Évadzár 2011 és kísérlet “live”


imageA mai LCC őszi fél maratoni futóversennyel (1:52:42) úgy gondolom, lezárható az évad. Tavaszig várhatnak az újabb kihívások, a hegyek, a klettersteigek, nagylélegzetű túrák és a futóversenyek. A futás az idén jelentősen háttérbe szorult új keletű szerelmem, a vasalt utak (via ferrata) egyre meredekebb világába tett kalandozásaim jóvoltából. Ez meglátszik az idei eredményeimen is, melyek a tavalyi babérok árnyékába kényszerültek. Sajnos nem sikerült megjavítani ez eddigi legjobb fél maratoni időmet, melyet pont egy éve a 2010-es őszi LCC-n állítottam be (1:51:19).

A kérdés, hogy ez a végállomást jelző csúcs volt-e? Lehet még egy kicsit fényezni, csiszolgatni ezen az eredményen? Tudniillik egy egyéni geriátria kísérlet alanyává tettem magam. Merthogy egy kicsit későn kezdtem el az efféle versenyszerű sportolást. Az életkor olyan szakaszában, amikor a biológiai óra már határozottan beharangozta az őszt. Ezt észre lehet venni, mind ahányszor belenézek a tükörbe, például borotválkozás közben. Láthatóan öregszem és ez olykor-olykor nagyon meglep. Lehet-e még a leszálló ágon állhatatos kitartással, lényeges előrelépésre, fejlődésre számítani? Konkrét leszek, valós cél, avagy délibáb 1:45 körül teljesíteni? Húsz évvel ezelőtt nem kételkedtem volna benne, de mostanra vannak bizonyos kétségeim. Pedig csupán csak 6 percről (mai nézőpontból 7 percről) van szó. Ennyit kéne lefaragni.

Az idei rendkívül ígéretes téli felkészülésemet (lásd az elektronikus tréningnaplóm feljegyzéseit) dugába döntötte a tavaszi hörghurutom, majd később azon kaptam magam, hogy fáj a jobb sarkam és Achilles-ín gyulladást diagnosztizáltam magamnak. Mivel úgy gondoltam, oda kell figyelnem testem panaszaira, jelentősen redukáltam a futótréningek számát és hegymászással próbáltam tartani a kondit. A tartás sikerült az előrelépés nem.

image

Megj: A számok az egyes tréningek intenzitását jelzik

A tét tehát arról szól, hogy egy minden ízében hanyatló test, képes lesz-e még kiszolgálni a képzet erejét? Majd meglátjuk! Most mindenképpen 5-6 hét pihenő és lazítás következik, melytől a sarkam tünetmentességét remélem. Decembertől újra beindulhatnak a laza kocogások, majd januártól a felkészülés a VCM-re majd pedig a hegyekben a hó elolvadásával a csúcsok ostroma. Persze a legalapvetőbb feltétel az egészség, ez az egyenlet megoldásának kritikus kulcsa (a másik pedig az időjárás).

Kategória: Health, Hobbies, Running, Sport | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Az őszi ráadás | SztefanoSpace

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s