Két könyv


 

A tisztánlátás és a történelmi, szociális, hatalmi összefüggések megértése különösen fontos egy olyan zavaros korban, amikor a tévinformáció, a tudatos elbutítás és szellemi-fizikai kizsákmányolás szinte minden fellelhető, egyszerű és körmönfont, tudományos és ezoterikus eszközt bevet gazdasági-hatalmi pozíciói fenntartása, stabilizálása és kiépítése céljából. Ennek köszönhetően a mai nyugati társadalom átlagpolgára tudtán kívüli áldozata egy degeneratív szellemi fejlődésnek, melynek kizárólagos célja a kritikus gondolkodás elfojtása, a lojális, nem sokat akadékoskodó fogyasztó kinevelése, aki valós viszonyain és reális szükségletein felül költekezik, hogy így gyorsan és feltartóztathatatlanul kerüljön ebek harmincadjára, pszichéje felőrlődjön, szabad akarata megsemmisüljön a felhalmozódott és visszafizethetetlen adóságok terhei alatt. Így válik ugyanis tökéletesen irányíthatóvá és ellenőrizhetővé, következésképpen politikailag ártalmatlanná. A teljes szellemi lezüllésben gyakran vállal észrevétlenül is oroszlánrészt a szórakoztatóipar és ezen belül is az irodalom, a könyvpiac. Ilyen szempontból tennék ma említést két homlokegyenest különböző könyvről, melyeket épp a napokban volt szerencsém elolvasni.

Dan Brown, Az elveszett jelkép című kalandregénye nem minősíthető teljesen ártalmatlannak a krimik és hasonszőrű szellemi ürülék csoportjában. Azért nem, mert a lebilincselően izgalmas történetnek komoly és vaskos ideológiai üzenete van, miközben nehéz fajsúlyú témák vegyülnek híg levessé a dinamikus forgatagban. Ez a könyv gyakorlatilag a szélsőjobboldali, agresszív imperialista ideológia harsonája, az egyetlen helyes kapitalista út és a tudományos-technológiai haladás szócsöve. Brown üzenete a szubjektív idealizmus féligazságokra épített propagandisztikus gyöngyszeme, mely azt sugallja, minden ember egy földön járó isten-jelölt és létének egyetlen célja van, az apotheosis, azaz az istenné válás. Ez az ideológia teljes mértékben megfelel a civilizáció preferált áramlatainak mely egy megfoghatatlan hamis virtualitásra (istenné válás, üdvözülés, stb.) irányítja a (pór-) nép figyelmét, miközben tudatosan elszigeteli az egyént, az öt körbe vevő, élő, valós természeti világtól.

A könyv az Egyesült Államok megalapítóinak kritikátlan ódája, többek között George Washington egekig történő magasztalása. Egyetlen utalás kivételével, miszerint a kapitóliumot fekete rabszolgák építették, Dan Brown hazafias ódájában a történelmi hitelesség több szempontból is csorbát szenved. Nem tartja fontosnak megemlíteni azt a mégsem teljesen elhanyagolható tényt, hogy az Egyesült Államok első elnöke kora egyik legnagyobb rabszolgatartója volt, az indiánok elrabolt földjeit felvásárló, telekspekulációra szakosodott óriásvállalt tulajdonosa és viselt dolgai egyik legsötétebb és legtragikusabb fejezete (aszerint, hogy honnan nézzük) az irokéz nemzet teljes megsemmisítése volt. George Washington akkori ténykedését ma úgy hívjuk, hogy népirtás. Dan Brown szórakoztatásra szánt könyvén egy nem egészen jól értesült, óvatlan olvasó, valami egészen elképesztően egyoldalú, a nyugati civilizáció bölcsőjére írt hőstörténeten szenderülhet hallucinogén álomba.

imageA másik könyv Jean Ziegler munkája, címe A nyugat iránti gyűlölet. Ez a könyv legalább annyira izgalmas olvasmány (bár olvasója válogatja) mint az előző, mégsem fenyeget a félrevezetés vagy a dezinformáció veszélye. Éppen ellenkezőleg. Ritkán akad a könyvesboltok polcain ilyen józan és nagy alapossággal megírt feltáró mű, mely tükröt tart a hazug propagandán élni kényszerülő nyugat polgárai elé. Jean Ziegler könyvében megpróbálja megértetni olvasóival, hogy miben rejlik a világ sorsát és jövőjét alapvetően meghatározó konfliktus, nyugat – dél viszálya. Miért gyűlölik a harmadik világ népei a fejlett országokat, melyek bár mindössze 12%-át teszik ki a föld lakósságának, mégis fojtogató hatalmi szorításukban tartják az egész világot.

A Nigériában és a Bolíviában jelenleg is zajló események részletes elemzésével Ziegler jól megvilágítja számunkra annak a mérhetetlenül kegyetlen és megalázó nyugati gazdasági-hatalmi politikának a lényegét, mely brutalitásában és egyéb más tetteiben is túltesz a letűntnek hitt rabszolgatartó és gyarmatosító rendszereken. Megismerjük a multi- és transznacionális cégek profitmaximalizáló módszereit, hatalmi összefonódásiad a politikával. Megismerhetjük Nicola Sárközi francia elnök és Angela Merkel kancellár asszony fellépése néhány jellemzöen visszataszító mozzanatát. Megtudjuk, kik és miként tartják sakkban, miként szipolyozzák, miként rabolják folyamatosan a harmadik világ természeti kincseit. Válasz derül arra a látszólagos ellentmondásra is, hogy ásványokban olyan gazdag országban, mint Nigéria vagy Bolívia, miért kénytelen a lakósság túlnyomó többsége mégis kimondhatatlan szegénységben, nincstelenségben élni. Hogyan profitálnak az úgynevezett szabad piacgazdaság hiénái, miközben ténykedésük nyomán az őslakosság a legszörnyűbb nélkülözésnek van kitéve.

Jean Ziegler a magyar olvasóknak is szolgál fontos háttér információval. Akik ugyanis mind a mai napig értetlenül állnak Eduardo Rózsa Flores bolíviai meggyilkolása előtt, kapnak jó néhány eligazítást azokra a körülményekre és eseményekre vonatkozólag, melyek közvetve vagy közvetlenül is elvezettek a Santa Cruzban történtekhez. Megvilágosodik a kép azon tekintetben is, hogy miként vetette a sors Eduardot a horvát harcterekre illetve milyen kapcsolatok és történelmi események állnak a mai bolíviai horvát érdekeltségű töke mögött, mely nagyban és döntően járult a délszláv válság idején a háború illetve az ellenállás finanszírozásához.

Jean Ziegler tavaly ősszel előadást tartott Bécsben az egyetemen, amikor a baloldali érzelmű diákság egy tiszavirág életű forradalmi próbálkozással próbálta felhívni önmaga gondjaira és a világ bajaira a figyelmet. Mint tudjuk a diákság kezdeményezése gyorsan füstbe ment, Jean Ziegler látogatását a média, élükön az ÖMV befolyása alatt álló ORF teljes sikerrel elhallgatta. Ismét győzött a finánckapitalizmus.

Jean Ziegler előadása bécsi Audimaxban, illetve Ziegler szolidaritási nyilatkozata:

 

Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s