt.

Iskolakezdéskor magával vitte őket…
Hogy mellette legyenek barátként.
Fura volt az iskola, ülőhelye egy szögletes barna asztal,
Mint az összes többi szögletes barna asztal… és szobája
Szögletes barna szoba volt, mint az összes többi szoba, szűk,
És zárt, merev.

Gyűlölt tollat, krétát tartani, karja merev
Lábai a padlón, mereven, a tanár figyel
És figyel. Szólt: viseljen nyakkendőt, mint
Más fiúk, felelte: nem szereti őket.
Nem számít, mit szeret, mondta. Majd az osztály rajzolt.
Sárgát használt. Ilyennek érezte a Reggelt.
Jött a Tanár mosolyogva: „Mi ez?”
Miért nem olyasmit rajzolsz, mint Ken?”
Aztán anyja vett nyakkendőt, s ő mindig
Repülőt és rakétát rajzolt, mint a többiek.
Szögletes és barna volt legbelül, kezei merevek.
A kimondandó belső dolgokat nem kellett
Már mondani, nem sürgették tovább… összetörtek, merevek,
Mint minden más.

Nashville-ben tartott beszédem után egy Debbie nevű anya egy kézzel írt feljegyzést nyomott a kezembe, amelyet aztán a New York állambeli Binghamtonba tartó repülőn olvastam el:

Kezdtük észrevenni, hogy Brandon akadozva beszél első osztályban, csalánkiütései lettek, depresszióssá vált, és minden este sírt, miután megkérdezte apjától: „Holnap is iskolába kell menni?” Második osztályban egyértelművé vált a fizikai stressz. A tanár kijelentette, hogy figyelemhiányos szindrómája van. Az én boldog, rámenős gyerekem most orvosi eset volt mind a mi szemünkben, mind az iskoláéban.

Egy orvos, egy pszichiáter és egy iskolai szakember is megállapította nála ezt a csapást. Hangsúlyozták a gyógyszerezés szükségességét, s mellette viselkedéskorrekciót javasoltak. Ha felmerült a gyanú, hogy Brandon nem vette be a gyógyszerét, hazaküldték. Úgy tűnt, farigcsálni kellett egy kicsit az én kerek fadarabomon, hogy beleilleszkedjék a kerek lyukukba.

Sírva néztem a szülői döntéseim korlátozását. Mivel nem ismertem a lehetőségeimet, második osztályban folyamatosan gyógyszerezték Brandont. Még teljes egy évig folytatódtak a sírások és a csalánkiütések, míg végül nem bírtam tovább. Elkezdtem otthon tanítani Brandont. Megváltást jelentett számára. Nincs több pirula, nincsenek könnyek, sem csalánkiütések. Nagyon jól megvan. Többé már nem sír, és lelkesen végzi a feladatait.

Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) Mohari András fordítások bejegyzéshez

  1. Péter szerint:

    Egy Isten vagy Sztefánó!Mély letargia és teljes kilátástalanság az amit megszüntettél, hála az égnek voltál olyan előrelátó, hogy lementetted Mohari oldalát. Látod, egyik ALAPOM volt és voltam olyan balga hogy ne mentsem le cakompakk… Köszönöm!Kedves András! Neked nincs meg az oldalad másolata? Elveszett az extra.hu teljes tartalma!?? Írjatok a peterpacsuta AT gmail DOT com-ra ha meglenne! Feltétlenül kulturális örökség veszne kárba!

  2. nrmc szerint:

    Évek óta keresem Mohari A. fordításait. Ilyen szép csokorra füzött állapotban rálelni öröm! Megtaláltam és meg is osztottam a falamon… Köszi Sztefanó.

    • Sztefanó szerint:

      Közben Andrásnak volt megint egy új oldala (a mahonlap után), de ismét kivonult az internetböl. Nem bírtam rávenni, hogy maradjon.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s