Schwarzwaldeck, egy szilveszteri kerülő


Ez a Schwarzwald nem az a híres németországi Schwarzwald. Ez a Feketeerdő sarok (Eck) Kleinzell község fölött, a Reisalpe közvetlen tőszomszédságában helyezkedik el. Elvileg sízni lett volna kedvem, de legutóbb kibántam magam a semmeringi műhóból. Vannak ugyanis a pályán olyan zónák, amelyeket a hóágyú nem terít be elég jól és a barna aljazat, sziklamorzsalékaival egyetemben kikandikál. Rámehettem egy ilyenre, mert elég csúnyán végig lett karcolva az egyik lécem alja. Úgy döntöttem tehát, hogy megvárom, amíg a természetes hó dominál. Egyébként is, ma egészen biztosan tömegnyomor van arrafelé.

Mit mást lehet tehát tenni Szilveszter napján? Egy lazább túrára menni, aminek a kiindulópontja nincs nagyon messze. Egy olyan helyre, ahol akad még valamennyi hó. Ne legyen nagyon megterhelő, hisz előttünk az egész éjszaka, és nem utolsósorban a megjósolt gyönyörű napsütésből is lehessen szelni egy nagy karéjjal. Nyerő választás a Kleinzell – Schwazwaldeck –Ebenwald – Schneidergraben – Kleinzell útvonal, mert a plató nincs túl magasan (1073m), nem túl hosszú (11km) és Kleinzell sincs távolabb, mint a semmeringi síparadicsomok. Tömegre meg aztán végképp nem lehet számítani.

Schwarzwaldeck_2D Schwarzwaldeck_3D

 SchwarzwaldeckProfile

A táv (Kleinzell, Schwarzwaldeck, Ebenwaldhöhe, Schneidergraben, Kleinzell) cirka 11 km, 680m szintemelkedés, bruttó 4:00 óra. Ábra szerinti gpx-nyomvonalam kérésre hozáférhető.

Hótalpakat vittem ugyan magammal, de miután a völgyben mutatóban sem maradt a rengeteg hóból, a környező lankák meg csak „porcukrozottak”, úgy döntöttem, a talpak a csomagtartóban maradnak. Utóbb is aztán egy icipicit bántam, mert bizony a fennsíkon (Schwarzwaldeckhaus és Ebenwald Höhe között) az olvadás ellenére is elég szép kövérke volt még a hótakaró. A sífutópályák is (Loipen) épnek és használhatónak tűntek. Csodálkoztam is, hogy ilyen remek időben megint csak egyedül bóklászom a hegyen. Egyébként bakancsban is jól el lehetett boldogulni a terepen. Itt-ott akadtak ugyan szakaszok, melyek egyenesen követelték a hótalpakat, de összességében nem volt tragikus.

Összefüggő hótakaró tehát csak a platón maradt (alig 3-4 kilométeren). Sem a felfelé vezető ösvényen, sem pedig a Schneidergrabenban nincs számottevő hó, sőt, helyenként teljesen el is tűnik. Egy kellemes téli kerülő kellemesen melengető napsütésben, melynek hatására már a fekete hunyor is kidugta bimbóit a földből (lásd a képeket).

Boldog új esztendőt kívánok minden kedves idelátogatónak.

Kategória: Hiking-Climbing, Sport, Story | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s