A mára tervezett igényesebb kalandomat elmosta a délelőtti eső. Az időjárás jelentés nem tévedett. Virradatkor mégis felkeltem, hogy megtekintsem néhány releváns web-kamera felvételét. Valamennyi esőt és felhőbe merült hegycsúcsokat mutatott. Visszafeküdtem hát még szenderegni egy sort, miközben azon gondolkodtam, hogyan lehetne Ferencjóskázás után jó kondiban maradni.

A vasárnapom foglalt, de ha a mai szombat délután második felében a prognózis szerint valóban eláll majd az eső és előbukkan a nap is, nos, akkor, tenni kellene valamit. A választásom egy jóleső hegyi futásra esett. Fel a Herrmannskogelre. Ezt aztán meg is ejtettem, mert ma szinte órát lehetett volna a meteorológusok előrejelzése alapján állítani.

Nyomvonalam, letölthető

…ugyanaz plasztikusan, balra lenn a várost imitálva

Délután cirka 5 órára értem a Cobenzl névre keresztelt magaslatra, ahol van egy szép nagy parkoló és remek kilátás nyílik Bécs városára. A koraesti napsütésben élményszámba menő látvány. Futás közben aztán még többször is előbukkan a fák között. Egy kör 8.5 km, a szintkülönbség nem egészen 300 méter. A Hochblaser meglátogatása után ez elég diétásra sikeredettnek tűnt, mert mire éppen jól belemelegedtem volna, már vissza is értem a kiindulási pontba. Így szinte gondolkodás nélkül befordultam duplázni, hogy 17 km és kb. 600 m szintkülönbség illetve 2 óra 10 perc eltelte után úgy döntsek, hogy ennyivel beérem. Az ösvény kifejezetten élvezetes, majdnem végig árnyékos erdőben visz le és fel. A Herrmanskogelon akár a Habsburgwarteba (kilátó – a képen) is be illetve fel lehet futni.

A szintkülönbség